A magunkkal vonszolt történelem

.konyvesblog. | 2011. február 03. |

A
Daša Drndić : Sonnenschein

Fordította: Radics Viktória

Kalligram Kiadó, 2010, 438 oldal, 3490 Ft.

 

Hiába szembesítenek minket minduntalan a történészek, művészek és újságírók a gyakran hatásvadász szlogenné silányított „másodikvilágháborúszörnyűségeivel”, mégis mindig maradnak nehezen értelmezhető részletek, tabuk, amikkel senki sem akar megbirkózni. A Sonnenschein épp ezeket az aknákat kutatja, csupa olyan kérdést vetve fel, ami valószínűleg még sokáig nem lesz a hazai történelemórák tárgya.

Elsőként a civilek mindennapi élete sejlik fel, ami illetlenül békésnek tűnik a könyvben felbukkanó, csatákat és emberveszteséget, lágereket és áldozatokat jelölő milliónyi számadat között. Miközben a fél világ a nacionalizmus lázában él, Gorica/Gorizia/Görz ugyanaz a határmenti – és ettől valahogy határokon felül álló - kisváros marad, hol a Monarchiában, hol Olaszországban, hol Szlovéniában, ráadásul lakosainak jó része sikerrel alkalmazkodik az új feltételekhez, legyen szó akár nyelvéről, a nevéről vagy a vallásáról. Így történhet, hogy a könyv első szakasza csaknem boldogan zárul; a naiv és boldog közönyben élő, fasiszta párthoz csatlakozott zsidó család átvészeli a háborút. Csakhogy a nagylány náci szeretőtől született kisbabájának egyszerre nyoma vész.

Persze a szerző már korábban sem hagyta igazán, hogy az olvasót elandalítsa a romantikus mozislágerek és a szerelmes lány munkahelyéül szolgáló trafik ajtajában lógó csengő lágy trillája. Nem hazudott, amikor regényt ígért, mert a vaskos kötet utolsó oldalaira az elbeszélők, történetek, helyszínek, nyelvek és műfajok sokaságából mégiscsak kibogozhatunk egy viharos érzelmekkel terhelt családtörténetet. De legalább ennyire dokumentum is, amit a kezünkben tartunk, akár végigböngésszük a kilencezernyi áldozat bő száz oldalas névsorát, akár csak a két részre szakadt regényre hagyatkozunk. Mert a koncentrációs táborokból érkező, ismerősnek vélt beszámolókon túl ott van ezernyi apró részlet, amihez nincs mersze hozzányúlni a legtöbb regényírónak: a nemi erőszak, a prostitúció, a gyerekrablás, de a nők szadizmusa is; a svájci semlegességgel kapcsolatos kételyek és a katolikus egyház felelőssége, amit még az egyes emberek segítsége sem tehet semmissé; az eutanázia- és a Lebensborn-program, vagy akár a foglyokon végzett kísérletek.

Nehéz könyv, mert bevezet azoknak a megbomló elméjébe, akik nem tudnak megszabadulni a váratlanul bűnre fordult ártatlanság terhétől, és akik hangoktól, matematikai képletektől, költeményektől, sokszor pedig a nagyapakorban felfedezett, sosem látott, véres kezű szüleik képétől üldöztetve élnek. Nehéz azért is, mert hol regény, hol költészet, hol oral history, hol történelemfilozófia. Nehéz, mert a határ érzéséhez, a gyermekek, és vélt vagy valós szüleik identitásához az is hozzátartozik, hogy öt nyelv között csapongjon az olvasó a szerzővel és a szereplőkkel. Nehéz azért is, mert egyszerre kalandozik az összes fronton és az összes hátországban, a Goricán átvonult összes háborúban, a jelenben és a múltban, mert egyszerre szól négy generáció és megannyi nézőpont nevében a szerző, az élők és a holtak kórusa. De megéri.

- jakotako -
 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.