Már Svédországban van Mo Jen, aki ünnepélyes külsőségek között hétfőn veszi át az októberben neki ítélt irodalmi Nobel-díjat. A kínai író elismerését már korábban is sok kritika érte, mivel szoros kapcsolatokat ápol a kínai államvezetéssel. Csütörtökön azonban mégis sokakat meghökkentett, amikor egy sajtótájékoztatón lényegében védelmébe vette az állami cenzúrát, mondván, bár a cenzúra nem állhat az igazság útjába, ám rágalmazás vagy pletykák esetén alkalmazni kell azt. Mo a cenzúrát ezután olyan szükségszerű eszköznek nevezte, mint amilyenek a repülőterek biztonsági ellenőrzései.

A Los Angeles Times összeállítása emlékeztet arra, hogy míg az Egyesült Államokban a cenzúrának csak nagyon enyhe formáival lehet találkozni (például amikor egy könyvtár tiltólistára helyez egy bizonyos könyvet, mint ahogy történt mondjuk Alan Moore egyik képregényével), addig Kínában egy demokratikus reformokat szorgalmazó író akár börtönbe is kerülhet. 

Ez történt például a 2010. évi Nobel-békedíjas Liu Hsziao-póval, aki jelenleg is börtönbüntetését tölti. A dél-afrikai Nobel-békedíjas Desmond Tutu kezdeményezésére egyébként a napokban egy petíció került ki az internetre, mely Liu és felesége szabadon bocsátását követeli. A kezdeményezést eddig 134 Nobel-díjas írta alá, Mo Jen azonban nincs közöttük.

Mo Nobel-díja már korábban is sokakat felbosszantott. Herta Müller, aki 2009-ben nyerte el az irodalmi Nobelt, néhány hete katasztrófának nevezte a hírt, kiemelve, hogy „ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie”.

Müller akkor elmondta, hogy sírni tudott volna, amikor meghallotta, hogy a rangos díjat Mo Jennek ítélték oda. „Maguk a kínaiak is azt mondják, hogy Mo Jen ugyanolyan hivatalnoki rangban van, mint egy kormányzati miniszter. Dicsőíti a cenzúrát. Ez módfelett felháborító” – tette hozzá Müller.