Janikovszky Éva olyan gyerekeknek írt, akikből felnőtt lesz és olyan felnőtteknek, akik gyerekek voltak egyszer

Janikovszky Éva olyan gyerekeknek írt, akikből felnőtt lesz és olyan felnőtteknek, akik gyerekek voltak egyszer

Ma lenne 95 éves Janikovszky Éva, akinek gyerekirodalmi és írói munkásságát sokszor díjazták (megkapta például a Kossuth- és József Attila-díjat is), a legnagyobb társadalmi elismerésnek mégis azt tartotta, ha az „óvodások, iskolások, nagymamák, nagypapák ismerik azt az írót, aki ma gyerek- vagy ifjúsági könyveket ír”. Az Arcanum segítségével Janikovszky Évára emlékezünk.

Ruff Orsolya | 2021. április 23. |

Kucses Éva néven született 1926. április 23-án Szegeden, első könyve ugyanakkor Kispál Éva név alatt jelent meg a Móránál. Ez volt a Csip-csup című kötet, egy ismeretterjesztő könyv a víz körforgásáról, amelyet eredetileg nem is ő írt volna. Ám akit megbíztak a könyvvel, sokat csúszott a kézirattal. A kiadó akkori igazgatója, Fazekas Anna a következővel fordult a fiatal szerkesztőhöz: „Ide figyelj, most már néhány éve itt dolgozol, figyellek, és szerintem te ezt jól meg fogod írni”. A jelenetet Janikovszky Éva 1985 decemberében egy Magyar Nemzet-interjúban elevenítette fel, és elmondta azt is, hogy vagy huszonöt változatot írt, mire végül leadta a huszonhatodikat, és az lett a befutó.

A Csip-csup megjelenése után nem volt megállás. A kiadóban Fazekas Anna és Vázsonyi Endre is arra biztatta, hogy próbálkozzon tovább az írással, még azt sem szabják meg, miről, kinek és mennyit, csak írjon: „Szóval engem, a ’vonakodót’

a szó szoros értelmében az írói pályára rugdostak,

s ezért születhetett meg az első két lányregényem” – mondta ugyanebben az interjúban Janikovszky Éva. Holott egészen fiatal korától kezdve írt: a Móra Kiadó épp tavaly ősszel jelentette meg egy kötetben kamaszkori naplóit, amelyről akkor azt írtuk, hogy már kihallani belőle az írói hangot (ITT beleolvashattok, ITT elolvashatjátok a margós beszámolónkat, IDE kattintva pedig visszahallgathatjátok az egész margós bemutatót).

Hiába írt azonban naplót már egészen fiatal kora óta, mégsem volt számára egyértelmű, hogy író lesz. A Magyar Nemzetnek ezt így fogalmazta meg:

„Soha eszembe, nem jutott, hogy könyvet írjak,

pedig már tizenegy éves korom óta firkáltam magamnak, mert mindig élt bennem, hogy leírjam a gondolataimat. De hát egy könyv; hogy jövök én ahhoz?”

Kellett tehát az elején a biztatás, a támogatás ahhoz, hogy megtegye az első lépéseket. 1960-ban megjelent a Szalmaláng (Janikovszky Éva ezt tekintette az első könyvének), majd rá két évvel az Aranyeső. Első világsikert aratott könyve, a Ha én felnőtt volnék 1965-ben jelent meg. Több mint 30 könyvét eddig 35 nyelvre fordították le, és a kiadási jogokat kezelő Móra szülinapos közleményében azt írta, hogy a kiadó a mai napig kap megkereséseket Argentínától Kínáig a Janikovszky-művek megjelentetésére. (Születésének 90. évfordulójára összeszedtük a kedvenc Janikovszky-könyveinket, IDE kattintva végigpörgethetitek őket).

-

Janikovszky Éva természetesen mozgott a gyerekek világában, az írásaiból is ez tükröződött. Élete legszebb, legnagyobb dicséretét egy kis faluban kapta, ahol elé állt egy nyolcéves kislány, és azt kérdezte tőle:

„Honnan tetszik tudni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?”

Íróként és szerkesztőként rengeteg gyerekkel találkozott, sokan kiöntötték neki a szívüket vagy meséltek az életükről. Janikovszky Éva pedig figyelt rájuk, és ez a figyelem a gyerekkönyveiben is tükröződött. Ebből az odafigyelésből ugyanakkor nemcsak az idegen gyerekeknek, hanem a saját fiának is kijutott. A Magyar Ifjúság című lapnak 1977-ben felidézte, hogy fiatal anyukaként elkezdte figyelni a fiát, mi az, „ami érdekli őt, csak még életkoránál fogva nem tudja megfogalmazni hozzá a kérdéseit, de nyomoz, kutat utána, a maga módján”. Így születtek meg az Akár hiszed, akár nem, a Ha én felnőtt volnék és a Te is tudod című könyvek.

Janikovszky Éva 1964 és 1987 között a Móra Kiadó főszerkesztője volt. A Magyar Nemzet-interjúban szerkesztői sikerei között említette, hogy rá tudta beszélni Szabó Magdát, írjon gyerekeknek is (így született meg a Bárány Boldizsár és a Szigetkék). Büszke volt arra is, hogy rá tudta venni Fekete Istvánt egy olyan könyvre, amelyben állatok helyett gyerekek a főszereplők: „Soha nem fogom elfelejteni, amikor kéziratot kapok, azt mindig otthon olvasom el, mert bent a kiadóban nem lehet nyugodtan olvasni,

én pedig olyan olvasó vagyok, aki tényleg átadja magát a könyvnek

– szóval emlékszem, hogy éjjel egykor fejeztem be a Tüskevár kéziratát. Emelkedett pillanat volt, tudtam, hogy egy majdan klasszikussá váló regény kéziratát tartom a kezemben. De ugyanezt éreztem Szabó Magda Tündér Lalájánál, Lázár Ervin első mesekönyvénél, vagy Békés Pál Kétbalkezes varázslójának olvasásakor is”.

