Meghalt Ásszija Dzsebár

.konyvesblog. | 2015. február 10. |

assia-djebar_ulla-montan-1.jpg78 éves korában elhunyt Ásszija Dzsebár algériai író, filmes, aki műveiben a muszlim nők életét mutatta be, és akit évről-évre nagy Nobel-esélyesként emlegettek.

Dzsebár Fatima-Zohra Imalajen néven született az algériai Serselben (Cherchell), tanulmányait hazájában és Franciaországban végezte. Egyike volt az első jelentős közéleti szerepet vállaló észak-afrikai arab nőknek, akik, szakítva a férfiközpontú arab-muszlim világnézettel, önálló írói pályát futottak be. Első regénye a La Soif (Szomjúság) 1957-ben jelent meg, novellái és versei mellett összesen több mint 15 regényt írt. A La Soif egy Nadia nevű francia-algériai lányról mesél, aki megpróbálja elcsábítani a barátnője férjét, hogy saját barátját féltékennyé tegye.

Műveivel harcolt a nők egyenjogúságáért, de felelevenítette a távoli és a közelmúlt történelmét, az iszlám körüli harcokat is. Sikerei ellenére az írónő nem tekintette magát jelképnek. "Az egyetlen, amit csinálok, az írás. Minden könyvem egy lépés az észak-afrikai identitás megértése irányába.”  

1977-ben megrendezte a La Nouba des femmes du mont Chenoua (A Chenoua-hegy asszonyainak tivornyájacímű filmet, melyben egy mérnöknő tért vissza Algériába a nyugati emigráció után. A filmért 1979-ben megkapta a kritikusok díját a Velencei Biennálén. Dokumentumfilmje, a huszadik század első felének Nyugat-Afrikájának életét bemutató La Zerda ou les chants de l’oubli (Zerda, avagy a feledés énekeiaz 1982-es Berlinálén a legjobb történelmi filmnek járó elismerést kapta meg.

Mikor 2005-ben első algériai írónőként beválasztották a francia nyelv ápolására alapított akadémia tagjai közé, Jacques Chirac akkori francia államfő kijelentette, hogy a döntéssel a testület "ismét megmutatta, hogy ragaszkodik a sokszínűséghez és a kultúrák  párbeszédéhez". Dzsebár franciául írta a műveit, ez pedig az ArabLit cikke szerint az egyik oka lehetett annak, hogy sosem kapott Nobelt. (Persze hozzátették, hogy az egyiptomi Nagíb Mahfúz sem az anyanyelvén írva nyerte el a díjat) Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le, a magyar eddig kimaradt a sorból. 

A jelenlegi francia elnök, François Hollande nyilatkozatában „nagy értelmiséginek” nevezte az írót, akinek műveit arab, francia, berber hatások táplálták. Dzsebár Franciaország, és az Egyesült Államok között ingázott – a New York-i egyetemen tanított francia irodalmat. Temetése szülővárosában lesz a következő héten.

Forrás: AlArabiya, MTI

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!