Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

„Ben Hur, de nagyobb és jobb” – írta anno egy amerikai kritikus a Fogságról, amely mind a hazai, mind a nemzetközi olvasóközönséget hamar meghódította. Honnan jött az ötlet ehhez a nagyszabású történelmi kalandregényhez, és hogyan emlékszik vissza Spiró György az igencsak embert próbáló kutatási folyamatra? Az idén 20 éves könyvről Valuska László kérdezte a szerzőt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Bakó Sára | 2025. április 05. |

2005 különleges év volt a magyar irodalom történetében, hiszen ekkor került napvilágra Spiró 770 oldalas kötete mellett a Párhuzamos történetek is. Valuska László a beszélgetésen felidézte, akkoriban még egyetemista volt, de emlékei szerint már a megjelenéskor benne volt a levegőben, hogy nagy művek születtek.

Spiró György
Fogság
Magvető, 2020, 770 oldal
-

„Az volt a szerencsém, hogy Nádas Péter regénye ősszel jött ki” – jegyezte meg viccesen a szerző. A Fogság ugyanis kicsivel a könyvhét előtt már kapható volt, így sokak olvasási listáján ez lett az „évi vastag”.

Vissza a kezdetekhez

Spiró elárulta, hogy utoljára a legfrissebb új kiadás – 16-nál tartunk! – alkalmával nézte át a szöveget, most azonban, amikor részletet keresett a felolvasáshoz, néhány ponton elidőzött. Kiemelte például azt a részt, amelyben a főhős, Uri és három cellatársa, köztük nem mellesleg Jézus, különféle pénznemeket váltanak át.

Elmondása szerint ezen a szakaszon hónapokig dolgozott, mert pontosan tudta, hogy az olvasó utána fog számolni.

Így is történt: még egy Japánban élő magyar matematikus is felkereste, de nem talált hibát.

Valuska természetesen nem mehetett el amellett, hogy milyen hatalmas tudásanyagot mozgat Spiró György ezeken az oldalakon. A szerző 12 évet szánt az alkotási folyamatra, hogy minél hitelesebben vezethesse végig a rövidlátó és gyenge, de annál leleményesebb zsidó fiút az ókori Rómától Júdeán át Alexandriáig.

Egy ekkora anyag esetében adja magát a kérdés: honnan indult a kutatás, mi volt az alapötlet?

A szerző elmondta, hogy a nyolcvanas években írt egy álmessiás-regényt, így ennek apropóján egyre inkább foglalkoztatni kezdte, hogy mi történt valójában Jézus idejében. Azt hitte, hogy a Biblia révén képes lesz beférkőzni Krisztus és hívei közé, és előbb-utóbb elég információja lesz az íráshoz.

De nem tudta magából előidézni azt a hitet, ami bennük volt.

Rájött, hogy az Újtestamentum világát nem lehet ábrázolni, azt a negatívumhalmazt ellenben, ami körülvette, érdemes lehet megmutatni. A Római Birodalom hitetlenségében saját korunkat látta visszaköszönni.

„Nekem ez egy hosszú film”

Ez volt tehát a kiindulópontja annak a hosszú éveket felölelő és mérhetetlenül precíz munkának, melynek eredménye máig fogságban tart minket. Innen azonban még töméntelen mennyiségű olvasás várt Spiróra: mindenekelőtt meg kellett ismerkednie a zsidó vallással, hiszen személyes kötődése ellenére nem tudott sokat a hitrendszerről.

A regény szerkezete is a források tanulmányozása közben kezdett kirajzolódni előtte.

Idővel egyre nyilvánvalóbbá vált számára például, hogy el kell vinnie a hősét Alexandriába, mivel ez megkerülhetetlen központ volt akkoriban a Római Birodalom és a zsidóság számára egyaránt.

-

Ami a Fogság közegét illeti, a szerző felidézte, hogy egy szerencsés véletlen folytán ébredt rá, hogy a nagyobb figurák helyett az egyszerű, hétköznapi embert akarja megmutatni. Egy gyanús mexikói-kínai étteremben jártak a párjával New Yorkban, amikor leült a szomszéd asztalhoz négy megtermett, egyenruhás postás, és jóízűen beszélgetni kezdtek. Őket figyelve fogalmazódott meg benne, hogy ezt akarja megjeleníteni a múltba visszahelyezve.

Ahhoz persze, hogy minél meggyőzőbben át tudja adni az egyes helyszíneket és karaktereket, pontosan látnia kellett mindent a lelki szemei előtt.

„A szövegből már nem sok mindenre emlékszem, de a képeket látom. Nekem ez egy hosszú film” – mondta a regényről.

Spiró és a vallás

A könyv és a vallás kapcsolatáról Valuska Lászlónak a varázstalanítás szó jutott leginkább eszébe, és kíváncsi volt, hogy Spiró miként viszonyul a hit kérdéséhez. „A vallás rendkívül helyénvaló dolog, amennyiben segít élni” – kezdte az író, aki bár elmondása szerint nem kapott vallásos neveltetést, tisztában van vele, hogy sokakban tartotta a lelket a hit – akár a koncentrációs táborokban, akár a Gulágon.

Nincs rendben ugyanakkor, ha a vallás életellenes: ha öl, butít, és nyomorba taszít.

„Júdeában olyan vallási szerkezet volt, ami megérett a pusztulásra” – vélte a szerző. A rendkívül szélsőséges, bigott rendszert napjaink iszlám világával állította párhuzamba: mindent kötelező volt alávetni a vallásnak, a szellemi élettől a gazdaságig. „Tébolyító teokrácia volt” – foglalta össze.

-

„Ha egyszer benyomják rajtam a gombot, nem tudom abbahagyni” – jegyezte meg Spiró, aki a továbbiakban beszélt még többek között a Római Birodalom és a zsidóság viszonyáról, valamint a kereszténység diadalmaskodásáról is.

„Meló, meló, meló”

Az évfordulóra készült cikkünkben azt írtuk, a Fogság „egyszerre tud humoros és véresen komoly, mozgalmas és elmélkedésre késztető lenni”, miközben úgy ábrázol, mintha mi magunk is ott sétálnánk az ókori utcákon.

Spiró hangsúlyozta azonban, hogy teljesen realista természetesen nem lehetett – már csak azért sem, mert a szöveg mai magyar nyelven született.

Szintén „hamisított” a nők helyzetét illetően, nekik ugyanis a valóságban borzalmas sorsuk volt: egyáltalán nem vették őket emberszámba.

-

Mielőtt a felolvasással lezárult volna az este, Valuska László felidézett egy korábbi interjút, melyben Spiró azt mondta, a novellaírás nála az ihlettel függ össze, és kíváncsi volt, hogy akkor mi a helyzet a Fogsággal. „Meló, meló, meló” – vágta rá a szerző. „Ez olyan, mint a maratonfutás – nem ajánlanám mindenkinek” – tette még hozzá.

Fotók: Kováts Zsófi/Margó Fesztivál

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Profi lektűr vagy filozófiai nagyregény? – 20 éves Spiró Fogsága

Spiró György Fogságát egyetlen év leforgása alatt hétszer kiadták, számos nyelvre lefordították. Mutatjuk, miért érdemes (újra) elővenni ezt a kötetet.

...

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

Spiró György Mikor szabad ölni? című új esszékötetének bemutatóján  a szerzővel Dés László beszélgetett a Margó szombat esti programján sznobizmusról, a Színművészetiről és még egy nagyon kevés előadást megélt színpadi műről is, melyek mind az esszékötet témái között kaptak helyet. 

...

Vékony, de súlyos Spiró új esszékötete

Tavasszal jelent meg Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink (olvass bele ITT), amelyben többek között az Eötvös Collegiumról olvashatunk szubjektív visszaemlékezést. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol a szerzővel Margócsy István beszélgetett. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

Kiemeltek
...

5 kihagyhatatlan könyv Mario Vargas Llosa életművéből

Meghalt Mario Vargas Llosa, a latin-amerikai irodalom világhírű szerzője. Mutatunk 5 könyvet tőle.

...

„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyar posztmodern meghatározó alkotója. És ma lenne 75 éves. Portré. 

...

Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum

Gazdagok generációs traumáiról mesél Taffy Brodesser-Akner második könyvében, a Long Island-i kompromisszumban. 

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Jól helyben hagyott a szeretetével” – kiállítás nyílt Esterházy Péter emlékére

Listák&könyvek
...

7 könyv a rövidlistán: ők kaphatják az első Esterházy Irodalmi Díjat

...

Megvan a 2025-ös Nemzetközi Booker-díj rövidlistája

...

Hogyan lett a magyar történelemből Trónok Harca?