Woody Allen körül nem csitulnak a kedélyek, az HBO Allen kontra Farrow című dokusorozata újra ráirányította figyelmet a közel harmincéves ügyre, amelynek során Mia Farrowék azt állították, hogy Allen molesztálta közösen örökbefogadott lányukat, az akkor hétéves Dylant. A rendezővel most egy mélyinterjút publikáltak, amelyet tavaly nyáron készített a CBS csatorna, de csak most mutatták be a Paramount Plus streamingszolgáltatón.
A tévéinterjúban Woody Allen ártatlannak vallja magát. Szerinte teljesen abszurdak a vádak. „Felháborítóan abszurd, és a folt mégsem tűnt el. Még mindig ragaszkodnak a gondolathoz. Ha nem is ahhoz, hogy molesztáltam Dylant, de ahhoz, hogy elképzelhető, hogy molesztáltam. Semmit, amit Dylannel tettem életemben, nem lehet úgy eltorzítani, hogy ez jöjjön ki belőle” – mondta.
Woody Allennek tavaly jelent meg a könyve, az Apropó nélkül, amelyről azt írtuk, hiányos önéletrajz, egy kínos védőbeszéd és egy feldolgozhatatlan családregény keveréke:
„Woody Allen klasszikus érveléstechnikai dolgozatot írt: szépen felépített védőbeszédének első felében azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért, a saját életéről mesél hol szórakoztatóan, hol közepesen, az olvasót többször megszólítva igyekszik szimpátiát kelteni, álszerénységével is azt erősíti, hogy egy filmőrült, magának való férfival van dolgunk. Aki például elárulja, hogy nem olvasta a Lolitát, a 22-es csapdáját vagy az 1984-et, de olvasta Goebbels regényét, a Michaelt: "ha hiszik, ha nem, a főszereplő szorong és szerelmes, és aggódik, hogy tetszik-e a választottjának". Én pont ezért a fura humorért szerettem mindig. Az csak később derül ki, hogy ez az elbeszélői építkezés azért fontos, mert a könyv második felében kifejezetten kényelmetlen és botrányos történetekből próbálja kibeszélni magát. A legízléstelenebb talán az a rész, amikor az ügyében eljáró bíró agytumorával viccelődik. A könyv tétje ezért tényleg az, hogyan kanonizálja saját értelmezését a botrányokról.”