1. Erlend Loe: Doppler-sorozat
Erlend Loe egyik leghíresebb főhőse, Doppler sok szempontból hasonlít a Magam ura főszereplőjéhez: elvileg mindene megvan ahhoz, hogy elégedett lehessen (feleség, gyerek, munka, pénz), mégis úgy érzi, hogy be van szorulva egy életbe, amely nem teszi boldoggá. Egy nap elesik a biciklijével az erdőben és „megvilágosodik”, majd úgy dönt, hogy felhagy a korábbi látszatéletével és inkább beköltözik a természetbe. Erlend Loe interjúnkban ezt mondta a sorozatról:
„Ez egy egzisztencialista történet, mert arról a kérdésről szól, hogy érdemes-e azt tettetnünk, hogy minden rendben van, érdemes-e folytatni a tökéletesnek tűnő életünket, vagy elismerjük végre, hogy valójában mindennel problémánk van. Néha meg kell állnunk, hogy őszinték lehessünk magunkkal. A regényeim nagyban arról szólnak, hogy milyen életet, milyen utakat választunk, milyen dolgokkal foglalkozunk. Doppler története sok szempontból szimbolikus.”
2. Kötter Tamás: Ikea, vasárnap
Az életközépi válság a témája Kötter Tamás Ikea, vasárnap című könyvének is, amely a mókuskerékbe ragadt középosztály küzdelmeire és beszűkült lehetőségeire mutat rá. Egy nemzetközi ügyvédi iroda karrierjükben megrekedt, középszerű jogászai a szereplők, Karcsi és Barna, akik igyekeznek kellemesen élni, pótolhatatlannak hinni magukat, de rádöbbennek, hogy csupán drágán cserélhető alkatrészei annak az üzemnek, ahol robotolnak. Életük közepén rá kell kérdezniük, mi az értelme a létüknek, hol tartanak, mi lett belőlük. A kínos kérdésnek csupán egyik fele, hogy szakmailag megrekedtek, a másik a tönkrement vagy kihűlt házasságaik valósága. Ami talán még ennél is fájóbb: semmivé váltak a korábban vitális apa-gyerek kapcsolataik. A regény negyvenes férfi szereplőinek szembe kell nézniük az életükkel és az idejükkel, csak az a kérdés, tudnak-e változtatni.
3. Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk
Jon azzal szembesül, hogy a felesége kiszeret belőle. A legfájdalmasabb utat választja: elfogadja a folyamat visszafordíthatatlanságát, és megpróbálja a másik szemszögéből megérteni a helyzetet. Ehhez át kell gondolnia és elemeznie kell az egész közös történetüket, és ami még fontosabb, a kapcsolat kudarca miatt mindent meg kell kérdőjeleznie, a mondataikat, a tetteiket, az általuk eljátszott női és férfi szerepeket. Ahogy a Magam ura főhőse, úgy ő is keresi a hibát, amit a feleségével elkövettek a házzaságuk során, és közben felteszi azt a kérdést is, hogy vajon lehetséges-e egyáltalán igazán megismerni a másik embert. Közben óhatatlanul előjerül az a gondolat is, hogy mi a szerepe egy kapcsolat szétcsúszásában a szexualitás, valamint a valódi beszélgetések minőségének?
4. Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben
A válás és a vele járó gyász regénye a Férfiak az én helyzetemben, amely egy férfi szemszögéből mutatja be a válás utáni hónapok embert próbáló, lelkileg rendkívül megterhelő időszakát. A történet főhőse egy Oslóban élő, harmincnyolc éves férfi, akit majd húsz év után elhagy a felesége és magával viszi három közös lányukat is. A magára maradt férfi keserű napjait, hónapjait követhetjük nyomon ezek után, miközben elszórt visszautalásokból a házasság egyes jeleneteit, valamint a hős életének korábbi éveit is megismerhetjük. A könyvről kritikánkban ezt írtuk:
„A főhős a benne tátongó űrt racionális elemzésekkel nem képes betölteni, és éppen ezért emberi kapcsolatai sem igazán alakulhatnak, nem lel nyugalomra, bárhogy is igyekszik. A főhős-elbeszélő zavarodottsága, reményvesztettsége tökéletesen belesimul a norvég tájba, és az író ki is aknázza ezt; a város ködös, ázott és hideg terei ugyanis nagyon hangsúlyos szerepet kapnak a szövegben. A külső terek tulajdonképpen a belső kivetülései, a hideg, a köd, az elmosódottság jellemzi őket, és mindig jelen vannak a fények is, mintha Arvid Jansen mindent bevilágító, mégis hasznavehetetlen intellektusát szimbolizálnák.”
