Az Országos Széchényi Könyvtár online platformján kora újkori röplapgyűjteményt tett közzé, így most már nemcsak régi metszeteket és ex libriseket lehet böngészni, hanem azt is kideríthetjük, hogy mik voltak akkoriban a legaktuálisabb hírek és események.

A rövid, sokszor illusztrált nyomtatványok pillanatképek a múltból,

amelyeket az OSZK jóvoltából most digitalizált formában is megnézhetünk.

Híradás Drakula rémtetteiről

A kis terjedelmű füzetek nagy népszerűségnek örvendtek annak idején: nyomdászok, könyvkötők, vándorárusok terjesztették őket, leginkább vásárok alkalmával, ahol sok ember megfordult. A szövegek alapját rendszerint egy-egy, az esemény színhelyéről érkezett levél vagy egy jelenlévő elbeszélése, illetve sokszor egy máshol kiadott nyomtatvány adta. A XV. század egyik legolvasottabb német nyelvű röplapja például – amely az erdélyi szászok földjére 1456-ban betört Drakula havasalföldi vajda, a „Karóba húzó” Vlad sorozatos rémtetteit adja hírül – egy elmenekült szemtanú beszámolója nyomán készült.

Ennek egyik legkorábbi, 1485 körüli kiadása a szemtanú elbeszélését azzal a valóságtól eltérő befejezéssel toldja meg, hogy

Drakula a magyar király évekig tartó budai fogságában keresztény hitre tért, és trónjára visszatérve még évekig emberséggel uralkodott.

Az ősnyomtatványnak számító dokumentum több szempontból is különleges, hiszen egyrészt tartalmaz egy fametszetet a vajdáról, másrészt mindössze egyetlen példány létezik belőle a világon. Ez Széchényi Ferenc gyűjteményéből a nemzeti könyvtárba került.

A mohácsi csatától Rákócziig

A gyűjteményből kiderül, hogy a mohácsi ütközet után nem sokkal már újságlapok tudósítottak a törökök sikeréről, Szigetvár 1566-os ostromával pedig egyidejűleg jelentek meg képes írások a hadi eseményekről. Zrínyi Miklós volt az első hős hadvezér, akiről portrét közöltek a birodalomban, és számtalan röpirat hirdette a korabeli Európában a magyarországi török háborúk szükségességét.

Egyes források szerint Zrínyi még fizetett röplapírókat is alkalmazott az ügy érdekében.

A műfaj II. Rákóczi Ferenc korában vált a publicisztika igazán hatásos eszközévé, amikor is a nagyszombati, debreceni, lőcsei és kolozsvári nyomdák szünet nélkül ontották a fejedelem által megrendelt röplapokat.

Böngészésre fel!

A mintegy 1400 darabos archívum kialakítása 1946-ban kezdődött meg, és még ma is tart, hiszen a könyvtár azóta folyamatosan újabb nyomtatványokat kutat fel, illetve vásárol. Az új kereső-, valamint képnézegető rendszer pedig mind a szakemberek, mind a szélesebb közönség számára megkönnyíti a dokumentumok közötti böngészést.

Ha kíváncsi vagy, milyen hírek foglalkoztatták az embereket évszázadokkal ezelőtt, vagy hogyan néztek ki az illusztrációk, nézz körül a gyűjteményben!

(OSZK)