A magyar népmesék hősei köztünk élnek

Rusznyák Csaba | 2013. június 20. |

László Zoltán: Egyszervolt

Agave Könyvek, Budapest, 2013, 256 oldal, 2533 Ft

laszlo-zoltan-1.jpgSárkányok, robotok, varázslatok, kacsalábon forgó kastélyok és szellemek Budapesten: László Zoltán Egyszervoltja egy kellemes, jópofa, ötletekben tobzódó, kissé Neil Gaimanre hajazó, magyar népmesei elemeket felhasználó urban fantasy, ami az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A szerzővel beszélgettünk, többek közt műfajokról, Budapestről mint fantasy-helyszínről, a népmesék modernizálásáról, és a könyv esetleges külföldi megjelenéséről.

A pályafutásodat cyberpunkkal kezdted, az Egyszervolt pedig már egy urban fantasy. Hogy jutottál a sci-fitől a fantasyig?

Mindig is írtam ilyet is, olyat is, nem szeretnék belemerevedni valamilyen zsánerbe. A második regényem, a Hiperballadával azonos évben megjelent Nagate például urban fantasy volt. Aztán jött egy időutazós sci-fi, A Keringés, majd a Nagate folytatása, a Nulla pont, amiben sci-fivé konvertáltam a korábbi fantasy világot. De az első regényem, a Hiperballada is legalább annyira alternatív történelmesdi, mint cp.

Honnan jött a könyv ötlete? Gaiman keze nyoma érezhető rajta, ő volt az inspiráció, vagy a magyar népmesei elemek kortárs fantasybe ágyazása izgatott?

Szeretem Gaimant (ahogy még seregnyi más szerzőt is), de itt az utóbbi izgatott. Írni egy mai mesét, amelyben megelevenítem a népmesei hősöket és fordulatokat.

Mennyi időbe telt megírni a könyvet, mi volt a legnagyobb kihívás?

Egy év alatt készült el, ami magamhoz képest viszonylag gyorsnak mondható, annak ellenére, hogy az időbeosztással eléggé hadilábon állok, amióta apa lettem. Ez volt a legnagyobb kihívás, időt szakítani az írásra. Akadt olyan hónap, amikor semmit nem haladtam vele. Szerencsére alapos szinopszissal készültem, úgyhogy írás közben már nem kerültem szembe nagyobb buktatókkal.

Több kiadónál jelentek már meg műveid. Általában a kész kézirattal kopogtatsz ajtókon, vagy már korábban?

Eddig tartottam magam ahhoz, hogy a magam szempontjai szerint már készre szerkesztett kézirattal állok neki kiadót keresni. Ám mivel kihagytam néhány évet az írással – abban sem voltam biztos, hogy akarok-e még írni –, kellett, hogy legyen valami külső kényszerítő erő. Erre tökéletes volt, hogy az első két fejezet alapján megegyeztem a kiadóval, határidőt vállaltam, úgyhogy onnantól nem volt menekvés.

Fantasy mivolta ellenére az Egyszervolt nem mentes a sci-fitől, egyes népmesei/természetfeletti elemeket tudományos háttérrel magyarázol. Ez tudatos koncepció volt, vagy spontán alakult így – nehéz „elengedned” a sci-fit, még ha fantasyt írsz is?

Igyekszem ilyen játékokat belevinni az írásaimba. És gondolnom kell azokra az olvasóimra is, akik a sci-fi műveimet szerették. Egyébként sem értem, miért szégyenlősködnek a regények azzal, hogy úgy tesznek, mintha a maguk belső világában a zsánerük nem is létezne. Miért ne lehetne egy fantasy regény főhőse sci-fi-rajongó?

A kis gömböc modernizálása a könyv egyik legjobb ötlete. Mennyire volt nehéz, illetve izgalmas folyamat összeegyeztetni a klasszikus népmeséket a kortárs fantasyvel?

Az ilyen ötletek csak úgy kijönnek a fejemből, és talán ez az egyik legélvezetesebb része az írásnak. Volt még számos hasonló ötlet, amelyet végül ki kellett hagynom, hogy ne nyomják agyon a történetet.

