Nádas Pétert 2014-ben kérte fel a Litera, hogy egy éven keresztül írjon havonta 2flekken rovatukba egy cikket, ebből a felkérésből született Az élet sója című rövidke folytatásos regény (a hét könyve is volt nálunk, kritikánk róla ITT olvasható!). Gombosszegi otthonában találkoztunk Nádas Péterrel: a kétrészes videó második részében vallásról, urbanizálódásról, az ember tekintélyhez való viszonyáról beszélgettünk. Az első részt itt lehet megnézni.
Ez pedig az interjú második része:
Az élet sója című Nádas-könyv egy sor nagyon érdekes kérdést és problémát felvet, és bár jó pár dolgot megkérdeztünk, sokkal több mindent megtudtunk:
- Az ember nem tud önmagában megélni, a születésénél elpusztulna, ha nem gondoskodnának róla. Mivel nem tud lábra állni, gyámolításra szorul 4-5 éves koráig, ezért az emberek közötti kapcsolat is más, mint az állatok között. Bizonyos értelemben az anyának az apától is meg kell védenie a gyereket, ha az anya ezt nem koordinálja, akkor sérülni fog a gyerek. Az ember ezért szereti a terrort, ezért vonzódik a nagy tekintélyhez, vagy ezért utálja, nem fogadja el a hatalmát.
- "Ez nem a természet szeretete, meg nem is szeretet, hanem rettentő nagy kíváncsiság az élőlények iránt"
- Az emberi közösség önmagában sem tud élni, egymást áthatják a közösségek. A városok is hatással vannak egymásra.
- A Balkánon, Magyarországon és Kelet-Európában lázadnak a városiasodás ellen, a város hatalma ellen
- a hüllők iránti érdeklődése a kamaszkorában abbamaradt
- Az állatkínzás is az alávetett ember hatalmi ösztönéből fakad. Nádas öreg korára ez elég kóros lett, ha a közelébe kerül egy állatkínzásról szóló hírnek, azt már nehezen viseli el
- A római pápa maga alatt fűrészelte a fát, amikor kábítószert fogyasztott és nőkkel közösült, de ez ellentmondott a bibliai tanoknak. A hierarchia mindig megteszi, hogy lerombolja saját felépítményét. Lutherék szerepe ezért volt fontos, mert a Bibliában írtakhoz tértek vissza. Az ember az értelmét szeretné a jövőre is használni (nem csak a tegnapra és a mára), de azzal a hierarchiával, ami nem tud tervezni, nem tud mit kezdeni
- Ha a gondolkodás hierarchiáját egy Isten szabja meg, amit egy próféta közvetít (mindegy, hogy Mohamed, Jézus Krisztis vagy Mózes), attól erősebb.
- Az Iszlám erősebb mint Európa, mert aki az Iszlámhoz tartozónak érzi magát, az ugyanabban a rendszerben ugyanazt csinálja. Míg az európaiak egykor egy ilyen rendszerben éltek, de ma már nem ilyenben élnek: ma az egyéniség szabja meg, mi az életútja, milyen lehetőségeket nyit és zár magának. Ez egy másik életelképzelés.
- Az Iszlám-tömegnek nagyobb a súlya, mint az európai tömegnek, holott az európai tömeg gazdagabb, strukturáltabb, többet tud a világról, "nem azért, mert a seggén is feje van". A tudománynak a szekularizáció és az emancipáció nagyobb lökést adott. Az Iszlámban ez nem lehetséges, az a maga középkorát éli, nem esett át a modernizáción.
- A kereszténység éppen a születés elvének mond ellent, a vallási tolerancia ötlete innen származik: kereszténynek az ember nem születik, hanem azzá lesz, akkor is, ha katolikus, ha protestáns. Fel kell ismernie, meg kell vallania, bérmálkozással vagy úrvacsorával. Felismerésen és bűnvallomáson alapuló vallás, ezért is gyengébb a többi vallásnál, mert a személyre bízza, a saját döntésére.
Az interjú első részét itt lehet megnézni:
