„Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához” - Nagy László 95

„Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához” - Nagy László 95

"Létem ha végleg lemerűlt,/ki rettenti a keselyűt!/S ki viszi át fogában tartva/a Szerelmet a túlsó partra!" Kilencvenöt éves lenne ma Nagy László, akinek olyan verseket köszönhetünk, mint a Ki viszi át a Szerelmet vagy az Adjon az Isten. Öt éve az akkori évfordulón már egy nagy portrécikkel emlékeztünk a költőre, éppen ezért most inkább csak pontokba szedtük az életével, munkásságával kapcsolatos legérdekesebb részleteket.

Ki viszi át a Szerelmet

Ruff Orsolya | 2020. július 17. |
  • Július 17-én ünnepeljük Nagy László születésnapját, hiszen a hivatalos életrajz szerint 1925-ben ezen a napon látta meg a napvilágot a Veszprém megyei Felsőiszkázon – a családi emlékezet ugyanakkor úgy tartotta számon, hogy valójában július 14-én született.
  • A Nagy családban összesen négy gyerek született: Lászlón kívül Izabella, Mária és István. Utóbbi ugyancsak költőként szerzett hírnevet – Ágh István néven.
  • Nagy László gyerekkorát megkeserítette, hogy tízéves korában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát. Műtétek sora következett, közben idegek sérültek, és emiatt élete végéig járógépet használt. A betegség miatt a tanulmányaival sem tudott úgy haladni, mint a kortársai, végül 1945-ben érettségizett.

Nagy László vitte át a szerelmet - Könyves magazin

Míg élt, tetszeleghetett volna a költőfejedelem szerepében, ám ő inkább versben bujdosó haramiának vallotta magát. A hetvenes években talán a legnépszerűbb magyar költő volt, legismertebb költeményét, a Ki viszi át a szerelmet címűt beválasztották a 12 legszebb magyar vers közé. Ma lenne kilencvenéves Nagy László. Gyermekévek 1925.

  • Habár már fiatalon verselt, mégis az Iparművészeti Főiskolán tanult tovább grafikus szakon. Alig egy év elteltével átjelentkezett a Képzőművészetire, ahol rajz szakon Kmetty János növendéke lett, Barcsay Jenő is tanította. 1948 nyarára viszont megérett benne az elhatározás, hogy mégis inkább költő lesz és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Először magyart, szociológiát és filozófiát hallgatott, majd átnyergelt az oroszra, hogy Jeszenyint fordíthasson. Fiatal szerzőként kapott egy bulgáriai ösztöndíjat: a cél az volt, hogy megtanulja a nyelvet és később fordítson is. Első műfordításkönyve, a Szablyák és citerák 1953-ban jelent meg. Ezt megelőzően 1949 júniusában jelent meg első kötete, a Tűnj el fájás.
  • 1952-ben házasságot kötött Szécsi Margit költővel. Nagyon nehezen éltek ebben az időben: Nagy László korábban elutasította, hogy a Szabad Nép munkatársa legyen, Zelk Zoltán főszerkesztő hívására viszont elment dolgozni a Kisdoboshoz. Miután a lap 1957-ben megszűnt, Nagy László főként műfordítóként kereste a kenyerét. A modern lengyel és régi kínai költők művei mellett García Lorcát és Dylan Thomast is fordított. 1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője lett. Haláláig itt dolgozott, az utolsó években már mint főmunkatárs.
  • Az igazi áttörést a Himnusz minden időben hozta meg számára. 1966-ban – a három József Attila-díj után – megkapta a Kossuth-díjat, és lírája rendkívül népszerű lett.

  • A képzőművészettől soha nem szakadt el teljesen – a hatvanas évektől ismét festett, rajzolt, faragott és néhány verseskötetet is illusztrált. Amikor néhány éve Juhász Ferenc családjánál jártunk, a költő lánya, Juhász Anna elmesélte, hogy fantasztikus dolgok kerültek elő édesapja hagyatékából: „A mappákból egészen elképesztő dolgok kerültek elő. Apukám mindent megőrzött. Az újságlapok között például ott voltak Nagy László rajzai, amiket hol papírszélre, hol söralátételre rajzolt, majd ráírta: „Ferkónak szeretettel, Lackó, 1947”.”
  • 1975 februárjától naplót vezetett, amely a DIA oldalán digitalizálva elolvasható. Rengeteget írt az álmairól, napi munkájáról – egy április 27-i bejegyzés például így kezdődik: „Sokáig aludtam, 10 óráig. Tornáztam kicsit, kávézáskor M. megmutatta a mai anagrammát, a címe: erőnlét. Már fő az ebéd: füstölt tarja, a babérlevél illatozik. Babér ma terem-é nekem? Fohászkodva látok munkához”.

