Mi közünk nekünk ahhoz, hogy Knausgård hogyan szedi fel a nőket?

.konyvesblog. | 2018. november 05. |

Karl Ove Knausgård hatkötetes önéletrajzi regénysorozata, a Harcom (Min Kamp) 2009 és 2011 között jelent meg Norvégiában. Bár a korábban kiadott két könyve, az Ute av verden (Ki a világból) és az En tid for alt (Mindennek rendelt ideje), is kedvező kritikai fogadtatásban részesült, igazán ismertté ez a mű tette hazájában és külföldön. A Harcom-ciklus 450 ezer példányban kelt el – ami az 5 milliós Norvégiában rendkívüli teljesítménynek számít. Knausgård az összesen mintegy 3600 oldalnyi szöveg minden kötetében egy téma köré szervezve írt az életéről. A magyarul 2016 végén megjelent első kötetben, a Halálban apja alkoholizmusa, majd halála volt a vezérmotívum. A magyarul tavaly december óta olvasható második kötet középpontjában a szerelem áll – itt Svédországba költözésének, a második feleségével való megismerkedésének, párrá, majd szülővé válásuknak történetét meséli el. 

Karl Ove Knausgård: Szerelem - Harcom 2.

Fordította: Petrikovics Edit, Magvető Könyvkiadó, 2017, 588 oldal, 4999 HUF

 

Knausgård a legapróbb részletekig beavat minket a hétköznapjaiba. A Szerelemből megtudjuk, milyen konfliktusai vannak az orosz szomszédjával, hogyan zajlik egy svéd gyerekzsúr, mi a következménye, ha az ember nem szedi össze időben a megszáradt ruhát a ház közös használatú mosókonyhájából, hogy hogyan kell szakszerűen rákot főzni, hogyan kívánja meg a kávézóban a pincérlányt, majd lesz úrrá ezen a kísértésen, milyen napilapokat olvas, hetente mit és mennyiért vásárol antikváriumban, és így tovább. 

Könyörtelenül szabad regény a Harcom

"A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír" - így kezdődik Karl Ove Knausgård (KOK) Harcom című hatkötetes regényfolyama, aminek első részét, a Halált idén adta ki a Magvető Petrikovics Edit fordításában (portrénk a KOK-ról, részlet a regényből, illetve az agysebészeti riportja - a szerk.)....

Kezdetben talán nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy Knausgård azért ír több ezer oldalt saját magáról, mert nincs más ötlete, témája, de végül be kell látnunk, hogy amit leír, ugyanannyira univerzális, mint amennyire egyedi: a szerelem érzésével való megküzdés, a féltékenység, a másik ellenszenves vonásainak elfogadása, a szakítás fel-felmerülő gondolata, az új családba való (sikeres vagy sikertelen) beilleszkedés mindenkit érintő problémák.

Akadhatnak olyan olvasók, akik nemcsak a leírt helyzeteket érzik ismerősnek, de azok kezelését is, így pedig a szerző tulajdonképpen nem magáról ír, saját tapasztalatait csupán valami önmagánál nagyobb modellezésére használja fel. Ez a megközelítés ráadásul részben felmenti az írót annak morális felelőssége alól, hogy 3600 oldalon keresztül családtagjai, közeli és kevésbé közeli barátai magánügyeit fejtegeti – mindezt az előzetes megkérdezésük, beleegyezésük nélkül.

Az első kötet olvasásakor is, de a Szerelem kapcsán különösen felmerülhet az olvasóban a kérdés: mégis miért érdekes ez? Tényleg nincs jobb dolgunk, mint egy saját bevallása szerint is átlagos, középosztálybeli norvég író ügyes-bajos dolgairól olvasni? Különösen, ha a borítón hatalmas betűkkel a „szerelem” szó szerepel, ami önmagában sem ígér sok jót. Mi közünk nekünk ahhoz, hogy ez a norvég pasas hogyan szedi fel a nőket, ki az esete, ki nem? Vagy hogy milyen gátlásai vannak szex közben?

