Ki az a nő, aki rászoktatta a morfiumra Adyt? – Olvass bele a levelezésükről szóló könyvbe

Diósiné Brüll Adél (Léda) és Boncza Berta (Csinszka) mint Ady Endre legfontosabb múzsái vonultak be az irodalomtörténetbe. A költő szerelmi élete azonban igencsak mozgalmas volt, verseiben és leveleiben más „kis női csukák” neve is rendre felbukkan az említetteken kívül.

Borbás Andrea, Csiszár Gábor
Oh, furcsa Élet ‒ Egy Ady-szerelem nyomában
Európa, 2024, 232 oldal
-

Egyik levelezőpartnere „Nyanyuci”, akinek alakját és szerepét Ady életében számos legenda és rejtély övezte ‒ még a szakirodalomban is. Valóban ő volt az a múzsa, aki morfiumra szoktatta a nagy költőt? Miért volt titok a kortársak előtt is, hogy Ady együtt élt az asszonnyal, sőt kettesben utaztak külföldre? Mi okból hallgatták el jelentőségét az eddigi Ady-életrajzokban?

Nyanyuci Ady Endrével való kapcsolatának történetét, illetve kettejük teljes, jegyzetekkel ellátott levelezését adja közre ez a kötet, mely nem csupán az Ady-filológia értékes forrásdokumentuma, hanem a huszadik századi nőtörténet érdekes fejezete is, s így a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tart.

Borbás Andrea – Csiszár Gábor: Oh, furcsa Élet ‒ Egy Ady-szerelem nyomában (részlet)

Előszó

Diósiné Brüll Adél (Léda) és Boncza Berta (Csinszka) mint Ady „legfontosabb” múzsái vonultak be az irodalomtörténetbe. Kanonizációjuk „kis női csuka”-ként megnevezett jelentéktelenségbe sodorta a kettejük közti időszakban felbukkanó szerelmeket. Pedig Ady verseit olvasva más női nevek is feltűnnek: Arany (azaz Böhm Aranka), Ada (Bisztriczky Józsefné Csutak Valéria), Mylitta (Machlup Henrikné Zwack Emma Mária, aki a Mici formát használta). Ady leveleiben még több női névvel találkozhatunk, különösen a Brüll Adéllal való szakítást követően: Baróti Marika, Bruckner Riza, Dénes Zsófia, Duschnitz Alice vagy Sándor Lászlóné, azaz „Nyanyuci”, rendszeres levelezőpartnerei a költőnek.

A következőkben ez utóbbi asszony és Ady Endre viszonyáról folytatott kutatásaink eredményeit közöljük.

Miközben a művelt nagyközönség leginkább semmit sem tud Ady „Nyanyucijáról”, Sándor Lászlóné szerepéről számos legenda terjedt el az Ady-szakirodalomban. Valóban ő volt az a múzsa, aki morfiumra szoktatta a nagy költőt? Oly jelentéktelen lett volna a kapcsolat, hogy a költő testvére és Bölöni György jóformán elhallgatták életrajzaikban? Vagy Schweitzer Pálnak van igaza, aki szerint senki sem hangsúlyozta eléggé a szerepét Ady életében? A kortársak számára is titok volt, hogy Ady együtt élt az asszonnyal, sőt kettesben utaztak külföldre? A legendák átörökítése mellett alapvető tények és források ugyancsak ismeretlenek maradtak az Ady-kutatók előtt is. 2021-ig Sándor Lászlóné leánykori nevét, születési és egyéb személyes adatait sem ismertük. Adynak szóló leveleiből csak egyetlenegyet közölt Belia György, a többi a nemzeti könyvtár zárolt anyagában maradt.

Úgy érezzük, a férjétől elválni nem tudó asszony és a mennyasszonyát sok nő között kereső költő levelezése nem csupán az Ady-filológia értékes forrásdokumentuma lehet,

hanem a huszadik századi nőtörténet érdekes fejezete is, amely szélesebb olvasói közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Kötetünkben Sándorné életrajzát, Ady Endrével való kapcsolatának történetét, illetve kettejük teljes, jegyzetekkel ellátott levelezését adjuk közre. A korabeli prózaidézetek helyesírását modernizáltuk.

