Herta Müller: Katasztrófa Mo Jen Nobel-díja

Valuska László | 2012. november 26. |


A 2009. évi irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy lapinterjúban katasztrófának nevezte, hogy Mo Jen kínai írónak ítélték oda idén az irodalmi Nobel-díjat. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie - hangoztatta a román gyökerű, Németországban élő írónő a Dagens Nyheter című svéd lapnak adott interjújában, azzal vádolva a kínai írót, hogy méltatja hazája szigorú cenzúratörvényeit.

Müller elmondta, sírni tudott volna, amikor meghallotta, hogy a rangos díjat Mo Jennek ítélték oda. "Maguk a kínaiak is azt mondják, hogy Mo Jen ugyanolyan hivatalnoki rangban van, mint egy kormányzati miniszter. Dicsőíti a cenzúrát. Ez módfelett felháborító" - fejtegette Müller.

Az új irodalmi Nobel-díjas kézzel másolta le a néhai Mao Ce-tung kommunista vezető egyik beszédét egy ez évi emlékkönyv kiadásához. A beszédben Mao arról beszélt, hogy a művészetnek és a kultúrának támogatnia kell a kommunista pártot - magyarázta az írónő.

A kormányzati támogatást élvező Kínai Írószövetség alelnökének adni a díjat, miközben a 2010. évi Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po börtönben ül "mindazok arcon csapása, akik a demokráciáért és az emberi jogokért harcolnak" - hangsúlyozta az 59 éves romániai író, akinek a Ceausescu-diktatúra elleni harca hatással volt szinte valamennyi művére.

Liu 11 éves börtönbüntetését tölti, amelyet felforgatás miatt szabtak ki rá azt követően, hogy a kínai egypártrendszer demokratikus reformjára szólított fel. Az irodalmi Nobel-díj október 11-i kihirdetése utáni napon Mo Jen újságíróknak azt mondta, reméli, hogy Liu "amilyen hamar lehet, visszanyeri a szabadságát". "Ezt négy évvel ezelőtt, vagy legalább két héttel a Nobel-díj odaítélése előtt kellett volna hangoztatnia" - vélekedett az írónő.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.