Szeptember 10-én nyitott a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Jókai születésének 200. évfordulója előtt tisztelgő kiállítása Jókai 200 – Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz címmel. A megnyitón jártunk. 

Jókai, az időutazó

Kiss László csillagász feltűnését némi csodálkozással fogadta a PIM közönsége, ezt azonban hamarosan őszinte derültség váltotta fel az olyan kijelentések miatt, mint hogy „a Biela-üstökös szétesése megjelenik Az arany ember főhősének lelki tipródásaiban.

Amikor Tímár Mihály tépelődik, fel lehet ismerni azt a szenvedést, amit egy üstökös él át, amikor szétesik a magja.”

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének főigazgatója még munkahelye névadóján keresztül is kötődik Jókaihoz. Konkoly Thege Miklós ugyanis az író unokatestvére volt, emellett a tárlat címét is adó üstökösök kutatója. Kiss jelenléte már a Természettudományi Múzeum készülő Jókai és a sci-fi kiállításának beharangozása is volt egyben.

Jókai amatőrcsillagász volt, ahogy Kiss hangsúlyozta, szigorúan egybeírva, mert nem dilettáns volt. Esetében az amatőrség azt jelentette, nem szakmaként űzte a csillagászatot. Svábhegyi otthonában és balatonfüredi villájában is állt távcső – az egyik a kiállításon is megtekinthető –, az élményei mind megjelennek az írásaiban.

Kiss László, csillagász - Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz Jókai 200 - forrás: PIM/Birtalan Zsolt

„Amikor Jókait olvasunk, tessék a csillagászati referenciákra is figyelni!” – intette a közönséget. Hozzátette, kis túlzással akár időutazónak is titulálhatnánk bizonyos szövegei alapján Jókait.

Egy 1851-es művében az Androméda-ködben felbukkanó új csillagokról írt, a jelenség pedig 1885-ben valóban be is következett. A tudósok cikkekben intéztek nyilvános kérdéseket a szerzőhöz, aki azonban nem árulta el, honnan származtak az információi. A tudósok 70 évvel később találták meg jelenség megfejtését: egy szupernova-robbanás volt.

Relatív feminizmus

Némileg az időutazás és a sci-fi témakörön haladva A jövő század regénye egy idézetével indult Dr. Sári Zsolt néprajzkutató, a „Hogy csináljuk meg a földet.” – A kertészkedő Jókai Mór című kiállításnak otthont adó Szentendrei Skanzen igazgatóhelyettesének és Szécsi Noémi író, a Jókai és a nők szerzőjének beszélgetése. Őket Bonczidai Éva újságíró kérdezte.

A reformkorban még leginkább a tudományos fantasztikum témakörébe sorolták azt a gondolatot, hogy a nők is dolgozhassanak és a férfiakhoz hasonlóan eltarthassák magukat.

„Jókainak volt térlátása és nem csak konkrét, de elvont értelemben is, ez az egyik olyan dolog, ami bizonyítja”

– kezdte Szécsi Noémi, felhívva a figyelmet, hogy Jókai feminizmusa relatív. Az író csak a 19. század kontextusában értelmezhető nagyon progresszív, feminista gondolkodónak. Sok férfi társával ellentétben, ő valóban gondolkodott a kérdésen, igaz, ő maga is a távoli jövőbe helyezte azt, amikor a nők a társadalom teljes jogú tagjai lesznek.

Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz - Jókai 200 - Fotók forrása: PIM / Gál Csaba

„Jókai már csak a saját pozíciójából adódóan is így vélekedett, hiszen ő mégiscsak egy olyan nőnek volt a férje, aki művészi tevékenységet végzett, self-made women volt, dolgozó nő, sztár és még sorolhatnám. Egyedül nevelte a gyerekét, mielőtt Jókai elvette feleségül – Laborfalvy Rózáról beszélek” – világított rá Szécsi, milyen hatással lehetettek Jókai eszméire az otthon tapasztaltak.

„Megjegyzem, Jókai úgy vélte, hogy a Parlamentben is egy nő legyen. Ennél olyan sokkal több most sincs. Jól mérte be a magyar viszonyokat ilyen tekintetben.”

Jókai terepen

A kor kihívásaira reagált Jókai a svábhegyi kertje művelésekor is, tapasztalatait Kertgazdálkodási jegyzetek címmel jelentette meg, idézte fel Dr. Sári Zsolt, hangsúlyozva, hogy itt tudósként lép fel a szerző. Jókai 28 évesen a regényeiért kapott honoráriumból vásárolta meg egy kőbánya területét, itt hozott létre egy kertet, ahol a kor technikai vívmányait használja a permetezőtől a műtrágyán át. A kiállításon megtekinthető például egy szénkénegező, egy gyökérpermetező eszköz, amivel a gazdák az országot akkor elérő filoxéra járvány ellen harcoltak. Emellett találunk leírásokat és képeket is az író szeretett kertjéről és a növények mellett az ott élő madarakról is.

„Egy városból kimenekülő művész, aki aztán majd visszamenekül a városba, mert annyian követik a Svábhegyre, hogy azt a természetközeli, kicsit magányos állapotot már nem tudja megélni”

– világította meg a folyamatot a néprajzkutató.

Néprajzi érdeklődése Sári Zsolt szerint szintén átszivárgott a művekbe, ahogy azt korábban a csillagászatnál is láttuk: „A néprajzi szempontból legteljesebb munkája A sárga rózsa, ami az élete utolsó időszakában készült. Tökéletes néplélek leírás és tájleírás a pusztáról, minden tárgynak, dalrészletnek jelentősége van és egymásra épülnek.”

Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz - Jókai 200 - Fotók forrása: PIM / Gál Csaba

Jókai a komplex megfigyelés híve volt, kiment terepre, jegyzetelt, és az élclapokhoz beérkező olvasói levelekben szereplő adomákat is kategorizálta és felhasználta munkáiban, sorolta Sári Zsolt. A saját gyerekkora is forrásként szolgált ebből a szempontból, az édesapja által elmondott mesék is beleépülnek a munkásságába. Például kevesen tudják, hogy mesekönyvet is kiadott –jegyezte meg.

Aki túlélte a forradalmat

„Nagyon sok tekintetben üstökös volt, de meg kell jegyeznünk, hogy neki egy nagyon sajátos életút jutott – különösen Petőfivel párhuzamba állítva” – mutatott rá Szécsi Noémi. „Mi, magyarok a forradalom kultuszában szocializálódunk.

Petőfi megtestesíti számunkra ezt a forradalmi, ellobbanó tüzet. Jókai ezzel szemben azt tanítja meg nekünk, hogy milyen az élet a forradalom után.

Az ő élete erről is szól, a szembenézés a kompromisszumokkal.”

A rtárlat külön foglalkozik a forradalom időszakával és hatásaival. Aki pedig igazán el szeretne merülni a két irodalmi nagyság életének összehasonlításában, az átsétálhat a PIM Petőfiről szóló állandó kiállításába.

A forradalom után „neki kellett végigélnie az iszonyatos politikai, szellemi ugart, innen elrugaszkodnia és írófejedelemmé válnia az 1850-es években, és aztán olyan kompromisszumokat kötnie, amiket az ember, ha sokáig él, akkor megköt az életében” – fogalmazott Szécsi. Az életközepi válság alatt meghozott kompromisszumokról például Az arany emberben olvashatunk.

Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz - Jókai 200 - Fotók forrása: PIM / Gál Csaba

„Megélte azt is, hogy az a hatalmas fény, csoda, az irodalmi hagyomány, amit ő felépített, amiből sok pénzt keresett, és ami őt naggyá tette, az valamennyire devalválódott” – sorolta Szécsi, hogy mi mindennel fizetett a hat évtizednyi termékeny pályájáért Jókai Mór. „Életében legendává vált, de ez azt is jelentette, hogy szembesülnie kellett a saját szellemi hanyatlásával és azzal, hogy lassan már kinevették.

Sokkal nehezebb megöregedni és végignézni ezt a folyamatot, mint ellobbanni, mint Petőfi.”

A Jókai 200 – Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható szeptember 11-től 2026 december 31-ig, keddtől vasárnapig 10:00-tól 18:00-ig.

Fotók forrása: PIM / Gál Csaba és Birtalan Zsolt

Dr. Sári Zsolt, Szécsi Noémi és Bonczidai Éva - Fotók forrása: PIM / Birtalan Zsolt