*

A nagybetűs „Asszony” megjelölés hosszú éveken keresztül Diósiné Brüll Adélt jelentette Ady számára. Kapcsolatuk elején Diósiné volt az, akit a költő felsőbbrendű lényként jelenített meg, akinek könyörgő hangú leveleket küldött. 1913 májusában ugyanebbe a pozícióba került Machlupné is, amit jól mutat, hogy Ady a Tóth Árpádtól átvett „Úrnő” megszólítással illeti. A költő érzései ekkor olyannyira intenzívek voltak Machlup Henrikné iránt, hogy nem sokkal az asszony szanatóriumból való távozása után inkognitóban utánautazott pár napra Pestre.

Sándor Lászlóné mariagrüni szanatóriumba való érkezése éppen egybeesett Ady e titkos útjával: „Már a megismerkedésünk is furcsa volt: egyik vonattal én jöttem meg, a következővel Ady utazott el pár napra; ha jól emlékszem Pestre jött. Természetesen az alatt a 3–4 napig, míg távolt volt, sokat beszéltek nekem róla, úgyhogy, bár alig ismertem, én is szinte vártam a visszajövetelét.” Sándorné tehát, Machlup Henriknével ellentétben, kifejezetten vágyott a költővel való megismerkedésre, s mikor Ady visszatért, ezt tudtára is adta,

ami „nagyon jólesett” a férfinak.

Ady ez idő tájt, Sándorné szavaival, „szerelmével, dr. W. F.-né temesvári bankigazgató feleségével volt egész intim barátságban”. Fehér Dezsőné, aki férje hazatérte után utazott a mariagrüni szanatóriumba, hasonlóképp emlékezett: „Alig utazott el az a szép pesti úriasszony, akit Mylitta néven örökített meg a verseiben, s aki jóformán akkor ment, amikor én jöttem, hogy egy nappal utánam megérkezett valaki, akit Ady hamarosan kis »kék dereglyé«-nek nevezett el. Mert kék volt a kedvenc színe, búzavirágkék, ilyen volt a ruhája, pongyolája, papucsa, kendője.” A W. F. monogram és a kis „kék dereglye” elnevezés Weisz Ferencné Kossak Arankát jelöli, aki 1890-ben Temesvárott született, mariagrüni tartózkodása alatt tehát mindössze 23 esztendős volt. Édesapja neves fényképész. A bejelentőkönyv szerint április 24-én érkezett a szanatóriumba, s június 26-án – Sándor Lászlónéval együtt – távozott. Fehérné visszaemlékezése szerint hozzá szeretett volna menni a költőhöz, ezért is zavarta orvosa gyorsan haza. Elutazása után Ady az év végéig levelezett vele. A válságba jutott házasságot nem lehetett megmenteni; 1918 júniusában újra férjhez ment: dr. Reiter Ferenchez Szegeden. Az ő patikájában dolgozott kozmetikusként, és szépségápolási cikksorozatot is írt a Délmagyarország napilapban. 1944-ben második férjével együtt a holokauszt áldozata lett. Ady hozzá írta a „Kis, kék dereglye” című verset. A neki küldött leveleiben ugyanaz a testvéri hang szólal meg, mint a Boncza Bertának címzettekben, s a költőnek szóló soraiban Weiszné is ugyanúgy a húgszerepbe helyezi magát, ahogy Ady leendő felesége.

Weiszné és Sándorné vidám társaságot alkottak Adyval. A velük való megismerkedéssel, tehát május közepe után kezdődött a költő mariagrüni tartózkodásának az az időszaka, melyről egy Ady Lajosnak szóló levélben június 11-én úgy fogalmaz:

„Grün már nekem túlságos asszony-bő és szabad, emellett butító is”.

Fehér Dezsőné is utal erre az asszony-bőségre, több, Ady vonzáskörébe került páciens portréját is megörökítve. Egyikük egy bécsi autógyáros felesége, Adél. „Egy másik asszonyra is emlékszem, aki szívesen karolt »Ády«-ba, ez dúsgazdag, kreol, gyönyörű termetű, harmincötéves osztrák hiszterika volt.” Ezek „szívesen lettek volna Ady múzsái és talán szövődött is köztük némi titok, de versig sohasem ért meg velük a helyzet”. Az említett személyek a bejelentőkönyv és a korabeli sajtó alapján mára nem beazonosíthatók. Valószínűleg sikerült azonban megtalálnunk a bejelentőkönyvben nem szereplő Gárdonyi Olgát, akinek Ady 1913 júliusában dedikálta A magunk szerelme című kötete egy példányát, a következő szöveggel: „Gárdonyi Olga asszonynak, máriagrüni rabságom szíves enyhítőjének”. E vélhetően újabb „csimpaszkodó asszony” Breuer Olgaként 1886. május 30-án született Budapesten. 1905-ben Gárdonyi – született Goldmann – Illés gabonakereskedőhöz ment feleségül; Pál nevű gyermekük 1906-ban született meg. A tízes években elváltak, és Olga Rohnegg Tivadar neje lett, a férfi közeli haláláig. Gárdonyi Illés kereskedő 1913. július 29-én szállt meg Grazban, ezzel kijelölve az időpontot, mikor hazakísérte feleségét.