Korábbi könyveidhez hasonlóan az Egyszervoltnak is van egy markáns társadalomkritikus, szatirikus vonása, a politikát és a kapitalizmust is pellengérre állítja. Miért tartottad fontosnak, hogy ez is jelen legyen a könyvben?

Végül is ez Magyarország. Szeretem elmondani a véleményemet róla.

Vannak a könyvben önéletrajzi elemek, a saját életedből, környezetedből vett karakterek? A főhős lakását karbantartó, teljesen inkompetens, de legalább nagyszájú és hőzöngő vállalkozó jeleneteit olvasva az jutott eszembe, hogy ez biztos valami személyes tapasztalaton alapul.

A baráti körömből nagyon sok sztorit tudok meríteni. Egy építész barátom remek rémtörténeteket tud mesélni a lakóparki építkezésekről, egy másik pedig olyan lakásban lakik, ahol tényleg a fal közepén van a biztosítékszekrény, az ajtók pedig rányílnak a kapcsolókra. Abszolút életszagú a dolog. Karaktert pedig már könnyű kitalálni hozzájuk. És a húszas éveim fordulóján én is legalább akkora balfék voltam a nőkkel, mint Harlan.

Mennyire érzed hálás helyszínnek Budapestet az urban fantasy szemszögéből? Rögtön tudtad, mikor írni kezded a regényt, hogy milyen helyeket akarsz felhasználni hozzá, vagy végeztél nagy felfedezőutakat a városban?

Budapest egy izgalmas nagyváros, tele olyan felfedezetlen helyekkel, amelyekről talán még az ott lakók sem tudnak, csak mert nem néznek fel jártukban-keltükben. Egy fantasztikumra fogékony agy nagyon könnyen berendezheti ezeket a mindennapi fehér foltokat. Szeretek ilyen játékokat játszani a városban járva.

Színvonala alapján a könyv megállná a helyét a nemzetközi piacon is, vannak tervek a külföldi terjesztésére? És ha igen, mennyire lehet érthető egy külföldi olvasónak a könyv sok-sok magyar jellegzetessége?

Van ilyen terv, érdeklődés is van, de a hozzá szükséges anyagokat, regényrészletet még le kell fordítani. Ha megtörténne a csoda, és kiadnák külföldön, valószínűleg átnézném a szöveget, hogy egy külföldi olvasó is jobban értse a kultúraspecifikus utalásokat. De egyébként, ha Európára gondolunk, szerintem nincsenek olyan nagy kulturális különbségek, én legalábbis bármelyik külföldi városban otthon érzem magam.

Tervezel folytatást a könyvhöz, vagy valami egészen másban gondolkodsz most – és ha igen, miben?

Most éppen a következő regény cselekményvázlatán dolgozom, ami teljesen más vizekre evez. Jó kis sci-fi lesz, a Naprendszerben röpködő űrhajókkal, és az emberiség szolgálatára jelentkező idegen lényekkel. Aztán van egy másik ötlet, az valami transzcendens sci-fi lenne, valószínűleg az jön utána. Folytatást ehhez a regényhez nem tervezek, az új kihívások, ötletek mindig jobban érdekelnek.

Mit gondolsz a magyarországi fantasyről úgy általában? Vannak hazai szerzők, akiket kiemelnél?

Nem szeretnék senkit megbántani, akit esetleg kihagynék, ezért neveket inkább nem említek. De azt gondolom, oldódik a kardozós-palástos fantasyk egyeduralma, ami jó dolog, mert a zsáner nem csak ebből áll.

Mi a helyzet a külföldi fantasztikus irodalommal? Kiket szoktál olvasni, mely sci-fi-, fantasy-szerzők a kedvenceid, kik voltak rád a legnagyobb hatással?

Legutóbb Vernor Vinge Tűz lobban a mélyben és Hannu Rajaniemi Kvantumtolvaj című regényei voltak rám nagy hatással, mindkettő a nagyon okosan kitalált világa miatt. Mindkettő sci-fi, de ez teljesen véletlen.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!