Sofi Oksanen - A nemek közti egyenlőségen mindig dolgozni kell

.konyvesblog. | 2017. február 06. |

oksanen-9251.jpgFotó: Valuska Gábor

Sofi Oksanen ötödik regényében, a Normában nemcsak a szépségipar uniformizáló ideáljainak áldozatairól olvasunk, hanem a meddőségről és a béranyaságról is.

Új regényében a haj központi szerepet kap, a női test kontroll alá vonásának, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszerét jelzi. Miért a szépségipart választotta, hogy megmutassa a társadalmi elnyomásokat?

Ha csak a haj és a hajhoz társított jelentésekre fókuszálunk, azt látjuk, hogy évezredek óta kiemelt szerepet tölt be a nők életében. Jelzi a társadalmi státuszt, hogy valaki házas vagy hajadon. A hatalom, gazdagság, vonzerő képzetét társítjuk hozzá. Nem véletlen, hogy háború idején a büntetés egyik módja a haj leborotválása volt, és ez olyan erős kép ma is, ami zsigeri reakciót vált ki. A haj mágikus erővel bír, varázserővel, legalább olyan misztikus jelentéssel, mint a vér. A nőtörténelem elnyomásepizódjait a haj történetén keresztül is meg lehetne írni.

Sofi Oksanen: Norma

Fordította: Bába Laura, Scolar Kiadó, 2016, 313 oldal, 3950 HUF

 

Sokszor hallani azt, hogy a nők visszaveszik a testük felett az irányítást, miközben ezekben a gesztusokban a férfitekintet fenntartott kiszolgálását látjuk. Milyennek ítéli ezeket a megnyilvánulásokat? Van egyáltalán mód arra, hogy elszakadjunk a női test férfiközpontú szemléletétől?

Persze, hogy van, de időbe telik. Finnországban nemrég bemutatták Anna Paavilainen színésznő előadását, a címe Play rape (Színpadi erőszak).  Belefáradt abba, hogy minden filmben és minden színházi előadás során megerőszakolják. Ebből indult az előadás ötlete. Fiatal színésznőknek nagyon gyakran ezt kell végigcsinálniuk a színpadon, a férfiaknak viszont nem, és erről szeretett volna írni egy előadást. Számos interjúban beszélt erről, a színpadi feladatok különbözőségéről, az egyenlőség hiányáról. A feladatok, akárcsak a szerepek, eltérőek a színésznők és a színészek számára.

Az északi országokban a nemek közötti egyenlőség helyzete nem mondható rossznak. De a helyzet javításán most is és mindig dolgozni kell, ez a munka sosem ér véget. A női politikusokkal szemben támasztott elvárások eltérnek a férfipolitikusok felé közvetített elvárásoktól, és ez azt jelzi, hogy akad bőven tennivaló. A megjelenést illetően is különböznek az elvárások. Emlékszem, hogy az első női miniszterelnök külföldre utazásakor az újságok a fenekéről cikkeztek, mert mutatósnak találták. Ha férfipolitikusról van szó, ez fel sem merül. Az eset vitát váltott ki a nemek közötti egyenlőségről, elmondhatjuk, hogy pozitív hozadéka is volt.

Könyves magazin 2016/5.

LIBRI-BOOKLINE ZRT, 2016, 76 oldal, 5 pont + 199 Ft

 

Norma című regényében a béranyaság rejtett, de annál valósabb világában találjuk magunkat, és azt látjuk, hogy szegényebb országok, mint Ukrajna, Románia azok az országok, ahol a béranyák pénz reményében vállalkoznak arra, hogy gazdagabb országok gazdagabb nőinek szüljenek. De a jó minőségű, kémiai anyagoktól mentes nyugatra exportált haj is ezekből az országokból származik. A szegényebb országok gazdagabb országok általi kizsákmányolása jól látható a regényben, és az is hangsúlyos, hogy Norma ebben a világban cselekvésképtelen. Hogyan értelmezhető Norma cselekvésképtelensége?

Normát nem támogatja senki. Azt szerettem volna, ha a főszereplőm ugyanannyira kiszolgáltatott, mint a kizsákmányolt nők, és legalább annyira él rettegésben és félelemben, mint ők. Nem akartam újra a bevándorló nő szempontjából megírni a történetet, hiszen ezt már megtettem a Sztálin teheneiben, szóval fontos volt számomra, hogy a főszereplőm finn legyen. Mégis, lehetetlen volt olyan átlagos finn nőt kigondolnom, aki hirtelen bármiféle támogatás, segítség nélkül találja magát. Egy finn nő, hasonló helyzetben bizonyára a rendőrségre menne (a finnek bíznak a rendőrség megfelelő működésében), emiatt olyan nőre volt szükségem, aki ezt nem tenné meg. Olyasvalakiről akartam írni, aki ilyen értelemben a másságot képviseli — és Normában azt a nőt találtam meg, aki a képességeivel ezt a másságot testesíti meg.

Kapcsolódó cikkek:

Oksanen új regényében a profit iparrá silányítja a szépséget és a gyermekáldást

Családi titkok és rejtélyes gyilkosságok adják Sofi Oksanen új regényének a hátterét

A helyzet okát kereshetjük a gazdasági szakadékban, ami sok országban a korrupció eredménye. Számomra a korrupció nemcsak amiatt visszatetsző, mert nem helyénvaló, hanem azért is, mert minden egyenlőség érdekében tett lépésünket aláássa. Dióhéjban: minél kevesebb a korrupció, annál jobb életszínvonalnak örvendhetünk.

Szerző: Tamas-Balha Etelka

Az interjú eredetileg a Könyves Magazin 2016/5. számában jelent meg.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.