Fotó: Valuska Gábor
Sofi Oksanen ötödik regényében, a Normában nemcsak a szépségipar uniformizáló ideáljainak áldozatairól olvasunk, hanem a meddőségről és a béranyaságról is.
Új regényében a haj központi szerepet kap, a női test kontroll alá vonásának, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszerét jelzi. Miért a szépségipart választotta, hogy megmutassa a társadalmi elnyomásokat?
Ha csak a haj és a hajhoz társított jelentésekre fókuszálunk, azt látjuk, hogy évezredek óta kiemelt szerepet tölt be a nők életében. Jelzi a társadalmi státuszt, hogy valaki házas vagy hajadon. A hatalom, gazdagság, vonzerő képzetét társítjuk hozzá. Nem véletlen, hogy háború idején a büntetés egyik módja a haj leborotválása volt, és ez olyan erős kép ma is, ami zsigeri reakciót vált ki. A haj mágikus erővel bír, varázserővel, legalább olyan misztikus jelentéssel, mint a vér. A nőtörténelem elnyomásepizódjait a haj történetén keresztül is meg lehetne írni.
Sofi Oksanen: Norma
Fordította: Bába Laura, Scolar Kiadó, 2016, 313 oldal, 3950 HUF
Sokszor hallani azt, hogy a nők visszaveszik a testük felett az irányítást, miközben ezekben a gesztusokban a férfitekintet fenntartott kiszolgálását látjuk. Milyennek ítéli ezeket a megnyilvánulásokat? Van egyáltalán mód arra, hogy elszakadjunk a női test férfiközpontú szemléletétől?
Persze, hogy van, de időbe telik. Finnországban nemrég bemutatták Anna Paavilainen színésznő előadását, a címe Play rape (Színpadi erőszak). Belefáradt abba, hogy minden filmben és minden színházi előadás során megerőszakolják. Ebből indult az előadás ötlete. Fiatal színésznőknek nagyon gyakran ezt kell végigcsinálniuk a színpadon, a férfiaknak viszont nem, és erről szeretett volna írni egy előadást. Számos interjúban beszélt erről, a színpadi feladatok különbözőségéről, az egyenlőség hiányáról. A feladatok, akárcsak a szerepek, eltérőek a színésznők és a színészek számára.
Az északi országokban a nemek közötti egyenlőség helyzete nem mondható rossznak. De a helyzet javításán most is és mindig dolgozni kell, ez a munka sosem ér véget. A női politikusokkal szemben támasztott elvárások eltérnek a férfipolitikusok felé közvetített elvárásoktól, és ez azt jelzi, hogy akad bőven tennivaló. A megjelenést illetően is különböznek az elvárások. Emlékszem, hogy az első női miniszterelnök külföldre utazásakor az újságok a fenekéről cikkeztek, mert mutatósnak találták. Ha férfipolitikusról van szó, ez fel sem merül. Az eset vitát váltott ki a nemek közötti egyenlőségről, elmondhatjuk, hogy pozitív hozadéka is volt.
Könyves magazin 2016/5.
LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2016, 76 oldal, 5 pont + 199 Ft
Norma című regényében a béranyaság rejtett, de annál valósabb világában találjuk magunkat, és azt látjuk, hogy szegényebb országok, mint Ukrajna, Románia azok az országok, ahol a béranyák pénz reményében vállalkoznak arra, hogy gazdagabb országok gazdagabb nőinek szüljenek. De a jó minőségű, kémiai anyagoktól mentes nyugatra exportált haj is ezekből az országokból származik. A szegényebb országok gazdagabb országok általi kizsákmányolása jól látható a regényben, és az is hangsúlyos, hogy Norma ebben a világban cselekvésképtelen. Hogyan értelmezhető Norma cselekvésképtelensége?
Normát nem támogatja senki. Azt szerettem volna, ha a főszereplőm ugyanannyira kiszolgáltatott, mint a kizsákmányolt nők, és legalább annyira él rettegésben és félelemben, mint ők. Nem akartam újra a bevándorló nő szempontjából megírni a történetet, hiszen ezt már megtettem a Sztálin teheneiben, szóval fontos volt számomra, hogy a főszereplőm finn legyen. Mégis, lehetetlen volt olyan átlagos finn nőt kigondolnom, aki hirtelen bármiféle támogatás, segítség nélkül találja magát. Egy finn nő, hasonló helyzetben bizonyára a rendőrségre menne (a finnek bíznak a rendőrség megfelelő működésében), emiatt olyan nőre volt szükségem, aki ezt nem tenné meg. Olyasvalakiről akartam írni, aki ilyen értelemben a másságot képviseli — és Normában azt a nőt találtam meg, aki a képességeivel ezt a másságot testesíti meg.
Kapcsolódó cikkek:
Oksanen új regényében a profit iparrá silányítja a szépséget és a gyermekáldást
Családi titkok és rejtélyes gyilkosságok adják Sofi Oksanen új regényének a hátterét
A helyzet okát kereshetjük a gazdasági szakadékban, ami sok országban a korrupció eredménye. Számomra a korrupció nemcsak amiatt visszatetsző, mert nem helyénvaló, hanem azért is, mert minden egyenlőség érdekében tett lépésünket aláássa. Dióhéjban: minél kevesebb a korrupció, annál jobb életszínvonalnak örvendhetünk.
Szerző: Tamas-Balha Etelka
Az interjú eredetileg a Könyves Magazin 2016/5. számában jelent meg.
