A dokumentumfilm tudománytörténeti gyűjteményekben felelhető tárgyak és dokumentumok, valamint Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman apjával kapcsolatos személyes emlékei, és számos nemzetközi archív felvétel felhasználásával mutatja be a tudós budapesti, európai és amerikai életét, valamint legfontosabb felfedezéseit - idézi a film rendezőjét, Bertha Líviát a Nemzeti Filmintézet szerdai közleménye.
A film írója és rendezője Bertha Lívia, producere Lajos Tamás, operatőre Szepesi Dávid, hangmérnöke Cziczó Dániel, vágója Duszka Péter. A film zenéjét Dózsa Péter szerzi. A dokumentumfilmet várhatóan 2024 tavaszán láthatja először a magyar közönség.
Neumann János a 20. század első felének világhírű magyar származású tudósa, aki elsőként ismerte fel, hogy a matematika a számítógéppel kiegészülve megváltoztathatja a világot. Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt az öt legendás tudós közé tartozott, akik az atomfegyver kifejlesztésének szigorúan titkos programján, a Manhattan-terven dolgoztak. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a 20. század tudománytechnikai fejlődését. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Berlinben és Zürichben folytatta, majd meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahol haláláig élt és dolgozott.
A hír mellé a világhírű tudósról nemrégiben megjelent életrajzi kötetet ajánljuk:
Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön. Az információs korszak talán el sem kezdődött volna, valószínűleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerőműveink, önműködő automatáink és számítógép vezérelte rendszereink,
ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak.
Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépő magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyűgözőt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit.
Közreműködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetőleg első programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek előállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép működése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig
óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevőlegesen a történelem és a tudomány alakításában. Az ember a jövőből a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyűgöző részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerűen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.
