Fotó: Valuska Gábor
Sikeres csúcshódítás után Erőss Zsolt, és társa, Kiss Péter leereszkedés közben eltűnt a világ harmadik legmagasabb hegyén, a 8586 méter magas Kacsendzöngán. A magyar hegymászókat nem keresik tovább.
Az ember hajlamos a saját életéből kiindulni, ha egy tragédiát kell kommentálnia (ti. minek mászik hegyet, most nem lenne semmi baja). Egy lesz a tízmillió szakértő közül, aki mindig, mindent jobban csinál. Pedig „mindenki kísérti a sorsot, aki él”, indította a Könyvesblognak adott interjúját tavaly októberben Erőss. Van, aki azzal, hogy felmászik a hegyre, valaki azzal, hogy fel sem áll a fotelből. Az interjúban szó volt önzésről, könnyekről, befejezésről, és arról, hogy hegyen jobban elfogadja az ember a halált. "Régebben sokkal közelebb volt az emberekhez a születés, a halál, a közösség együtt élte meg az ilyesmit. Ezek a dolgok mostanra eltávolodottak tőlünk, és olyan mintha nem is kéne, hogy az életünk része legyen. Tudnunk kell elfogadni, és közelebb engedni magunkhoz az elmúlást, még ha ez a kicsit önző, individualista társadalom úgy is viselkedik, mintha sosem kéne meghalnia. Mintha a vagyonfelhalmozás is arról szólna, hogy sose halok meg."
"Mennyivel vagyok én önzőbb annál, aki kocsmába jár? Vagy annál, aki reggel nem látja a gyerekeit, mert munkába megy és este a fürdetésre sem ér haza? Nem hiszem, hogy náluk önzőbb lennék, pedig ez, amit említettem teljesen átlagos. Az átlagnál könnyű jobbnak lenni, és a gyerekeim jó dolgokat élnek meg velem. Valószínűleg a legtöbb gyereknél szebb gyermekkort tudok nekik biztosítani, azzal együtt is, hogy engem két hónapig hiányolni kell." Erőss Zsolt egy boldog ember. Lehet, hogy megszállott, de boldog. Teljes élete volt, amit ott fejezett be, ahol a legjobban szeretett lenni. A csúcson. "A kisfiúból férfi lett, a férfiből hópárduc, a havas lejtőből sziklafal, a sziklafalból meg a világ legmagasabb hegycsúcsa."
„A magas AQ-val (Adversity Quotient/megpróbáltatás-kezelési képesség hányadosa) rendelkező ember aktív és sikerorientált, nem pedig passzív és kudarckerülő. Sok esetben ahelyett, hogy letörné, gátolná a kudarc, szinte nem is ismeri ezt a rosszul csengő szót. Számára inkább tapasztalat a sikertelenség, ami arra ösztönzi, hogy tanuljon a hibáiból. Ezek a tesztek a magas AQ-val rendelkező embereket „hegymászó típusnak” aposztrofálják. A mentálisan erős emberek már a csúcs elérésének pillanatában kiszemelik az újabb „meghódítandó hegye(ke)t”, hiszen tulajdonképpen ez élteti őket, ez ad értelmet és tervezhető keretet aktív életüknek.” Ezek Kutvölgyi Pálnak, az Erősst szponzoráló pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatójának a sorai, Földes András Erőss Zsolt – A Himalájánál magasabbra című könyvének utószavában. Remek jellemzés, állhatna akár a Ki kicsoda a magyar sportéletben? című könyv vonatkozó fejezetében is. "Már csak öt nyolcezres csúcs maradt a tizennégyből…”, így a kötet utolsó mondata. Már csak négy.
