Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amelynek során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a tizenötezer fős közösség közösen dolgoz fel. A június – az iskolássokkal való együttérzés jegyében – a kötelező olvasmányokról fog szólni. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Kosztolányi Dezső Édes Annája. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt kötelezőt, amit érdemes felnőttként újraolvasni, illetve bepótolni, ha kimaradt eddig az életünkből. 

Katona József: Bánk bán 

Katona József: Bánk bán - eredeti szöveg Nádasdy Ádám prózai fordításával

Magvető Könyvkiadó, 2019, 352 oldal, 1699 HUF

 

A Bánk bán tipikusan azok között a kötelezők közt van, amelyekkel gimnazistaként nagyon nehéz megbirkózni, pedig a magyar irodalomban kiemelt helyet foglal el. A befogadását főleg a dráma nyelvezete nehezíti meg (a végleges változata 1820-ban jelent meg). Érdemes azonban felnőttként újra nekifutni, főként mert ezúttal könnyebb dolgunk lehet: Nádasdy Ádám készített hozzá egy remek prózai fordítást, ami jelentősen megkönnyíti a mű megértését. „Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá vagy - ami veszélyesebb - félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg” – írta az új kiadás fülszövegében Nádasdy. A kötetbe ITT bele is tudtok olvasni.  

William Shakespeare: Hamlet 

William Shakespeare: Hamlet

Fordította: Nádasdy Ádám, Magvető Könyvkiadó, 2017, 196 oldal, 999 HUF

 

Felnőttként sok formában találkozhatunk Shakespeare műveivel, a színházakban gyakorlatilag folyamatosan műsoron vannak a drámái, és sok filmes feldolgozásuk is van. Bár nekünk, magyaroknak mindig is nagyon jó Shakespeare-fordítóink voltak (például Arany János, Vörösmarty Mihály vagy Weöres Sándor) érdemes lehet a drámák kortárs fordításait is kézbe venni. Varró Dániel például a Rómeó és Júliához készített új változatot pár éve, Nádasdy Ádám pedig ma Shakespeare legismertebb kortárs fordítója, így számos Shakespeare-darab magyar szövegét gondolta újra (Ahogy tetszik; Vízkereszt; Rómeó és Júlia; A vihar; Tévedések vígjátéka; Szentivánéji álom; A makrancos hölgy; Hamlet). Nádasdy Ádámmal anno az angol bárd 450. születésnapja alkalmából készítettünk interjút, amiben többek közt arról beszélt, hogy mennyire „fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg – hiába minden – mai nyelv kell.”

Dante Alighieri: Isteni színjáték 

Dante Alighieri: Isteni színjáték

Fordította: Nádasdy Ádám, Magvető Könyvkiadó, 2016, 792 oldal, 6490 HUF

 

Szintén Nádasdy Ádám nevéhez köthető Dante világraszóló művének, az Isteni színjátéknak az újrafordítása. Ez is azok közé a könyvek közé tartozik, amelyeket középiskolában sokan félretesznek, mert nehéz értelmezni, feldolgozni, pedig a szöveg kifejezetten izgalmas lehet ma is. 2016-ban, amikor megjelent az új fordítás, így érveltünk amellett, hogy miért érdemes a mostani olvasóknak újrapróbálkozni vele: „Egyrészt, mert eleve egy érdekfeszítő kalandregény, melyben a főhős mindegyikünk létének alapproblémáira keresi a választ. Másrészt, mert nem csak a középkori ember gondolkodásmódjába enged bepillantást nyerni, hanem úgy általánosságban sok mindent elmond az emberi természetről és gondolkodásmódról.” 

Madách Imre: Az ember tragédiája

Madách Imre: Az ember tragédiája

Helikon Kiadó, 2018, 197 oldal, 999 HUF

 

Madách Imre drámai költeménye tipikusan olyan olvasmány, amely az élet különböző szakaszaiban mindig más és más élményt nyújt. Középiskolásként teljesen más színek és más mondatok maradnak meg az emberben, mint felnőttként. Madách Tragédiája egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak és sok szempontból nagy hatással volt a későbbi irodalomra, ezért mindenképpen érdemes újra kézbe venni. Pár évvel ezelőtt, Madách halálának 150. évfordulóján Szilágyi Mártonnal beszélgettünk az íróról és Az ember tragédiájáról. Az irodalomtörténész akkor úgy fogalmazott: „Madách a halála óta eltelt időszakban egyre fontosabbá vált. Életművének összetettsége miatt egyre bonyolultabbnak látszik, és megvannak utóéletében a kultusznak is nyomai: hálás témája lett például ezoterikus és dilettáns írói és irodalomtörténészi megközelítéseknek is. De ma már biztosan a 19. század közepének legfontosabb írójának tekinthetjük, mondhatni akár úgy is, hogy a Petőfi halála utáni periódus első jelentős és eredeti tehetségének számít.”

Alexander Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin 

Alexander Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin

Fordította: Áprily Lajos, Európa Könyvkiadó, 2018, 284 oldal, 1399 HUF

 

Mivel az Anyegin verses formában íródott, a diákok sokszor megrettennek tőle és inkább félreteszik, pedig a történet nem is áll messze a mostani fiatalok életérzéstől, ráadásul ebben a könyvben olvashatjuk a világirodalom egyik leghíresebb szerelmes levelét is. A Puskin által „továbbfejlesztett” felesleges ember figurája talán ma relevánsabb, mint valaha: Anyegin az életuntság, a döntésképtelenség, az útkeresés megtestesítőjeként akár az y-generáció tagja is lehetne. Puskin művét – amelybe egyébként életrajzi elemeket is beleszőtt – már csak azért is érdemes újra kézbe venni, hogy aztán Péterfy Gergely könyvhétre megjelenő, A golyó, amely megölte Puskint című regényével együtt olvashassuk.