Mi a közös Alain Delon, John Malkovich és Matt Damon karrierjében? Mit keres egy 16. századi milánói festő a Ripleyben? Mely világhírű rendezők adaptálták a múltban a szélhámos kalandjait? Patricia Highsmith karaktere, Tom Ripley évtizedek óta tart lázban olvasókat és nézőket egyaránt. Most egy Oscar-díjas író-rendező és egy Oscar-díjas operatőr állt össze, hogy Andrew Scott főszereplésével újragondolják A tehetséges Mr. Ripley történetét.
Vigyázat, a cikkben spoilerek vannak!
Egy kis ismétlés: miről szól A tehetséges Mr. Ripley?
Íme, egy rövid összefoglaló azoknak, akik nem ismerik a klasszikust és nem tudják eldönteni, hogy belevágjanak-e az új sorozatba – vagy esetleg látták az 1999-es filmet, de nem emlékeznek másra, mint gyönyörű színészekre a gyönyörű, napsütötte Olaszországban.
Tom Ripley-vel először New York-ban találkozunk; a fiatal férfi komoly anyagi gondokkal küszködik. Egy gazdag hajózási vállalkozó megbízásából Olaszországba utazik, hogy rábírja a mágnás fiát, Dickie-t arra, hogy hazatérjen és csatlakozzon a családi vállalkozáshoz. Olaszországba érve Tom – aki, hogy elnyerje az apa bizalmát (és ezzel jelentős pénzhez jusson), jelentősen felnagyította barátságát a fiúval – felkeresi Dickie-t és menyasszonyát, Marge-ot, és szép lassan beférkőzik a gazdag pár életébe. Azonban a felhőtlen luxusnyaralás gyorsan sötétbe fordul: Tom egyre megszállottabban kapaszkodik új barátaiba és rajtuk keresztül egy kétségbeesetten áhitott életmódba; ragaszkodása pedig idővel gyilkosságok sorozatához vezet.
1. Highsmith-t a félelem poétájának nevezték
A sorozat egy 1955-ös Patricia Highsmith-krimi, A tehetséges Mr. Ripley adaptációja. Highsmith híres az intenzív, pszichét boncolgató könyveiről, amelyekben a legdominánsabb érzelem a bizalmatlanság és a paranoia. Nem hiába hívta írótársa, Graham Greene a „félelem poétájának” – ahogy az sem meglepő, hogy
1951-ben a legendás Hitchcock készített filmet Idegenek a vonaton című regényéből.
A tehetséges Mr. Ripleyt négy kötet követte: Ripley a mélyben (1970), Ripley és a maffiózók (1974), The Boy Who Followed Ripley (A fiú, aki Ripley után ment, 1980) és Ripley Under Water (Ripley a víz mélyén, 1991).
2. Oscar-díjas nagyágyúk dolgoztak a sorozaton
A Netflix új sorozata mögött rendkívül tehetséges csapat áll. A Ripleyt Steven Zaillian írta és rendezte, akit a New York bandái, A tetovált lány és a Schindler listája forgatókönyvírójaként ismerhettünk meg (az utóbbiért Oscar-díjat is nyert). A Ripley lenyűgöző operatőri munkája pedig Robert Elswitet dicséri, aki a 2007-es Vérző olajért kapott Oscart.
Tom Ripley karakterét a Sherlock és az All of Us Strangers Andrew Scottja alakítja. Dickie Greenleaf szerepében Johnny Flynnt láthatjuk, aki Jane Austen Emmájának 2020-as adaptációjában vált ismertté, míg Marge Sherwoodot Dakota Fanning játsza.
3. Matt Damon és John Malkovich mellett volt indiai Ripley is
1955 óta összesen hat film dolgozta fel Tom Ripley karakterét. Az első 1960-ban jelent meg Ragyogó napfény címen a francia René Clément rendezésében, Alain Delon főszereplésével.
A Ragyogó napfény sikere után évtizedeken keresztül senki sem mert a Tehetséges Mr. Ripley történetéhez nyúlni, helyette a Ripley-sorozat további köteteit adaptálták. 1977-ben Wim Wenders készítette el a Ripley és a maffiózók feldolgozását, Az amerikai barátot,
melyben Dennis Hopper farmerben és cowboykalapban veszi be Berlint.
1999-ben jött ki Anthony Minghella A tehetséges Mr. Ripleyje, amiben Matt Damon játszotta a címszereplőt, Jude Law az aranyifjú Dickie-t, Gwyneth Paltrow pedig a menyasszonyát, Marge-ot. A film nagyszerű szereplőgárdájával és érzékiségével hamar a Ripley-adaptációk új mérvadójává vált.
