Október elején megnyitotta a kapuit a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megújult könyvtára, amely széleskörű általakításon esett át, hogy a diákok minél jobban ki tudják használni a tanulásra és kutatásra szánt teret. Az ünnepélyes könyvtáravatón Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványának elnöke, Kovács Csaba, az egyetem megbízott rektora, illetve Marián Balázs építész, egyetemi oktató és Lévai Klára könyvtárigazgató árult el részleteket az újításokról.
A könyvtár a MOME Campuson található. Böszörményi-Nagy Gergely az eseményen arról beszélt, hogy a mai világban a részletes és árnyalt tudás már szinte elengedhetetlen, főleg egy olyan intézmény esetében, mint egy egyetem. A mai modern világ tele van olyan technikával, ami egyre több figyelmünket emészti fel, az információk sokaságában pedig könnyen elvész az ember. Böszörményi szerint csak az olvasással kerülhetjük el a szélsőséges, felületes gondolkodást.
Ehhez pedig könyvtárak kellenek:
„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül.”
Ezután Kovács Csaba megbízott rektor vette át a szót, aki röviden tisztázta, hogy a könyvtárat korábban sok kritika érte, amit ezzel a fejlesztéssel igyekeztek orvosolni, és bár csak 6 éve épült a Campus, szerinte minden nagy projekt apró lépésekben tud a leginkább haladni, így a folyamatos fejlődés a cél, amit ehhez hasonló átalakításokkal lehet fenntartani.
Összehangolt munka eredménye
A könyvtár felújításának részeleteibe ezt követően Marián Balázs építész és Lévay Klára könyvtárigazgató vezetette be az érdeklődőket. Márián mindenkinek megköszönte a projektbe fektetett munkát, az egyetem vezetőségtől kezdve a tűzvédelmi szakemberekig.
A közös, összehangolt munka eredménye pedig egy olyan tér lett, ami sokkal több lehetőséget nyújt a hallgatóknak.
Marián szerint az évek során felmerült anomáliákat kijavították. Így például az eddig kevésbé használt folyóiratpolc jobban látható, elérhető helyre került, az akusztikai adottságok is javultak, és számos új ülőhellyel is bővült a könyvtár.
A könyvtár kapacitása is nőtt, a szabadpolcok 800 méterről 1100 méterre gyarapodtak. Jelenleg 80 ezer dokumentumot találunk a könyvtár gyűjteményében, ami elsősorban az egyetemhez tartozó szakirodalmat jelenti, de a polcok között sétálva számos szépirodalmi kötetet is ki lehet szúrni – például a megnyitón Didier Eribon Visszatérés Reimsbe című szocigrafikus regénye is ott volt a könyvtár kirakatában.
De a könyvek mellett fontos folyóiratoknak is otthont ad a könyvtár, jelenleg 174 különböző periodikával találkozhatunk. Ezek főleg ipar- vagy képzőművészeti kiadványok, amikkel ritkán találkozik a mezei irodalomkedvelő, de ha másért nem, már csak ezekért érdemes ellátogatni a könyvtárba, mivel a kortárs ételdizájntól kezdve a punk stílusú kerámiákat bemutató zineken át, egészen a modern építészet, divat és porcelánművészetig mindent megtalálunk.
Külön szoba a hangoskodóknak
A könyvtár egyes részeit is bejárhattuk, miközben Marián és Lévai az átalakítások egyszerű, de annál fontosabb eredményeiről meséltek, mint például a nagyobb világosságról vagy a kellemesebb térérzetről. Megtudtuk, két fontos szempont vezérelte őket: hogy minél egyszerűbb és minél hasznosabb legyen a végeredmény, valamint hogy mindenki könnyedén és szabadon használhassa a könyvtárat.
Ezt a fajta nyitottságot fejezi ki, hogy Lévai szeretett volna egy olyan helyet, ahol a hallgatók egyszerre tudnak csoportmunkát végezni és használni a könyvtár adottságait: így létrejött egy külön szoba a „hangoskodásnak”.
De az is egy szép gesztus, hogy a galéria kialakításában figyeltek arra, hogy a nagyobb terem egyik ablakából jól rá lehessen látni a nemrég kialakított közösségi kertre.
Továbbá a könyvtár egyik különlegessége a Temesi Apol textiltervező és egyetemi oktató által létrehozott akusztikai panelek, amik amellett, hogy csökkentik a visszhangot, környezetbarát megoldást is jelentenek, ugyanis gyapjúhulladékból készültek.
Fotó: Sivák Zsófia
