Hírek nobel

Túl Európa-centrikus az irodalmi Nobel-díjak odaítélése

Valuska László | 2009. október 08. |

"Túl Európa-centrikus" az irodalmi Nobel-díjak odaítélése - ismerte el a 2009-es nyertes csütörtöki kihirdetése előtt a nagy presztízsű díjról döntő testület titkára, írta az MTI (via Prae).

Peter Englund kedden arról beszélt, hogy sok amerikai, illetve egyesült államokbeli író is megérdemelné a legrangosabb nemzetközi irodalmi díjnak tartott Nobelt. Ez a nyilatkozat némiképp ellentmond annak, amit a Nobel-zsűri előző titkára, Horace Engdahl mondott tavaly arról, hogy "az irodalmi világ központja még mindig Európa" és "az amerikai irodalom túl befeléforduló", túlságosan elvész saját szubkultúráiban.

A Svéd Akadémia Nobel-döntnökei európaiak, ezért nyilvánvalóan európai szemmel tekintenek az irodalomra, az európai kulturális hagyományok felől közelítenek hozzá és könnyebben kapcsolatot találnak az európai írók munkáival. Az akadémiának oda kell figyelnie erre a hangsúlyeltolódásra, és azon kell lennie, hogy "ne legyen annyira Európa-központú" - fejtette ki nézetét az új titkár, aki júniusban foglalta el posztját.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta évente ítélik oda a Svéd Akadémia bírálóbizottságának tagjai. A testület nem nem tart vitát a potenciális nyertesekről, a jelöltek nevét pedig 50 évre titkosítják. Idén Anne-Marie Mai, dán irodalomprofesszor bejelentette, hogy Engdahl amerikai irodalmat kritizáló megjegyzése elleni tiltakozásul Bob Dylant jelölte a díjra.
A Nobel-díjasok 1,4 millió dollárt, aranyérmet és egy diplomát kapnak. A díjakat hagyományosan december 10-én adják át, az 1896-ban elhunyt alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe. 

...

Böszörményi Márton: Az első gyerekem születésekor indult be ez a félelem

Hogyan lehet ábrázolni egy regényben a pedofíliát? Böszörményi Márton Fenevad című kötetének bemutatóján jártunk.

...

„Mi lenne, ha megölném ezt a nénit?” – bemutatták Fehér Gáspár első regényét

Mi a teendő, ha már-már elviselhetetlenül irigyeljük a szomszéd néni szép nagy lakását? Fehér Gáspár könyvéből kiderül.

...

„Ünnepeljünk, én azt mondom” – ilyen lesz április 11-én a költészet napja a Tavaszi Margón

Megkérdeztünk néhány fellépőt, hogy miért jó verset olvasni, és mit ajánlanának a „kezdőknek”.