Az, hogy egyes tanároknak milyen óriási hatása lehet a diákokra, hogy a katedrán állni mekkora felelősség, valószínűleg mindenki tudja. Természetes, hogy az írókat is megihlették azok az emberek, akiknek hivatása a tudás közvetítése. Mutatjuk azokat a kiváló regényeket, melyekben ezek az emberek állnak a középpontban. A könyvekben szereplő tanárok között van nő és férfi, fásult és lelkes, megalázott, ünnepelt és önfeláldozó, magyar szakos, matek szakos és angoltanár is. Íme:
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
Novák Antal tanár úr világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké.
Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ.
A diákok ellenségessé válnak, a kollégák egyre elviselhetetlenebbek.
Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett.
Frank McCourt: A tanárember
Önéletrajzi művében a világhírű, Angyal a lépcsőn szerzője, Frank McCourt finom eleganciával és fergeteges humorral eleveníti fel azokat az eseményeket, amelyek a tanítás közben őt és tanítványait érték, s amelyek mindannyiuk számára életre szólóak maradtak. McCourt tanári módszerei finomak, irigylésre és követésre méltók, legyen az iskola és az osztály bárhol a világon. McCourt szerint a középiskolai tanár egyszerre jutasi őrmester, rabbi, váll (amelyre a diák ráborulhat, hogy kisírja magát), fegyelmező erő, énekes,
másodrangú tudós, irodai adminisztrátor, bíró, bohóc, tanácsadó, divatdiktátor, karmester, sztepptáncos,
kollaboráns, tökfej, pszichológus, sőt az utolsó csepp a pohárban.
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Egy kelet-magyarországi kisvárosban egyszer csak ledobják a fák tavaszi leveleiket. Mi történhetett: természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás? Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között?
Koroknai János, a városi gimnázium magyartanára nyomozni kezd a rejtély után.
A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is. Hogyan lehet egy észszerűtlenül működő világban észszerűen viselkedni? Egy széthulló társadalomban, széteső családban megőrizni a józan eszünket?
N. H. Kleinbaum: Holt Költők Társasága
Az évszázados múltra visszatekintő, tradícióira és eredményeire büszke Welton Akadémia konzervatív világába egy napon új irodalomtanár érkezik, aki vibráló személyiségével, egyedi oktatási módszereivel, lelkesedésével, humorával és a diákok iránti teljes elkötelezettségével egyetlen pillanat alatt felkavarja maga körül az állóvizet. Az uniformizáltságra törekvő, teljesítménycentrikus oktatással szembeforduló tanár gondolatai fogékony lélekre találnak diákjainál.
John Keating gyorsan rádöbbenti őket az élet rövidségére, a költészet szeretetére, és arra is, miképpen találhatják meg önmagukat,
hogyan szabadíthatják fel saját gondolataikat, és hogyan küzdhetnek az álmaikért. Lapról lapra tépeti szét velük a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet, tudjanak önállóan gondolkodni, legyen véleményük.
Vigdis Hjorth: A tanárnő dala
A tanárnő dala az önmagunkkal való szembenézésről és az ahhoz szükséges bátorságról szól, egyszersmind olyan egzisztenciális kérdéseket vet fel, hogy vajon mi történik, ha az ember önképén váratlanul kínos repedések keletkeznek, ha egy külső tekintetnek kitéve, váratlanul kénytelen önmagát felülvizsgálni? A tanárnő dala egy középkorú nő regénye.
Lotte Bok az oslói Művészeti Főiskola önálló, magabiztos, megbecsült tanára úgy látszik, révbe ért, elégedett lehet az életével.
Eleinte az ő szemével nézzük a világot, és szinte irigylésre méltónak találjuk az életét.
De váratlanul történik valami, ami fokozatosan felbolygatja ezt az ideálisnak látszó világot. A Főiskola egyik végzős filmrendező hallgatója felkéri Lottét, hogy szerepeljen vizsgafilmjében, amely a tanárok magánélete és munkája közötti összefüggéseket elemzi. Lotte szinte gondolkodás nélkül beleegyezik, de a filmezés folyamata és azután végeredménye olyan károkat okoz önképében, ami komoly megrázkódtatást okoz neki.
John Williams: Stoner
William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel.
Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás.
Az egyedi élet jelentőségének állít emléket.
Michael Chabon: Fenegyerekek
Grady Tripp professzor élete nem fenékig tejföl:
egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak,
a saját következő könyvén viszont hét éve és kétezer oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét. Ráadásul övön aluli és felüli csapások sorozzák: a különc, meleg irodalmi ügynöke a városba érkezik egy transzvesztitával; a felesége elhagyja; a szeretője terhes lesz; a legtehetségesebb tanítványa az öngyilkossággal kacérkodik; meghal egy kutya, egy kígyó és szinte minden remény. A regény olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai, és épp a megfelelő arányban.
Mario Escobar: A varsói tanár
1939. szeptember. Németország megtámadja, majd megszállja Lengyelországot. A náci vezetők a főváros zsidó lakosságát gettóba kényszerítik. A Dom Sierot, egy zsidó árvaház diákjai és tanárai sem kerülhetik el a nyomorúságos össze-zártságot. Hamarosan az éhezés, a hideg és betegségek teszik próbára az árvákat. Janusz Korczak doktor, a nemzetközi hírű pedagógus a legfőbb támaszuk a világégés közepette:
mindent megtesz, hogy a rábízott gyerekek, ameddig csak lehetséges, gyerekek maradhassanak az elembertelenedett világban.
Igyekszik fenntartani a normális élet látszatát, fáradhatatlanul tanít, nevel, támogat, óv, játszik és mesél a gettó poklában, emellett az alap-vető élelmiszer és tűzifa megszerzéséért küzd nap mint nap. Tisztában van vele, hogy fogy a gettóba zárt zsidók ideje, kétségbeesetten próbál hát minél több gyereket kijuttatni a magas falak közül. Ám kevesen élik túl a túlélhetetlent: a bennmaradók útja a treblinkai megsemmisítőtáborba vezet. Korczak doktor, bár tehetné, nem hagyja magukra az árvákat, nem menekül. Énekelve, egymás kezét fogva indul a halálba a gyerekcsapat, de közöttük lépdel a szeretett tanító.
Nyitókép: Dead Poets Society
