Az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától fogva Magyarországon fontos Szent István emlékezete. Persze minden korszak eltérően értelmezte, és nem ritkán a saját szempontrendszere szerint ünnepelte az első királyt.
Tiltás és legitimáció
Az Árpád-korban természetesen az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta a kultusz. 1686-ban pedig, Buda töröktől való visszafoglalása után XI. Ince pápa elrendelte, hogy az egész katolikus világ emlékezzen meg Szent Istvánról.
A Magyar Királyság első uralkodójának napját Mária Terézia tette országos ünneppé 1771-ben.
Ekkor került Budára a Szent Jobb is.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően kezdődő Bach-korszakban azonban megtiltották a független magyar államiságot jelképező uralkodó ünneplését, majd fél évszázaddal később Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
Az új kenyér és az alkotmány ünnepe
Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés iktatta törvénybe, és ezt voltaképpen a kommunista hatalom sem törölte el, még ha 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezték is.
A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át,
de magáról Szent Istvánról ma már sokkal kevesebb szó esik a munkaszüneti napon.
Ezért gyűjtöttünk össze négy könyvet, amik segítenek jobban megismerni az államalapító uralkodót.
Kristó Gyula: Szent István király
Az egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla.
Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is,
hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet.
A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.
Hóman Bálint: Szent István
I. (Szent) István király uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt.
Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat,
ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.
Bene Sándor (Szerk.): „Hol vagy, István király?” ‒ A Szent István-hagyomány évszázadai
Az eddigi szakirodalomtól eltérően ez az interdiszciplináris kiadvány nem az életrajz vagy életmű történeti elemzésére helyezi a hangsúlyt, hanem a Szent István-i hagyomány továbbélését elemzi, azt a több évszázados folyamatot, amelyben kialakult államalapító királyunk mai alakja.
Veszprémy László (szerk.): Szent István és az államalapítás
Nemzet és emlékezet ‒ ezzel a címmel indította sorozatát az Osiris Kiadó. A sorozat első kötete bemutatja a Szent István és a Szent István-eszme alakulását a hazai történeti kutatásban és publicisztikában.
A válogatás jól szemlélteti, hogy egyfelől miként finomodnak és tökéletesednek a történeti forráskritika módszerei,
másfelől miként próbálják a mindenkori politikai rendszerek kisajátítani a király alakját.
A kötet az eddigi legteljesebb válogatásban adja közre a Szent István személyére vonatkozó forrásokat, s válogat az áttekinthetetlenül gazdag szakirodalomból. A politikai Szent István-kép változását külön fejezet követi nyomon. Végül bőséges annotált bibliográfia igazít el a szakirodalom vonatkozó legfrissebb tételei között.
Nyitókép: Wikipedia