Nehéz nem azt gondolni, hogy leginkább saját voyeurizmusunkat éljük ki a szöveg olvasásakor. Hogy a Harcom egy kicsit Barátok közt, egy kicsit Való Világ. Hiszen mások életének alakulását kívülállóként figyelemmel kísérni, néha magunkra ismerni, máskor önérzetesen elhatárolódni, olykor szurkolni, majd kárörvendeni, de ami biztos: tét nélkül belesni az ablakon, széleskörű emberi igény, amelyet számos kulturális termék szolgál ki. Knausgård eredeti célja is ez lehetett: felismerte a korszellemet, és egy igen magas színvonalú, sokrétű olvasóközönséget megszólító termékkel válaszolt rá.  

Karl Ove Knausgård lesz a 2019-es könyvfesztivál díszvendége

Karl Ove Knausgård lesz a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 25. és 28. között - ezt az író magyarországi kiadója, a Magvető írta ki Facebook oldalán. Knausgård az egyik leghíresebb norvég író. Hatkötetes életrajzi regényének első kötetét, Halál - Harcom 1. címmel 2009-ben...

Akad azonban valami, ami a könyvvel kapcsolatban talán még a fentieknél is izgalmasabb. Knausgård nem győzi hangsúlyozni, mennyire nehezére esik megfelelni a társadalmi elvárásoknak, különösen az után, hogy apa lesz. Szereti ugyan a gyerekeit, mégis már születésük pillanatától arra vágyik, hogy elmehessen hazulról és az írásra koncentrálhasson. Linda, a felesége, bele is egyezik, hogy fél éven keresztül alig járjon haza a város másik végében lévő albérletből, ahol következő regényén dolgozik. Knausgård arról is részletesen beszámol, hogy akárhányszor vendégek vannak náluk, mindig ő főz: nem mintha örömét lelné benne, sokkal inkább azért, hogy minél kevesebbet kelljen a vendégek társaságában lennie, de legalább is minél többször legyen miért felállnia az asztaltól és hosszabb-rövidebb időre eltűnnie a konyhában. Továbbá úgy tűnhet, Knausgård kizárólag azért dohányzik, mert a felesége nem engedi, hogy ezt a lakásban tegye, így ha rá akar gyújtani, legalább arra a néhány percre lemehet a ház elé vagy ki a teraszra, vagyis máshol lehet, mint ahol lennie kell – az egész szöveget a kívülállás és a saját életéből való kivonulás efféle vágya hatja át. Mégis hogy lehet, hogy valaki, akinek szinte egyetlen kívánsága, hogy ne kelljen részt vennie saját életében, éppen arról ír? Nem azt várnánk, hogy egy ilyen valaki egyik fikciót írja a másik után?

Persze a Harcomnak már a címe is provokáció. A Min Kamp a Mein Kampf norvég megfelelője, az utolsó kötet ennek megfelelően Hitlerről szól. Ennek magyar fordítására valószínűleg még jó pár évet várni kell, és egyelőre nehéz elképzelni, hogyan illeszkedik majd a sorozat logikájába. Ami biztos, a kortárs irodalom egyik legérdekesebb projektjéről van szó. Amellett, hogy komoly morális, irodalomelméleti és pszichológiai kérdéseket vet fel, olvasható kulturális és szociológiai kislexikonként is: megtudjuk belőle például, mit esznek a norvégok, vagy éppen milyen az ottani iskolarendszer és a lakáspiac. Átfogó és őszinte, bizalmas képet kapunk a skandináv hétköznapokról, miközben alig lehet letenni a könyvet. A sorozat harmadik részére viszont szerencsére már nem kell várni, a Játék ugyanis a napokban jelent meg a Magvetőnél Patat Bence fordításában.

Szerző: Szijártó Rita

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!