Ifj. Lomnici szerint vékony Szerb Antal irodalomtörténete, a nyilasok betiltották volna

Valuska László | 2020. július 07. |

Szerb Antal irodalomtörténete is arra bizonyíték ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint, hogy a nemzeti irodalmat elnyomja a világirodalom. Mivel ezt az SZDSZ oktatáspolitikájából vezeti le, majd a nemzeti ünnepek kiüresedéséről beszél, ezért nem nehéz beleérteni AZ ÖSSZEESKÜVÉST. Szerinte "Szerb Antal világirodalmi kötete többszörösen vastag, mint a magyar irodalomról szóló monográfiája. Számomra ez is szembeötlő volt már gimnazista koromban. És ez volt az ajánlott irodalom az irodalomórákhoz”. Egyébként Szerb Antal kikerült idén a Nemzeti Alaptantervből.

-

Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája nem először került a kritikák kereszttüzébe, a szélsőjobboldal már korábban be akarta tiltani, még az Országgyűlésben is felszólaltak ennek ügyében. Nehéz összemérni vastagsági alapon a magyar és világirodalmat, értelme sincsen sok. Ebben az esetben különösen érdekes, hogy a világirodalom is a magyar irodalom része, amennyiben a fordításirodalmat is beleértjük, hiszen az összes nagy világirodalmi klasszikust magyar nyelven olvastuk, olvassuk. 

Pedig olyan ártatlanul indult ez az irodalomtörténet: 1932-ben az Erdélyi Helikon folyóirat pályázatára nevezett Szerb Antal a Magyar irodalomtörténet című munkájával, ami egyszerre adott lehetőséget a politikai támadásokra és lett borzasztóan népszerű könyv. Erről bővebben Nyáry Krisztián írt:

A Szerb-monográfiát jegyző Havasréti József szerint 1934-ben a kötet megjelenése miatt kellett egy nappal meghosszabbítani a könyvhetet. Szerb egy idézete szerint érezte, hogy megosztó könyv lesz: 

„Egyébként szorgalmasan dolgozom a magyar irodalom történetén. (Van-e ilyen egyáltalán? kérded.) Eléggé szórakoztató, remélem, nagy visszhangja lesz.”

Az ehhez hasonló összegző irodalomtörténeti munkák mindig a kánonalkotás szempontjából közelítenek az irodalom egészéhez, de sokféle kánon van, amelyek versengenek egymással. A nehéz az, hogy az ilyen kánonok kialakulása mindig identitáspolitikai kérdésekkel is együtt jár, mint azt ifj. Lomnici válasza is megerősíti.

Lehúzó kritikákat kapott Szerb a könyvért, kifogásolták nyelvhasználatát és stílusát, 1942-ben az Országgyűlésben a könyv betiltása mellett érvelt a szélsőjobboldali Nemzeti Front képviselője, Palló Imre, aki elmondta, hogy „a magyar szellem, a magyar irodalom nagyságai” elleni támadásként értelmezte a könyvet, amely „az örök magyar szellemi értékeken rombolást követ el”. Szintén a Havasréti-interjúban hangzik el: "Szerb zsidó származása mellett Palló és a nyilas sajtó fő érve az volt, hogy irodalomtörténete gúnyosan, tiszteletlenül ír a nemzeti irodalom nagyságairól, és emiatt alkalmatlan arra, hogy a magyar tanulóifjúság a kezébe vegye a könyvet." (ITT a teljes interpellációt el lehet olvasni

Egyébként a szocializmusban csak cenzúrázva lehetett megjelentetni a szovjet irodalomról szóló részek miatt.

Szerb Antalt 1943-ban, majd 1944-ben hívták be munkaszolgálatra. Többször megpróbálták megmenteni a Sopron melletti Felsőrákosról, majd Balfról, de nem akarta barátait elhagyni. 1945-ben nyilasok verték halálra.




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szerb Antal a legkisebb képű magyar író volt

...
Nagy

4 könyv, amelyből jobban megismerheted Szerb Antalt

...
Hírek

70 éve ölték meg a nyilasok Szerb Antalt

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Pszichológusok a Meseországról: Nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés

...
Hírek

Támogasd te is az Irodalmi Diszkót!

...
Hírek

Száz éve az életünk része az Agatha Christie-krimi

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása