„Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához” - Nagy László 95

„Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához” - Nagy László 95

"Létem ha végleg lemerűlt,/ki rettenti a keselyűt!/S ki viszi át fogában tartva/a Szerelmet a túlsó partra!" Kilencvenöt éves lenne ma Nagy László, akinek olyan verseket köszönhetünk, mint a Ki viszi át a Szerelmet vagy az Adjon az Isten. Öt éve az akkori évfordulón már egy nagy portrécikkel emlékeztünk a költőre, éppen ezért most inkább csak pontokba szedtük az életével, munkásságával kapcsolatos legérdekesebb részleteket.

Ki viszi át a Szerelmet

Ruff Orsolya | 2020. július 17. |
  • Július 17-én ünnepeljük Nagy László születésnapját, hiszen a hivatalos életrajz szerint 1925-ben ezen a napon látta meg a napvilágot a Veszprém megyei Felsőiszkázon – a családi emlékezet ugyanakkor úgy tartotta számon, hogy valójában július 14-én született.
  • A Nagy családban összesen négy gyerek született: Lászlón kívül Izabella, Mária és István. Utóbbi ugyancsak költőként szerzett hírnevet – Ágh István néven.
  • Nagy László gyerekkorát megkeserítette, hogy tízéves korában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát. Műtétek sora következett, közben idegek sérültek, és emiatt élete végéig járógépet használt. A betegség miatt a tanulmányaival sem tudott úgy haladni, mint a kortársai, végül 1945-ben érettségizett.

Nagy László vitte át a szerelmet - Könyves magazin

Míg élt, tetszeleghetett volna a költőfejedelem szerepében, ám ő inkább versben bujdosó haramiának vallotta magát. A hetvenes években talán a legnépszerűbb magyar költő volt, legismertebb költeményét, a Ki viszi át a szerelmet címűt beválasztották a 12 legszebb magyar vers közé. Ma lenne kilencvenéves Nagy László. Gyermekévek 1925.

  • Habár már fiatalon verselt, mégis az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább grafikus szakon. Alig egy év elteltével átjelentkezett a Képzőművészetire, ahol rajz szakon Kmetty János növendéke lett, Barcsay Jenő is tanította. 1948 nyarára viszont megérett benne az elhatározás, hogy mégis inkább költő lesz és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Először magyart, szociológiát és filozófiát hallgatott, majd átnyergelt az oroszra, hogy Jeszenyint fordíthasson. Fiatal szerzőként kapott egy bulgáriai ösztöndíjat: a cél az volt, hogy megtanulja a nyelvet és később fordítson is. Első műfordításkönyve, a Szablyák és citerák 1953-ban jelent meg. Ezt megelőzően 1949 júniusában jelent meg első kötete, a Tűnj el fájás.
  • 1952-ben házasságot kötött Szécsi Margit költővel. Nagyon nehezen éltek ebben az időben: Nagy László korábban elutasította, hogy a Szabad Nép munkatársa legyen, Zelk Zoltán főszerkesztő hívására viszont elment dolgozni a Kisdoboshoz. Miután a lap 1957-ben megszűnt, Nagy László főként műfordítóként kereste a kenyerét. A modern lengyel és régi kínai költők művei mellett García Lorcát és Dylan Thomast is fordított. 1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője lett. Haláláig itt dolgozott, az utolsó években már mint főmunkatárs.
  • Az igazi áttörést a Himnusz minden időben hozta meg számára. 1966-ban – a három József Attila-díj után – megkapta a Kossuth-díjat, és lírája rendkívül népszerű lett.

  • A képzőművészettől soha nem szakadt el teljesen – a hatvanas évektől ismét festett, rajzolt, faragott és néhány verseskötetet is illusztrált. Amikor néhány éve Juhász Ferenc családjánál jártunk, a költő lánya, Juhász Anna elmesélte, hogy fantasztikus dolgok kerültek elő édesapja hagyatékából: „A mappákból egészen elképesztő dolgok kerültek elő. Apukám mindent megőrzött. Az újságlapok között például ott voltak Nagy László rajzai, amiket hol papírszélre, hol söralátételre rajzolt, majd ráírta: „Ferkónak szeretettel, Lackó, 1947”.”
  • 1975 februárjától naplót vezetett, amely a DIA oldalán digitalizálva elolvasható. Rengeteget írt az álmairól, napi munkájáról – egy április 27-i bejegyzés például így kezdődik: „Sokáig aludtam, 10 óráig. Tornáztam kicsit, kávézáskor M. megmutatta a mai anagrammát, a címe: erőnlét. Már fő az ebéd: füstölt tarja, a babérlevél illatozik. Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához”.