A társaság hatása is lehet, hogy amikor májusban Diósi Ödönné – utoljára – felvette Adyval a kapcsolatot, és találkozót kért a bécsi pályaudvarra,

a korábban az asszony hogyléte felől érdeklődő költő nem ment el.

Boncza Berta, Machlup Henrikné, Weisz Ferencné, Sándor Lászlóné, Décsi Mórné Stux Erzsébet – a Mariagrünben töltött négy hónap alatt Ady öt hölggyel ápolt lazább-szorosabb viszonyt. Leendő feleségével csak levelezett, testvéri hangon panaszkodva neki a Machlupnétól való elválás fájdalmára. Décsinével valószínűsíthetően Fehér Dezső ismertette össze; az asszony Adyval való kapcsolatáról csupán egy nem különösebben meleg hangú könyv-, valamint egy fénykép-dedikáció árulkodik. Machlupné az őt Mariagrünben megörökítő fotó szerint kislányos bájú nő, amilyen a leírások alapján Weisz Ferencné s Ady későbbi felesége, Boncza Berta is volt. „Léda és Nyanyuci éppen az ellenkező ideáltípust, a megtermett, telt idomú nőt testesítette meg.”

Támogatott tartalom

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ady magatartása csak négyes volt, mert gyakran gúnyolta tanárait

A feltehetően Ady Endre édesanyja által megőrzött iskolai bizonyítvány fontos életrajzi relikvia, mely hamarosan az Antikvárium.hu kézirat- és könyvárverésén kerül majd nyilvánosságra.

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

 Berényi Anna Petőfi című életrajzi regénye arra vállalkozik, hogy árnyalja a képet, mely hagyományosan bennünk él a 19. század egyik legfontosabb költőjéről. Hogyan lehet regényt írni egy rendkívül rövid, mindössze 26 évnyi, ráadásul mindenki számára nagyon jól ismert élettörténetből?

...
Nagy

Ady Endre ma is mindennapi beszédtéma Nagyváradon

A PIM januárban megnyitotta az Ady Endre Emlékmúzeumot a költő egykori budapesti lakásában, ahol beszélgetéssorozat indult Ady életéről. A legutóbbi eseményen az író köré épült nagyváradi kultusz került fókuszba, ami máig rendkívül élő, és mindennapi beszédtéma a városban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Nagy

Egy gyilkosságról szóló könyvben helyet kell kapnia az életnek is

A Cervantes Intézetben mutatták be a Pulitzer-díjas Cristina Rivera Garza kötetét. A Liliana legyőzhetetlen nyara a szerző 30 éve megölt testvérének történetét meséli el. Szó esett gyászról, utazásról és arról is, hogy teremthet egy gyilkosság közösséget és nyelvet.

Szerzőink

...
hhz

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

...
Sándor Anna

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Íme, a Netflix top10: a legnépszerűbb műsorok 60 százaléka adaptáció

A legfrissebb top 10-es lista megmutatja, milyen fontos az irodalmi inspiráció a Netflix számára.

...
Szórakozás

Murakami Haruki kétszer is megnézte a novelláiból készült animációs filmet

A tokiói Vaszeda Egyetemen tartott premier után Murakami bevallotta, hogy különben nem rajong az animációs filmekért, de Pierre Földes mozija kimondottan tetszett neki, mert elkapott valamit az írásaiból.

...
Szórakozás

25 könyv, amit ősztől a színházakban néznénk ‒ Tompa Andrea, Halász Rita, Dan Brown vagy Karl Marx?

Thomas Mann és Kosztolányi Dezső, Aesopus és Marx, Hajnóczy Péter és Halász Rita. Átböngésztük az évadterveket a Játékszíntől Veszprémig, kiválasztottuk a legígéretesebb előadásokat az olvasóknak.