„Fogtam két gyűrűt, az anyámat, a lányomat meg a macskát” – Így menekült az ukrán drámaíró Kijevből

„Fogtam két gyűrűt, az anyámat, a lányomat meg a macskát” – Így menekült az ukrán drámaíró Kijevből

Mihez kezdesz, amikor kibombáznak az otthonodból, mit viszel magaddal és miben reménykedhetsz? Az ukrán Natalija Vorozsbit megírta a Guardiannek.

ro | 2022. március 30. |

Natalija Vorozsbit drámaíró és forgatókönyvíró, ő rendezte a Donyec-medencében játszódó 2020-as Rossz utak című filmet is. Most a Guardiannek írta meg, milyen az, amikor az embernek pillanatok alatt el kell hagynia az otthonát.

Vorozsbit Kijevben élt egészen a háború kitöréséig, és amikor úgy döntött, hogy mennie kell, csak a legszükségesebbeket vette magához, pénzt és a személyijét. Magához vett még két gyűrűt (hiszen a könyvekben az emberek mindig ékszert visznek magukkal), de ott hagyta a keresztet a falon, meg az ikonokat, „hogy vigyázzák az otthonomat és a városomat”. Fotókat sem vitt magával, csak megöntözte a növényeket, bár fogalma sincs, meddig fognak majd kitartani.

„Hátrahagytam a szívemet”

– írja. 

A nagymamája fényképe a polcon maradt, egy nemrég vett hidratáló pedig a fürdőszobában. Vorozsbit tudja, hogy az előtte álló útra kell összpontosítania, de közben azon morfondírozik, mit hagyott még hátra. A válasza az, hogy mindent, tényleg csak a legfontosabbakat vitte magával, az anyját, a lányát és a macskájukat. A férje és a lánya apja az országban maradtak – utóbbi író, és most azt írja, nagyon furcsa volt látni, hogy fegyvert tartott a kezében. Hátrahagyta még a barátait, egy félig elkészült filmet, és a városa utcáit is. A gesztenyefák hamarosan virágba borulnak, de ő nem lesz ott, hogy lássa őket.

„Mit csomagoljon az ember, ha máshol kell új életet kezdenie?

Milyen jogon vették el tőlem az életet, melyet már felépítettem?” – teszi fel a kérdést a drámaíró, hozzátéve, hogy senki sem érdemli meg, hogy kibombázzák, hogy menekülnie kelljen, vagy hogy meghaljon, csak azért, mert egy diktátor a pusztulását kívánja.

A társulata most márciusban nyitotta volna meg a saját színházát, szívüket-lelküket beleadták. És a pénzüket is persze – de ez már oda. Sosem tudták megnyitni, ezért valójában sosem létezett. De Mariupolnak volt színháza, bárki láthatja a bombázás előtt és utána készített képeket. A képekről nem lehet megmondani, hogy több száz ember óvóhelyeként szolgált a színház, melynek romjai alól eddig háromszáz áldozat holttestét húzták ki. Vorozsbit mindig felhívja rá a figyelmet, hogy ezek orosz bombák voltak, és orosz kezek nyomták meg azokat a gombokat, amelyek rájuk eresztették a bombákat. Azt írja, hogy már nyolc éve próbálják felhívni a világ figyelmét arra, hogy katonailag milyen fenyegetést jelent Oroszország, de csak február 24-e után hallották meg a hangjukat.

Április elsején a Royal Court színház ukrán drámaírók műveiből tart felolvasást, a fókuszban a háború áll majd. Vorozsbit szerint már belefáradtak ebbe az élménybe, és olyan dolgokról szeretnének írni meg filmet készíteni, amelyeknek nincs közük a háborúhoz. Szerinte viszont arra ítéltettek, hogy a fájdalom, a kétségbeesés, az igazságtalanság és a halál álljon alkotásaik fókuszában. Egyúttal viszont az emberi szellem nagysága, a hazaszeretet és a szeretet is. „Készen állunk. De először nyerni akarunk, hazatérni, meglocsolni a növényeinket. És szükségünk van a segítségetekre” – zárja a cikkét Vorozsbit.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csehov múzeummá alakított nyaralóhelyét is fenyegeti a háború Ukrajában

Az oroszok inváziója az emberéletek mellett a kulturális örökséget is veszélybe sodorta. Bizonytalan a sorsa Csehov egykori nyaralójának is, amely a 60-as évek óta múzeumként üzemelt, és amelyben értékes műtárgyakat állítottak ki.

...
Podcast

Dr. Gyurkó Szilvia: A háború miatt komplett gyerekgenerációk veszítették el a jogukat, hogy gyerekek lehessenek

Vajon miben változna a világ, ha a vezetőink képesek lennének a múlt helyett a jövő generációk érdekeit előre venni? A gyermekjogok egyik, ha nem a legismertebb hazai képviselőjével beszélgettünk.

...
Hírek

Dmitry Glukhovsky: Oroszországban senki sem akart háborút, csak Putyin

Dmitry Glukhovsky orosz író, a Metró-trilógia szerzője hosszabb cikkben írt arról, hogy az orosz invázió Putyin döntése volt, a nép valójában nem akart háborút. 

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.