  • A napló utolsó bejegyzése 1978. január 29-én, vasárnap keletkezett:

„Esett az eső reggelre. Én fél 11-ig húztam az alvást izzadozva. Gyenge vagyok még. Erdélyi Zsuzsa tanulmányát olvastam végig. Újság nem jött, üdül az újságos néni, a megbízott beteg – hallotta M. Főtt kolbász ebédre, aludtam keveset. B. megnézte a lakást: a lépcsőház beüvegezve. Ennyi a változás. Tehát csak a parkett hiányzik s a tereprendezés. B. holnap B.csabára megy nyomdai ügyben. M. estje 8-kor kezdődött, igen nagy közönség, jó néhány ismerős. Tőkeiék, Kiss Feri, Izáék, Utassy Jóska, aki szerdán utazik vissza Szófiába. Mintha gyógyult volna valamit, nem kábult. A színészlányok nagy sikert arattak, kitaláltak valami újat: bohócost, ironikusat. Vastaps. Sajnos, velük nem mehettünk, gyenge vagyok még az éjszakázásra. Orvosegyetemisták hívtak, nem vállaltam. Tőkei híre: mégis eladják a válni készülők a házat Hollókőn. 2 hét múlva szólnak, s el kell oda mennünk. Vettem a klubban néhány könyvet, pl. Győrffyét. Ez fontos. Taxival haza, Julcsit hoztuk. M. boldog, ő még húzna a műsorból. Narancsot ettünk.”

A bejegyzésben szereplő M. természetesen Szécsi Margit, az influenzából lábadozó Nagy László pedig a felesége szerzői estjén vett részt aznap. Másnap reggel váratlanul meghalt. A halál oka: szívinfarktus.

  • Örkény István februárban levélben fejezte ki részvétét Nagy László özvegyének:

„Kedves Margit!

Ezen a világon már minden mérhető, csak érzelmeink hőfokát nem jelzi műszer. Még a találkozások sűrűsége vagy ritkasága sem mutatója a szeretetnek, barátságnak, összetartozásnak. Ha ritkán találkoztunk is, magukat (és mindig kettőjüket) állandó testvéri közelségben éreztem magamhoz, és ez a ragaszkodás olyan örök érvényűnek látszott, hogy se felfogni, se felmérni nem tudom Laci elvesztését.

Még most is valahogy többes számban szólítom magát, s vigaszul csak egyet mondhatok – azt, amit mindig csodáltam magában, hogy egy ilyen hőörvény közelében meg tudta őrizni költői szuverenitását, a kölcsönös függőségben is a függetlenségét. Ez lehet csak – és lesz is – a maga életmentője, Laciból pedig nem emlék, hanem mindnyájunk továbbkísérője, magatartásbeli példaadója.

Amit neki nem is mondtam, hadd mondjam legalább magának, mielőtt én is elnémulnék, őszinte baráti szeretettel.

A maga Örkény Istvánja

Ui.: Laci temetésén (egy autóbaleset másnapján) nem lehettem ott. Jobb is így: maradjon ő nekem mindig temetetlen.”

Az összeállításhoz a DIA anyagait használtuk fel.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Juhász Ferenc - Nagy László portrét rajzolt róla, Ferenczy Bénit egyik költeménye ihlette meg

...
Nagy

Nagy László vitte át a szerelmet

...
Hírek

Nagy László fordítása nem passzolt Christopher Nolan sci-fijébe

Hírek
...
Promóció

A Tarandus Kiadó idén még három új könyvvel jelentkezik!

...
Hírek

Ian McKellen a Meseország-könyvről posztolt

...
Hírek

Udvaros Dorottya és Kovács Patrícia is felolvas a Meseország mindenkié kötetből

...
Hírek

Demeter Szilárdtól elhatárolódnak a PIM munkatársai

...
Hírek

Demeter Szilárd eltörölte a nyelvet, amikor egyenlőségjelet tett Európa és Hitler birodalma közé

...
Hírek

Jászberényi: A holokauszt nem összehasonlítható semmivel

...
Hírek

Rúzsa Magdi a mesekönyv mellett szakácskönyvet is ír

...
Hírek

Ulickaja: A történelemben először az egész bolygó beteg

...
Hírek

David Attenborough elhagyta az instát, marad az olvasás

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Varró Dániel Diótörőjébe időnként belecsúszik a 21. század

Varró Dániel verses mesében dolgozta fel az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikust, melyhez Szegedi Katalin gondolta újra a Diótörő figuráját.

...
Nagy

Közös élettársunk: a szorongás

Az elmúlt hónapokban a szorongás a mindennapjaink része lett, de alapvetően miért szorongunk, mihez kezdhetünk vele, és milyen könyvekkel segíthetünk a gyerekeknek és a kamaszoknak a feldolgozásban? A Yelon és a Könyves Magazin közös cikkében erre keressük a választ.

...
Gyerekirodalom

Nézegess otthonról Rofusz Kinga-képeket!

Az esztergomi könyvtár a korlátozások miatt az interneten rendezi meg a meseillusztrátorok hetét, amelynek ezúttal Rofusz Kinga a meghívottja. Nézegessetek képeket az Otthonból vagy a Kapitány és Narancshalból.

A hét könyve
Kritika
Atwoodnál a lányok barátságból teszik pokollá egymás életét
...
Nagy

Ferenc pápa: A koronavírus a mi Noé-pillanatunk

Ferenc pápa új könyve, az Álmodjunk együtt a koronavírus okozta válságban nyújt iránymutatást. A kötetet tegnap mutatták be egy nemzetközi online webinaron, ahol a pápa szerzőtársa mesélt arról, hogyan született meg a könyv.