A baj nem jár egyedül

Wostry Ferenc | 2011. január 10. |

A-

Lee Child: A baj nem jár egyedül

General Press Kiadó, Budapest, 2008, 356 oldal, 2125 Ft

 

A baj nem jár egyedül Lee Child tizenegyedik Jack Reacher-regénye: a tizenegyedik könyv, amelyben a katonai rendőrből lett vándor szerencsevadászt belekeveri a kulimászba. Ez a történet a Rögös út folytatása (lásd emitt a kritikát), és ezúttal Reacher megpróbáltatásainak tétje, pl. a Rögös úttól eltérően, már kimondottan személyes.

Katonai rendőr korában Reacher egy tíz főből álló elit nyomozócsapat tagja volt - ennek az egykori csapatnak egyik tagját hajítják ki egy helikopterből, valahol a sivatagban. Reacher erről egyik ex-kollégájától, Neagley-től értesül, aki a kódolt üzenetet a bankszámlájának kivonatába rejti.

Reacher és Neagley próbálnak rájönni, ki tehette el láb alól bajtársukat, ám a brainstrmingot kissé megzavarja, hogy a csapat egy másik tagját is kivégzi valaki. Aztán még egyet. Aztán még egyet. Reacher meg a haverja ettől kezd meglehetősen ideges lenni, és felkerekednek, hogy felkeressék egységükből, aki még él. Közben egy titokzatos, tucatnyi álnévvel rendelkező fazon ered a nyomukba, aki olyan tervet szövöget (többek közt) ellenük, amely Reacher ismerőseinek körénél jóval szélesebb réteget érint majd...

Childnak újra sikerült okos, gyors thrillert írnia. Reacher csak menni akar a saját útján előre, és Childot sem érdekli a történet előremozdításán kívül semmi más. Prózája letisztult, céltudatos. Hősének és neki is a hatékonyság a lényeg: a probléma fellépésének leírása, majd feltérképezése és felszámolása. Expozíció az akción keresztül, ahogy kell.

Reacher szokás szerint már-már természetellenesen cool, persze az olvasók éppen ezért szeretik és térnek vissza hozzá már tizenegyedszer. Saját testi épségét sem kíméli az eredményesség érdekében. Érdekes módon mégis az ellenséggel való parolázása, és nem a cselekményszövés az, amit a Reacher-regények legnagyobb erényének neveznék. Child nagyon ért a fordulatos dialógusokhoz, amelyek a narratívához hasonlóan ugyancsak letisztultak, néha már-már túlságosan is - ez persze nem jelenti azt, hogy a blikkfangokat nélkülöznék.

Most, hogy jön a tél, és mindenki a várkastélya kandallója előtt a tigrisbőrön elnyúlva múlatja az évszakot, miközben odakint ordít a hóvihar: nos, ha ilyesmire kellene kellemes ponyva-olvasmányt ajánlanom, egy-egy ilyen Reacher-regénynél erre jobb nem nagyon van.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.