A 97. Oscar-gála egyik legnagyobb meglepetése az Anora lett, a produkció 5 díjat zsebelt be: többek között megkapta a legjobb filmnek járó elismerést, és Mikey Madison elnyerte a legjobb női főszereplő díját a színészi teljesítményért. A film olyan alkotásokat körözött le, mint A brutalista, a Konklávé, a Wicked vagy a Dűne folytatása, a fiatal színésznő pedig Demi Moore kategóriájában aratott sikert. Mindezt úgy, hogy a két hónappal ezelőtti Golden Globe-on még senkit sem nagyon érdekelt a film.
Az Anora egy fiatal New York-i lányról szól, aki szexmunkásként keresi a kenyerét, míg egy nap esélyt nem kap arra, hogy otthagyja a munkáját és új életet kezdjen. Beleszeret egy orosz oligarcha fiába, és hirtelen felindulásból összeházasodnak. A fiatal házaspárnak viszont nem mindenki örül, mivel amikor eljut az apához is a hír, a szülők elindulnak Oroszországból, hogy szétválasszák őket.
A pörgős és őszinte film nem hollywoodi szuperprodukció, kis költségvetésből készült, mondhatni Sean Baker rendező és a csapat szerelemprojektje.
Mutatjuk, milyen könyvek jutottak eszünkbe a film kapcsán, amik nagyvonalakban hasonló témát dolgoznak fel, és feltűnnek bennük örömlányok vagy olyan nők, akiknek az a feladatuk, hogy elbűvoljék és kiszolgálják a gazdag, tehetős férfiakat.
Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc
Leila teste már felmondta a szolgálatot, az elméje viszont még pár percig ép: a maradék oxigén lassú vándorlásával feltorlódnak az agyban a gondolatok, és még egy utolsó pillanatban teljes egészében mutatják meg, mit is jelent az élet. Leila felidézi az ételek ízét, a macskakő kopogását, a bordély szűk szobáit és rövid folyosóit, a barátait, a szerelmeit.
A konténerben heverő haldokló test pedig lassan elmosódik a múlt örök jelenében.
Elif Shafak regényében a modern Isztambul számkivetettjei kapnak hangot, ahol a kegyetlenség és a remény kéz a kézben jár.
Hubert Selby: Utolsó letérő Brooklyn felé
Ahogyan Anora, úgy az Utolsó letérő Brooklyn felé főszereplője is a New York-i forgatag szülötte. 1952-t írunk, amikor kitör a munkássztrájk és nagyban felforgatja a hétköznapok világát. A sztrájkolókat embertelen eszközökkel próbálják szétoszlatni, de sokan igyekeznek az utolsó pillanatig kitartani, köztük Tralala is, egy rámenős prostituált.
A fiatal nő egyszerre próbál kitörni a hátráltatott helyzetéből, túlélni minden napot, és szembenézni azzal, hogy bármennyire is próbálkozik, talán nem történik semmi.
Egy húsbavágó és életszagú regény a korabeli amerikai társadalom szegényebb rétegeiről és kihívásairól.
Jack Kerouac: Tristessa - A szőke bombázó
Jack Kerouackot sokan csak egykötetes szerzőként ismerik az 1951-es Úton című regénye miatt. Viszont az életmű sok izgalmas darabot tartogat még, mint például a Tristessa, amely egy nehézsorsú, drogfüggő mexikói prostituált életét mutatja be. A kötetben
Kerouac poétikus leírásai és a valóság pusztító és elszomorító képei hadakoznak,
hogy utat adjanak a 20. századi beatkultúra egyik kísérletező szövegének.
Émile Zola: Nana
A 19. századi Párizs buja kavalkádja sokszor csak úgy tűnik fel előttünk, ahol a pezsgőző, szebbnél szebb embereknek semmi problémája nem akadt. Elsőre ez a helyzet Nanával is, aki a Variétés Színház egyik ünnepelt színésze, a férfiak szerelmesek belé, a nők pedig szeretnének a helyében lenni.
Nana él a lehetőséggel, mindent és mindenkit kihasznál, habzsolja az életet, szórja a pénzt és váltogatja a férfiakat.
A háttérben pedig lassan kibontakozik a valóság, hogy az utcán felnőtt lány valójában nem lát túl magán, és sokkal jobban ki van szolgáltatva a férfiaknak, mint elsőre gondolná.
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Egy 20. századi japán nő visszaemlékezései, amelyből megismerhetjük egy régi és titokzatos kultúra minden részletét. A történet közepében egy nő áll, akit 9 éves korában elszakítanak halászfalujából, hogy egy gésaházban nevelkedjen fel, és megtanulja a szakma minden részletét és fogását. A napló aprólékosan mutatja be a lány felnövekedését, a gésák szigorú életét, a szerelem illúzióját és a szüzesség kelendőségét, és egy világot,
ahol a nőnek egyetlen feladata, hogy elbűvölje és kiszolgálja a tehetős, befolyásos férfiakat.
A regényből később azonos címmel film is készült, ami később Oscar-díjat is nyert.
