Csehov múzeummá alakított nyaralóhelyét is fenyegeti a háború Ukrajában

Az oroszok inváziója az emberéletek mellett a kulturális örökséget is veszélybe sodorta. Bizonytalan a sorsa Csehov egykori nyaralójának is, amely a 60-as évek óta múzeumként üzemelt, és amelyben értékes műtárgyakat állítottak ki.

fk | 2022. március 30. |

Egy háborúban a legnagyobb veszteség mindig az emberi élet. A tragédiák, amiket az elmúlt egy hónapban az oroszok inváziója hozott Ukrajnában, felfoghatatlanok és sok esetben helyrehozhatatlanok. Az épületekkel és az emberéletekkel együtt a légicsapások a kulturális örökséget is veszélyeztetik, ami ugyancsak pótolhatatlan veszteségeket jelenthet. Ahogy minden háború esetében, úgy az mostaninál is próbálják megőrizni, biztonságos helyre vinni az ukránok a legfontosabb műalkotásokat, de ez nem minden esetben lehetséges. A Lithubon Alison Anderson író, műfordító írt egy hosszabb cikket arról, hogy jelenleg Anton Pavlovics Csehov egykori nyaralóhelye is veszélyben van a támadások miatt.  

-

Csehov egykori dolgozószobája az ő nevét viselő múzeumban Fotó: Alison Anderson

Anderson a cikkében arról számolt be, hogy Szumi városából kapott üzenetet egy héttel azután, hogy az invázió megkezdődött. Az ismerőse akkor azt írta, viszonylag jól vannak, bár az utcai harcok és a légitámadások mindennapossá váltak, a várost pedig körbekerítették az oroszok. Arról is szót ejtett, hogy a helyzet okozta szorongás mellett sokan aggódnak a város kulturális öröksége miatt is, például azért, hogy mi lesz a Csehov Múzeum sorsa.

Óvóhelyet és olvasnivalót kínálnak az ukrán könyvtárak a háború idején

Már két hete tart az oroszok inváziója Ukrajnában, így sokan kényszerülnek arra, hogy óvóhelyen húzzák meg magukat. Ebben a helyzetben fontos szerep jutott a könyvtáraknak, amelyek sok családnak nyújtanak menedéket az oroszok bombázása elől. 

Tovább olvasok

Ahogy az a cikkből kiderül, Csehov kötődött Szumi környékéhez, fiatalkorában többször nyaralt ott. Az orosz író emlékét egy kis múzeum is őrzi, ahol Alison Anderson maga is járt, annak idején azért utazott oda, hogy kutatásokat végezzen. Mint írta, Csehov 1888-ban és 1889-ben a családjával két nyarat Lukában töltött, amely egy Szumihoz közeli kis település. Egy elszegényedett családtól béreltek egy kis házat ezekben az időszakokban. Úsztak a Psel folyóban, horgásztak, eveztek, barátokat hívtak át, koncerteket és felolvasásokat tartottak. Csehov több novellán és drámán dolgozott ott ebben az időszakban.  A leveleiben meleg szívvel írt az Ukrajnában eltöltött időről, amely akkor az Orosz Birodalom egyik tartománya volt. Luka még Abbáziánál is jobban tetszett neki. A második ott töltött nyáron a testvére, Nyikolaj tuberkulózisban meghalt, őt ott temették el a helyi temetőben. A lukai vendéglátóikkal a család életre szóló barátságot kötött, a régió és lakói gazdag ihletforrást jelentettek a fiatal Csehov számára.

Hemingwaynek dedikált kultúrkocsmát lőttek szét Harkivban

A bő egy évtizede megnyitott Old Hambe főleg a helyi fiatal művészek és kreatív szakemberek jártak, sok tehetség mutatkozott be itt-

Tovább olvasok

Alison Anderson szerint Szumiban mindig is büszkék voltak arra, hogy a település fontos szerepet játszott Csehov életében, ezért 1960-ban, a szerző születésének 100. évfordulójára az egykori nyaralót visszaállították az eredeti állapotába és múzeummá alakították az író tiszteletére.

A Csehov Múzeum az utóbbi hetekben azonban veszélybe került, mivel arra a területre esik, ahol a harcok zajlanak. A cikk szerzője szerint egyelőre nem tudtak információt szerezni arról, hogy áll-e még az épület vagy találat érte, hogy kifosztották-e vagy sértetlen maradt. Elmondása szerint a múzeum nem nagy, mindössze pár szobából áll, viszont értékes műtárgyak vannak benne, amelyeket az író családja adományozott oda: például Csehov orvosi műszerei, bátyjának, Nyikolajnak a róla festett portréja és egyéb személyes tárgyak.

1889-ben Csehov visszatért Moszkvába és többé nem látogatta a nyaralót, de egy levelében azt írta: „Lukában hagytam a lelkemet”. Csak remélni lehet, hogy nem veszett el minden az ott őrzött emlékekből. 

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Csehov az első darabja bemutatójáról: “Felfordult tőle a gyomrom”

Csehov halálának 117. évfordulója alkalmából a LitHub egy igazi irodalmi különlegességet keresett elő: Csehov levelét, amiben testvérének panaszkodott arról, milyen volt átélni, amikor a saját darabját állították színpadra.

...

Csehov szerint ezek az írás legfontosabb szabályai

...

Óvóhelyet és olvasnivalót kínálnak az ukrán könyvtárak a háború idején

Már két hete tart az oroszok inváziója Ukrajnában, így sokan kényszerülnek arra, hogy óvóhelyen húzzák meg magukat. Ebben a helyzetben fontos szerep jutott a könyvtáraknak, amelyek sok családnak nyújtanak menedéket az oroszok bombázása elől. 

Olvass!
...

Az első nyugati nyaralás kamaszként a 80-as években – Olvass bele A fal túloldalán című regénybe!

Macskanyelv, grandoletti és kiflis melegszendvics - a 80-as évek hangulata süt a lapokról.

...

Egy nő, aki a fagyasztóba temeti halott állatait – Olvass bele Molnár T. Eszter új novelláskötetébe!

Az állatok lefagyasztása és a gyász között talán valami párhuzam húzódik?

...

Stephen Kinget elütötte egy kisteherautó, erre ő megírta, hogyan kell regényt írni

Ha már úgyis ráért, a lábadozás alatt befejezte a könyvét.

Gyerekirodalom
...

„Nem jöhetnek rá, hogy nem ember vagyok” – folytatódnak az alakváltó gyerekek kalandjai, olvass bele!

Olvass bele a Woodwalkers második részébe!

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést.