Ifj. Lomnici szerint vékony Szerb Antal irodalomtörténete, a nyilasok betiltották volna

Valuska László | 2020. július 07. |

Szerb Antal irodalomtörténete is arra bizonyíték ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint, hogy a nemzeti irodalmat elnyomja a világirodalom. Mivel ezt az SZDSZ oktatáspolitikájából vezeti le, majd a nemzeti ünnepek kiüresedéséről beszél, ezért nem nehéz beleérteni AZ ÖSSZEESKÜVÉST. Szerinte "Szerb Antal világirodalmi kötete többszörösen vastag, mint a magyar irodalomról szóló monográfiája. Számomra ez is szembeötlő volt már gimnazista koromban. És ez volt az ajánlott irodalom az irodalomórákhoz”. Egyébként Szerb Antal kikerült idén a Nemzeti Alaptantervből.

-

Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája nem először került a kritikák kereszttüzébe, a szélsőjobboldal már korábban be akarta tiltani, még az Országgyűlésben is felszólaltak ennek ügyében. Nehéz összemérni vastagsági alapon a magyar és világirodalmat, értelme sincsen sok. Ebben az esetben különösen érdekes, hogy a világirodalom is a magyar irodalom része, amennyiben a fordításirodalmat is beleértjük, hiszen az összes nagy világirodalmi klasszikust magyar nyelven olvastuk, olvassuk. 

Pedig olyan ártatlanul indult ez az irodalomtörténet: 1932-ben az Erdélyi Helikon folyóirat pályázatára nevezett Szerb Antal a Magyar irodalomtörténet című munkájával, ami egyszerre adott lehetőséget a politikai támadásokra és lett borzasztóan népszerű könyv. Erről bővebben Nyáry Krisztián írt:

A Szerb-monográfiát jegyző Havasréti József szerint 1934-ben a kötet megjelenése miatt kellett egy nappal meghosszabbítani a könyvhetet. Szerb egy idézete szerint érezte, hogy megosztó könyv lesz: 

„Egyébként szorgalmasan dolgozom a magyar irodalom történetén. (Van-e ilyen egyáltalán? kérded.) Eléggé szórakoztató, remélem, nagy visszhangja lesz.”

Az ehhez hasonló összegző irodalomtörténeti munkák mindig a kánonalkotás szempontjából közelítenek az irodalom egészéhez, de sokféle kánon van, amelyek versengenek egymással. A nehéz az, hogy az ilyen kánonok kialakulása mindig identitáspolitikai kérdésekkel is együtt jár, mint azt ifj. Lomnici válasza is megerősíti.

Lehúzó kritikákat kapott Szerb a könyvért, kifogásolták nyelvhasználatát és stílusát, 1942-ben az Országgyűlésben a könyv betiltása mellett érvelt a szélsőjobboldali Nemzeti Front képviselője, Palló Imre, aki elmondta, hogy „a magyar szellem, a magyar irodalom nagyságai” elleni támadásként értelmezte a könyvet, amely „az örök magyar szellemi értékeken rombolást követ el”. Szintén a Havasréti-interjúban hangzik el: "Szerb zsidó származása mellett Palló és a nyilas sajtó fő érve az volt, hogy irodalomtörténete gúnyosan, tiszteletlenül ír a nemzeti irodalom nagyságairól, és emiatt alkalmatlan arra, hogy a magyar tanulóifjúság a kezébe vegye a könyvet." (ITT a teljes interpellációt el lehet olvasni

Egyébként a szocializmusban csak cenzúrázva lehetett megjelentetni a szovjet irodalomról szóló részek miatt.

Szerb Antalt 1943-ban, majd 1944-ben hívták be munkaszolgálatra. Többször megpróbálták megmenteni a Sopron melletti Felsőrákosról, majd Balfról, de nem akarta barátait elhagyni. 1945-ben nyilasok verték halálra.




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szerb Antal a legkisebb képű magyar író volt

...
Nagy

4 könyv, amelyből jobban megismerheted Szerb Antalt

...
Hírek

70 éve ölték meg a nyilasok Szerb Antalt

A hét könyve
Kritika
Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen
...
Nagy

Radnóti dedikációiból kibomlik a teljes kapcsolathálózata

Egy író vagy költő dedikációja önmagában is érdekes lehet, de összegyűjtve felskiccelik azt a közeget, amelyben az adott szerző élt és alkotott – meséli Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki most új kötetbe rendezte az elmúlt években fellelt Radnóti-ajánlásokat és -leveleket.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

A szokás nagy úr. De mi van akkor, ha ezek a szokások sokkal inkább korlátoznak, mintsem támogatnak, segítség helyett csak elvárások és igazából semmi közük ahhoz, aki te vagy?

...
Nagy

Linda Boström Knausgård: Az írás könnyen ment és közben szabadnak éreztem magam

Egy 11 éves gyerek a narrátora Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című kisregényének, amely egyből a svéd szerzőre irányította a figyelmet. Az írót a Harcom-ciklusból amúgy talán az is ismerni véli, aki sosem olvasott még tőle semmit, ám ő érthető módon saját jogán akar érvényesülni. Interjúnkban gyerekkori álmokról és traumákról mesélt, valamint arról, milyen érzések kavarogtak benne a regény megírásakor.

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Sirokai Mátyás: Emlékmű egy emlékműnek [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Háy János: Ablak [Egy kiállítás képe]

Hírek
...
Hírek

Lenyűgöző gengsztereposzban elevenedik meg Krakkó királya

...
Hírek

Intim levelekben kérték Beauvoir tanácsait az olvasók

...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
Hírek

Alekszijevics nélkül, de megtartják a Könyvhetet

...
Hírek

Bookline top50: Orvos-Tóth Noémi könyve vezeti a júliust

...
Hírek

Ilyennek képzelte Pálfi György a Sömmit