John Malkovich 2002-ben, a Ripley és a maffiózók új feldolgozásában próbálta ki magát Ripley szerepében (a színész az új Netflix-sorozatban is felbukkan), 2005-ben Roger Spottiswoode rendezésében elkészült a Ripley a mélyben (meglehetősen rossz) adaptációja,
2012-ben pedig kijött egy tamil nyelvű indiai Ripley-film is.
4. Fekete-fehérben nem a vér színe a lényeg
A Ragyogó napfény és A tehetséges Mr. Ripley hangulatfestésében központi szerepet játszott a napfényes olasz táj: a dúsgazdag amerikai fiatalok élvezték a színek ragyogását, az élet lusta folyását és a mediterrán vidék érzékiségét. Ettől merőben eltér Elswit fekete-fehér Ripleyje.
A film noirt idéző képeiben semmi sincs az előző filmek mámorosságából
– ez azonban korántsem szól a sorozat ellen. Ahogy az NPR újságírója írta a Ripleyről: a sorozat tökéletesen megkomponált képeit – az arcélek metszését, Scott sötét szemeit, az épületek és a fény játékát – „nézni is gyönyörűség”. Holmes továbbá kiemeli, hogyan helyeződtek át a thriller hangsúlyai a fekete-fehér felvétel miatt. Egy jelenet kapcsán, amelyben Tom egy hulla eltüntetésén dolgozik, rámutat: „Ha egy színes jelenetről lenne szó, a vér látványa állna a középpontban. A fekete-fehérben ehelyett előtérbe kerülnek a hangok, ahogy a test a lépcsőnek ütődik, valamint a végtagok émelyítő ernyedtsége.”
5. Ripley már elfogadta, hogy pszichopata
A színek hiánya mellett fontos változás a korábbi feldolgozásokhoz (valamint az eredeti regényhez) képest a szereplők kora. A Ripley karakterei már nem a húszas éveikben tengő-lengő fiatalok, hanem középkorúak; amit tesznek, többé nem tudható be tudatlanságnak, felkészületlenségnek vagy ifjonti tévelygésnek. Ahogy a Slate-en olvashatjuk, ezek az emberek már „nyilvánvalóan túl vannak az ifjúság enyelgésein, és egyre közelebb érnek ahhoz a korhoz, ahol az, akik lesznek, az, akik voltak”.
Andrew Scott Ripley-je nem egy kétségbeesett fiú, aki mintegy akarata ellenére kerül szörnyű helyzetbe, hanem egy férfi, aki már évekkel, évtizedekkel korábban elfogadta magáról, hogy egy pszichopata. A Johnny Flynn által játszott Dickie pedig nem egy, a kötelességei elől menekülő aranyifjú, hanem egy kevéssé tehetséges, átlagos külsejű és modorú örökös, aki elég pénzzel rendelkezik ahhoz,
hogy soha ne kelljen semmit letennie az asztalra.
6. Ripley a gyilkos Caravaggióban ismer magára
A tizenhatodik századi itáliai festő, Michelangelo Mersi da Caravaggio a Ripley központi motívuma. Dickie már az első epizódban beszél a művész iránt érzett csodálatáról, Tom pedig, aki magáévá akarja tenni Dickie személyiségét, ezt az érdeklődését is átveszi. A későbbi epizódokban többször látjuk Caravaggio festményei előtt, és egy ponton egy albumot is vesz a művész képeivel.
De miért ilyen fontos a festő a Ripley számára? Highsmith említést sem tett róla a könyvben. Caravaggio és művészete több szempontból szimbolikus választás. Először is, Caravaggio bizonyítottan erőszakos ember volt, akit gyilkossággal is megvádoltak – hasonlóan a sorozat címszereplőjéhez. Másodszor, a festő műveire jellemző chiaroscuro stílus, melyben központi szerepet kap a fények és árnyak játéka, illik a Ripley fekete-fehér drámaiságához. Végezetül pedig Caravaggio utalás lehet Ripley elnyomott szexualitására: a festő képein a férfiak gyakran rendkívül erotikus alakokként jelennek meg,
és több meleg művészre voltak hatással.
Az áthallás Tom Ripley és Caravaggio között talán a Dávid Góliát fejével című festmény kapcsán válik a legvilágosabbá. Ripley a római Galleria Borghesében látja meg a művet, és ahogy a galériában sétál, a háttérben meghalljuk egy idegenvezető hangját: „A képen Caravaggio Dávidot együttérző, majdhogynem szeretettel teli alakként ábrázolja, ezzel összekötve a gyilkost és az áldozatot.”
Gyilkos és áldozat egy személyben: pontosan, ahogy Ripley látja saját magát.
Fotók: Netflix