-

Janikovszky Éva íróként és szerkesztőként is fontosnak tartotta a könyvek képi világát. 1972-ben a Gyermekünk című folyóiratban is arról beszélt, hogy a gyerek ízlését a felnőtt társadalom alakítja, és a gyerek gyakran jobban érti vagy érzi, mit fejez ki egy-egy illusztráció, legfeljebb nem tudja az esztétikai ítéletét megfogalmazni. Janikovszky Éva már akkor arra panaszkodott, hogy a felnőttek egy része ragaszkodik saját gyerekkorának vizuális ízlésvilágához, és a szülők egy része idegenkedve fogadja a modernebb megközelítéseket: „Olyan kitűnő, nemzetközileg is elismert grafikusok készítik gyerekkönyveink illusztrációit, hogy méltán lehetünk büszkék eredményeinkre. A nemzetközi elismerés nem is maradt el. Engem mégis nyugtalanít, hogy itthon egy nem jelentéktelen felnőtt réteg teljesen értetlenül áll szemben ezzel a művészi grafikával (…). Én azt reméltem, hogy a szülők ízlésvilágában szükségszerűen bekövetkező fordulatra hamarabb kerül sor. Hogy a mai fiatal, kisgyerekes szülők – azok, akik sok más vonatkozásban már egy modernebb ízlésvilágot képviselnek – egy szép napon tömegesen jelentkeznek mint könyvvásárlók és egyértelműen a modern képeskönyvek mellett szavaznak”.

Janikovszky Évának szerencséje volt, mert Réber Lászlóval együtt zseniálisat alkottak (aki amúgy tavaly lett volna százéves). Réber minimalista, humoros rajzai külföldön is figyelmet keltettek, a kortársak közül elég Serge Bloch nevét említeni, aki bevallottan Réber miatt kezdett rajzolni. Janikovszky Éva az 1987-es Magyar Nemzet-interjúban azt mondta, hogy először saját maga készített rajzokat a szövegei mellé, hiszen akkor még nem tudta, hogy kiadója majd Réber Lászlót fogja felkérni az illusztrálásra. „De hála istennek, őt kérte fel!” – tette hozzá. Rébernek el sem mondta saját rajzos próbálkozásait, az viszont előfordult, hogy írás közben párszor egyeztettek, és ha úgy adódott, módosított is a szövegen. Egyszer például egy gyermekbálról szóló jelenetben a bohóc helyett Réber szívesebben rajzolt volna bálnavadászt: „én kihúztam a bohóc szót, és beírtam, hogy bálnavadász”. Réber és Janikovszky alkotói párosa annyira összeforrott egyébként, hogy maga az író is azt mondta, hogy már nem tudná más rajzokkal elképzelni a szövegeit. 

-

Janikovszky Éva aktívan részt vett az irodalomszervezésben is. 1978-tól, azaz a megalakulásától kezdve egészen 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának. Tiszteletére, irodalmi munkásságának gondozására, szellemi hagyatékának ápolására jött létre a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány, amely feladatának tekinti az olvasás-írás népszerűsítését is. A Janikovszky Éva Irodalmi díjat eddig hét alkalommal ítélte oda az alapítvány kuratóriuma.

Várhatóan az őszi Margó Fesztiválon mutatkozik be egy válogatás felnőtteknek szóló írásaiból, ennek érdekessége, hogy fia, Janikovszky János, a Móra Kiadó jelenlegi vezetője reflektálva édesanyja szövegeire saját gondolataival egészítette ki az írásokat. Érdekes amúgy, hogy 1977-ben a Magyar Ifjúságnak nyilatkozva az író felidézte, mit gondol akkor, amikor sokadjára nekiszegezik a kérdést: „Mondd, és felnőtteknek nem írsz?” Janikovszky Éva a következőképpen válaszolt:

„Ilyenkor számolok tízig, és a legszívesebben így válaszolnék: ’Én embereknek írok! Kis és nagy embereknek!’ De ez olyan patetikusan hangzik, hogy nem merem kimondani. Inkább azt mondom:

olyan gyerekeknek írok, akikből előbb-utóbb felnőtt lesz és olyan felnőtteknek, akik egytől egyig gyerekek voltak egyszer”.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Janikovszky Éva: Az a vicc, hogy minden nap ír az ember, és a végén van egy egész könyv (PODCAST)

Évtizedekig egy komódban pihentek Janikovszky Éva gyerekkori naplói, ezek a füzetek pedig kötetbe rendezve tavaly jelentek meg a Móra Kiadó gondozásában. A Naplóm 1938-44 című könyvet az őszi Margón mutatták be, hallgassátok vissza a beszélgetést!

...
Nagy

Az író Janikovszky Éva már ott van a kamasz Kucses Éva naplójában

A Janikovszky Éva által bő nyolcvan éve vezetett füzetek most végre könyv alakban is megjelentek, a Naplóm című kötet pedig az 1938-1944 közötti időszak kamaszéveit villantja elénk.

...
Beleolvasó

Janikovszky Éva naplója 80 évig egy komódban pihent

Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezette azt a naplóját, amely néhány hete jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!