Ilyen a válás utáni év egy férfi szemével - Könyves magazin
A válás és a vele járó gyász témáját dolgozza fel e a norvég Per Petterson regénye, amely egy férfi szemszögéből mutatja be a válás utáni hónapok embert próbáló, lelkileg rendkívül megterhelő időszakát. A Férfiak az én helyzetemben a hét könyve.
5. Cserna-Szabó András: Extra Dry
Némafilm, szex, prostitúcó, sztrájkoló Mikulás, nápolyi pizza és pezsgő - Cserna-Szabó András könyvében ez mind benne van. Az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. Az Extra Dry emellett az életközépi válság nagyregénye is: egy negyvenes házaspárról szól, akikkel egyszer csak történik valami és onnantól megreccsen a kapcsolatuk. Többféle elbeszélői nézőpontból ismerjük meg a történetüket: van egy átlagos férj, Aladár, egy pszichológus feleség, Erika, aki rájön, hogy még egy csomó mindent nem élt meg, valamint egy após, Ignác papa. Cserna-Szabó András könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, akkor azt mondta, az írás kezdetén főként Aladár figurája izgatta, illetve az, hogy hol van az a pont, amikor az ember kilép a normalitásból. A könyvet átitatja a finom, ironikus kritika a társadalmi elvárások felé. Az egész konfliktus gócpontja, hogy Erika úgy érzi, hogy ezt nem bírja tovább, nem akar megfelelni se az apjának, se a férjének. A könyv tehát pont olyan emberekről szól, mint a Magam ura főhőse, akik 40-50 évesen rájönnek, hogy még nem éltek, mert a társadalmi elvárásoknak akartak megfelelni.
Egy családregény vége: az összeomlós változat - Könyves magazin
A Los Angeles-i autópályán ülök az autómban. Az autók idegesítő zaja áthatolhatatlan zajfüggöny. Odüsszeusz vagyok, vagyis William Foster, a volt feleségemhez tartok, bizonyos értelemben haza, egyet szeretnék, megérkezni a lányom születésnapjára. Csak a film végén derül ki rólam, hogy nemcsak elhagytak, de a cégtől, ahol a fél életemet lehúztam, kirúgtak.
Kritikánkban ezt írtuk az Extra Dry-ról:
„Az Extra Dry legérdekesebb tanulsága pont az, hogy nincs ki ellen lázadni, csak magunk ellen lehet, hiszen ez a középosztály világa, amit a reklámok, a kultúra is épít, az örök hitet adagolják nekünk, hogy lehet más, vagyis jobb, nyugodtabb az életünk, miközben minden csak elfedi azt, amit minden szereplő érez a regényben, hogy elmúlt az élete, és talán nem is volt boldog soha, ezért nem visszafele kell keresgélni a múltban, hogy valami jót találhassanak, hanem fejest kell ugrani az ismeretlenbe.”
+1. Magam ura
A harmincas családapa, Martin egyedül megy túrázni a hegyekbe. Miközben látszólag eggyé válik a természettel, mi, nézők halljuk öncenzúra nélküli gondolatait, brutálisan őszinte megfigyeléseit és fantáziáit magáról és az őt körülvevő emberekről, melyek a triviálistól az infantilison át a lényegi kérdésekig hosszú utat járnak be.
Nézd meg a filmet ITT!