  • A napló utolsó bejegyzése 1978. január 29-én, vasárnap keletkezett:

„Esett az eső reggelre. Én fél 11-ig húztam az alvást izzadozva. Gyenge vagyok még. Erdélyi Zsuzsa tanulmányát olvastam végig. Újság nem jött, üdül az újságos néni, a megbízott beteg – hallotta M. Főtt kolbász ebédre, aludtam keveset. B. megnézte a lakást: a lépcsőház beüvegezve. Ennyi a változás. Tehát csak a parkett hiányzik s a tereprendezés. B. holnap B.csabára megy nyomdai ügyben. M. estje 8-kor kezdődött, igen nagy közönség, jó néhány ismerős. Tőkeiék, Kiss Feri, Izáék, Utassy Jóska, aki szerdán utazik vissza Szófiába. Mintha gyógyult volna valamit, nem kábult. A színészlányok nagy sikert arattak, kitaláltak valami újat: bohócost, ironikusat. Vastaps. Sajnos, velük nem mehettünk, gyenge vagyok még az éjszakázásra. Orvosegyetemisták hívtak, nem vállaltam. Tőkei híre: mégis eladják a válni készülők a házat Hollókőn. 2 hét múlva szólnak, s el kell oda mennünk. Vettem a klubban néhány könyvet, pl. Győrffyét. Ez fontos. Taxival haza, Julcsit hoztuk. M. boldog, ő még húzna a műsorból. Narancsot ettünk.”

A bejegyzésben szereplő M. természetesen Szécsi Margit, az influenzából lábadozó Nagy László pedig a felesége szerzői estjén vett részt aznap. Másnap reggel váratlanul meghalt. A halál oka: szívinfarktus.

  • Örkény István februárban levélben fejezte ki részvétét Nagy László özvegyének:

„Kedves Margit!

Ezen a világon már minden mérhető, csak érzelmeink hőfokát nem jelzi műszer. Még a találkozások sűrűsége vagy ritkasága sem mutatója a szeretetnek, barátságnak, összetartozásnak. Ha ritkán találkoztunk is, magukat (és mindig kettőjüket) állandó testvéri közelségben éreztem magamhoz, és ez a ragaszkodás olyan örök érvényűnek látszott, hogy se felfogni, se felmérni nem tudom Laci elvesztését.

Még most is valahogy többes számban szólítom magát, s vigaszul csak egyet mondhatok – azt, amit mindig csodáltam magában, hogy egy ilyen hőörvény közelében meg tudta őrizni költői szuverenitását, a kölcsönös függőségben is a függetlenségét. Ez lehet csak – és lesz is – a maga életmentője, Laciból pedig nem emlék, hanem mindnyájunk továbbkísérője, magatartásbeli példaadója.

Amit neki nem is mondtam, hadd mondjam legalább magának, mielőtt én is elnémulnék, őszinte baráti szeretettel.

A maga Örkény Istvánja

Ui.: Laci temetésén (egy autóbaleset másnapján) nem lehettem ott. Jobb is így: maradjon ő nekem mindig temetetlen.”

Az összeállításhoz a DIA anyagait használtuk fel.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Juhász Ferenc - Nagy László portrét rajzolt róla, Ferenczy Bénit egyik költeménye ihlette meg

...
Nagy

Nagy László vitte át a szerelmet

...
Hírek

Nagy László fordítása nem passzolt Christopher Nolan sci-fijébe

Hírek
...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Hírek

Könyvesblokk: John le Carré utolsó könyvétől a semmittevés forradalmáig

...
Gyerekirodalom

Ebben a mesében a boldogság tényleg eladó, és különböző kiszerelésekben kapható

...
Szórakozás

Jön a Szemtől szemben 2. – könyvben írta meg a legendás film folytatását a rendező

...
Szórakozás

Toldi, a magyar szuperhős - októberben kerül mozikba Jankovics Marcell utolsó alkotása

...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

...
Hírek

PEN Translates: Tóth Krisztina Vonalkódja is a kiválasztottak között

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lakatos István Dobozvárosa közösségi finanszírozásban jelenhet meg újra

2011-ben jelent meg a Lencsilány alkotójának, Lakatos Istvánnak az első regénye, a Dobozváros, amit Év Gyermekkönyve-díjjal ismertek el, több helyen általános iskolai tananyag lett, ám hamar elfogyott a boltok polcairól. Most viszont újra megjelenhet, mégpedig az olvasók segítségével.

...
Gyerekirodalom

Sárkányok, vulkánok, Charles Darwin és egy bátor kis hajósinas

A Darwin sárkányai igazi kalandregény, vulkánokkal, hajótöréssel, váratlan fordulatokkal, de ami ennél is fontosabb, hogy a kötet nagy súlyt fektet az állatok iránti szeretetre és felelősségvállalásra is.

...
Gyerekirodalom

A Savanyúleves bástyától a Denevérmúzeumig - Ezekkel a gyerekkönyvekkel fedezd fel a várost!

Milyen titkokat rejt egy város? És hogyan tudjuk mindezeket egy gyerekkel felfedezni? A városlátogatásoknak nem feltétlenül kell nyafogásba fulladniuk, különösen akkor nem, ha egy könyv már jó előre megalapozza az érdekődést. Három olyan sorozatot szedtünk össze, amelyek abban segítenek, hogy egy városba tett kirándulás a gyerekek számára is élvezetes, emlékezetes és játékos legyen.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban.