26 könyvvel vidékre költöztem - Maradj otthon #23

Nagymaroson töltöttük a hétvégét, amikor nálunk is berobbant a járvány. Fél éve megfogadtuk, hogy havi egy hétvégét a városon kívül töltünk. Ezek a lopott két-három napok tartották életben a kapcsolatunkat, és kicsit minket is, mert otthon elteltek úgy napok, hetek, hogy szinte alig találkoztunk, vagy csak a bevásárlólistát és a kutyasétáltatás leosztását egyeztettük. Nagymaroson találtunk egy faházat a dombtetőn, távol mindentől, dunai kilátással. Bár folyamatosan olvastuk a híreket az első, majd rögtön utána sorban a többi magyar betegről, még mindig távolinak éreztük. Amikor harmadnap hazaértünk és kitártam az összes ablakot, hogy átszellőzzön a lakás, 

akkor ütött meg a valóság, csend volt az utcán. 

Az első tíz nap gyorsan eltelt, vagy csak nagyon elfáradtam, mert gyakorlatilag háromóránként változott meg minden az életemben. Első körben csak egy-egy programot kellett lemondani, végül a munkahelyeim határozatlan időre bezártak. A családjaink az első perctől egyöntetűen javasolták, kérték, majd felszólítottak minket, hogy költözzünk erre az időszakra vidékre. Ezt eleinte azzal magyaráztuk, hogy túl sokat forgatták a Dekameront, mi viszont helytállunk Budapesten, az otthonunkban, mert ott érezzük magunkat biztonságban.

Az én valóságom egyezik Barnás fikciójával - #olvass Ott Annával -...

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét először karácsonykor, az év legterheltebb időszakában olvastam, amikor pattanásig feszül mindenkiben a húr a tudattól, hogy eljött az idő, amikor együtt a család, és ha tetszik, ha nem, szeretnünk kell egymást. Mindig nagyon érdekelt a család, az intézmény, a különböző szabályrendszerek, a rutinok, a hagyományok, a mintázatok és a szereposztások.

Aztán teltek a napok és a hetek. Kiolvastam a Tajtékos napokat, Az idegent, a Nixet, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját, A gyereket, a Baráti beszélgetéseket, a Prozac-országot, a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át, az Életünk végéiget, belefeledkeztem Woody Allen életművébe, majd antisorozatnézőként megnéztem a Tiger Kinget is, mégis 

egyre több nap telt el úgy, hogy ki sem keltem az ágyból.

Amikor végre kikeltem és elmentünk a kutyákkal a megszokott sétára a Hármashatárhegyre, és úgy éreztem magam, mint egy majálison rengeteg emberrel, rengeteg ismerőssel, akkor veszítettem el a biztonságérzetemet.

A családunkat nem választhatjuk meg, az adva van - Összekötve Ott...

Az Aegon Irodalmi Díjért idén is a tavalyi év legjobb kortárs magyar irodalmi művei versenyeznek. A döntésre ugyan még három hetet várni kell, a ötös jelöltet addig azonban a zsűritagok tolmácsolásában ismerheti meg a közönség, most Ott Anna irodalomszervező mutatja be Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét.

A döntést pár perc alatt hoztuk meg, elutazunk vidékre, Petiék erdei házába, ami Pécstől húsz kilométerre van az erdőben, ahol a faluban harminc ház van, de jelenleg csak egy család él ott. Abban nem állapodtunk meg, hogy meddig maradunk, mindegy, hogy két napra, két hétre vagy két hónapra megyünk, a lakás, amitől kezdtünk megőrülni, majd színfolttá, újfajta menedékké változik az erdő távlatából nézve.

Az erdei ház az év nagy részében lakatlan. A harmadik napunkat kezdjük ma itt, mondom, hogy a napi rutin a „várd meg a 12 órát, utána menj gyógyszertárba, van-e élesztőd, tudsz-e kenyeret sütni” dimenziójából merre változott:

Ha fáztál már úgy igazán, akkor azt szorozd meg kettővel, és megtudod, milyen a klíma egy erdei hálószobában. Víz van a ciszternában, a szivattyút üzemeld be, így lesz víz a csapban is, reggelre talán a bojler is megtelik, így melegvízzel zuhanyozhatsz. Ha zuhanyzol, készülj fel jó előre, ne menjen közben sem a vízforraló, sem a főzőlap! 

