Minden könyv
Hírek

Minden könyv

Valuska László | 2020. március 10. |

A Könyves a blogról saját platformra, a Konyvesmagazin.hu oldalra költözött - ezt olvashatnánk egy hivatalos sajtóközleményben, amitől valószínűleg nem fagyna le az MTI, pedig minden költözés egyben újrakezdés is, számunkra pedig a legfontosabb. 

Négy éve költöztem be nagypapám lakásába, és az pont ilyen volt: egy Marie Kondo sem tudott volna segíteni a rendszerezésben a faltól-falig érő könyvespolcok között. Kilencven doboz könyvet válogattam ki, amelyek már a régi középiskolámban vannak. Kánonképzés otthon a négy fal között, mi maradjon feltétlenül, mi az, amire nekem nem, de másnak szüksége lehet. Karl Ove Knausgard százötven oldalon keresztül pakolja az apai házat, Jonathan Franzen egy esszén keresztül az anyjáét, hozzájuk képest én megúsztam. A legfontosabbnak az tűnt számomra, hogy megmentsek valamit nagypapám lakásából úgy, hogy az a sajátommá váljon. Így lett a lakásfelújítás és otthonteremtésem központi szervezőeleme a könyvespolc.

Néhány éve arról beszélgetünk, hogy mi lehet a következő lépés a Könyvesblogon, mert ugyanazokat a köröket futjuk, pedig többet, jobbat és máshogy szeretnénk. Lebontani, átalakítani, kifesteni, végeredményben újragondolni az újságot, amit tizenhárom éve csinálunk ebben a küzdelmes kulturális és médiapiaci térben. 

Amihez képest a könyvpiac pörög, rengeteg cím jelenik meg, fontos szerepe van az újságírónak az információ átadásában. Megírni, mit gondolunk egy könyvről, beszélgetni magyar és külföldi írókkal, megmaradni szövegközelben, mi alapvetően ennyit akarunk, mert annak nem látjuk értelmét, hogy miközben egyszerre örülünk és sírunk azon, hogy a magyar irodalom csak a miénk, azt definiálgatjuk, ki a magyar író, hiszen még a világirodalmat is magyarul olvassuk.

Az irodalom a mi buborékunk, a nyelvünkbe vagyunk zárva.

Az igazság utáni korszakban élünk irtóztató médiazajban, amiben trollhadseregek befolyásolnak lokális és globális kérdéseket, erről mondjuk Hararinál olvastunk. Ha semmi sem igaz, akkor tényleg csak a könyv marad meg egyetlen biztonságnak. Az olvasás információszerzés, a másik megértésére való törekvés, de mindenek fölött élmény, szórakozás, kikapcsolódás, és persze folyamatos párbeszéd nemcsak a világ különböző pontjain élő kortársainkkal, hanem múltunkkal is. 

Nagypapám könyvtára semmiben nem különbözött Borges bábeli könyvtárától, igazi safe space, minden tudás ott van a könyvekben. Ezek nem gyorstudások, a válaszokat lassan, olvasva kapjuk meg. Dragomán György szerint, ha nem tudunk napi harminc percet olvasni, akkor megette a fene. Mi a Könyvessel ehhez a legalább napi harminc perchez szeretnénk a legtöbb muníciót megadni. Évek óta azt állítjuk, hogy megmondjuk az olvasóinknak, mit olvassanak. Most arra vállalkozunk, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb könyvet. Azt, ami megváltoztatja az életét.  

Mert egy könyv elolvasása előtt és után nem vagyunk ugyanazok az emberek.

Nem ígérünk gyors eredményeket, annak az egynek a megtalálásához is sokat kell olvasni, de a munka egy jelentős részét, az előszűrést, a válogatást, a navigálást elvégezzük. 

A Könyves az a weboldalt, print kiadványt, podcast csatornát és kulturális eseményeket összefogó kulturális platform, amely azt bizonyítja, hogy a könyv, a szöveg az a közvetítő, ami segít magunkat, egymást és az ismeretlent is megérteni. A könyv lesz az útlevél, amivel beutazhatunk bármilyen tájat az autofikciótól a költészeten át a gyerekirodalomig, a weirdtől a képregényen keresztül az irodalomtörténetig, közben  sorozatainkban pszichológiával, klímaválsággal, képzőművészettel, oktatással, filmekkel, színházzal, Trianonnal és a kötelező olvasmányokkal is foglalkozunk. 

A mi olvasatunkban minden könyv. 

A Harry Potter magyar kiadásának 20. évfordulójára megjelent print kiadványunk után tematikus lapszámokkal folytatjuk az együttműködést a Central Médiacsoporttal, ezért az áprilisi Könyves Magazinban azt is megmondjuk, melyek a 2010-es évek legfontosabb könyvei. 

Februárban a Szatyorban elindítottuk Orvos-Tóth Noémi pszichológussal a Sorsok között című eseménysorozatot, aminek Szabó T. Anna és Babarczy Eszter voltak az eddigi vendégei. A Ludwig Múzeumban az internet végéről beszélgettünk az aktuális kiállításhoz kapcsolódó Ludwig Lounge sorozatunkban. Visszaszámlálás címen március 23-án kezdődnek az Ökológiai Kutatóközponttal közös estjeink, amelyeken a tudomány és az irodalom szemszögéből próbáljuk értelmezni, mi lesz velünk a közeli jövőben: első alkalommal Jordán Ferenc és Dragomán György beszélgetnek, áprilisban Garamszegi László és Závada Péter.

A saját buborékjainkban élünk, amelyeket nem pukkasztunk ki, hanem újakat fújunk. Az elmúlt heteket Don DeLillóval, Babarczy Eszterrel, Lydia Davisszel és Solymosi Bálinttal töltöttem, miközben a kiégésről és az analógok bosszújáról olvastam. Egyik sem az én buborékom igazán, de az olvasásban pont azokat a világokat keresem, amelyeket nem ismerek, amelyekben nem mozgok otthonosan. 

Legyen a Könyves Magazin közös buborékunk, találkozzunk minél többet, jó olvasást!

Hírek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

...
Hírek

Radnóti Miklós dedikált kötete lett a csúcstartó

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.