Van villanyradiátor, de ne használd a villanyrezsóval egyszerre, mert akkor mehetsz a biztosítótáblához, mert lecsapja az áramot!

(Pro tipp: maradj szorosan a villanyrezsó mellett, az is melegít.) Olyan párt válassz, aki tud tüzet gyújtani! Ha sétálni mész, járj nyitott szemmel, a vékony gallyakra szükség van a cserépkályhában! Ha kutyád van, szemöldökcsipeszed is legyen, csípőfogóval bajos kullancsot szedni! A hősugárzó a legjobb barátod, első este, mint Mária a kisdeddel, járkáltam vele, amíg a zsinórja engedte.

Mivel a nap pirkadattól napnyugtáig tart, a jelenlegi mérleg: két nap, két könyv. A hangsúly elmozdult: jobban félek a vaddisznóktól, mint a vírustól. 

Két hét múlva születik döntés az idei Aegon Irodalmi Díjról, így igyekszem mind az öt esélyest újraolvasni. A Könyves 2019-es listáján a legjobb 20 közé került Csabai László A vidék lelke című novelláskötete, amiben az egyik kedvenc mondatom így hangzik: 

„De hát a történelem aljas fickó, nem sokáig engedi az embert boldogan élni. Nyalat vele egy kis mézet, aztán hadd jöjjön a feketeleves.”

A második világháborútól kezdve, a kommunizmuson, a forradalmon és a rendszerváltáson át napjainkig mesél a kiszolgáltatott és kizsigerelt vidéki emberek mindennapjairól (kritikánk itt). Nem akar történelemkönyv lenni, sem szociológiai tanulmány, emberi történeteket mesél, ami túl sok reménnyel nem szolgál. 

Peter Wohlleben A fák titkos élete című könyvét régóta nézegetem a polcomon, jobb alkalmat és helyszínt nem is választhattam volna arra, hogy végre el is olvassam. Az erdész rövid fejezetekben, mindenki számára érthetően mesél arról, hogy a fák éreznek, tudnak barátságokat kötni, egy íratlan illemkódex alapján belső egyensúlyban élnek, a fájdalmukat is folyamatosan kifejezik és a szülők felelősségteljesen gondozzák utódjaikat. 

Bár a nagy útra 26 könyvet hoztam magammal, és választáskor a lakásomban fellelhető leghosszabb könyvek élveztek prioritást, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete mégis velem van. A költészet napjának reggelét A reggeli című verssel kezdtem, olvassátok el ti is!



Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

A családunkat nem választhatjuk meg, az adva van - Összekötve Ott Annával

Az Aegon Irodalmi Díjért idén is a tavalyi év legjobb kortárs magyar irodalmi művei versenyeznek. Ott Anna irodalomszervező mutatja be Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét. Összekötve.

...
Nagy

Az én valóságom egyezik Barnás fikciójával - #olvass Ott Annával

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét először karácsonykor, az év legterheltebb időszakában olvastam, amikor pattanásig feszül mindenkiben a húr a tudattól, hogy eljött az idő, amikor együtt a család, és ha tetszik, ha nem, szeretnünk kell egymást. Mindig nagyon érdekelt a család, az intézmény, a különböző szabályrendszerek, a rutinok, a hagyományok, a mintázatok és a szereposztások.

...
Nagy

„Mire a test porladásnak indul, a lélek már rég szétrohadt” - #olvass Ott Annával

Mindenki csak egy lépcsőfokot tud fejlődni a szüleihez képest - ezt a pszichológusom mondta egyszer. Ez az egy lépcsőfok akár a fél életünkbe is  kerülhet. Háy János A gyerek című regényéről írt Ott Anna.

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani