Minden könyv
Hírek

Minden könyv

Valuska László | 2020. március 10. |

A Könyves a blogról saját platformra, a Konyvesmagazin.hu oldalra költözött - ezt olvashatnánk egy hivatalos sajtóközleményben, amitől valószínűleg nem fagyna le az MTI, pedig minden költözés egyben újrakezdés is, számunkra pedig a legfontosabb. 

Négy éve költöztem be nagypapám lakásába, és az pont ilyen volt: egy Marie Kondo sem tudott volna segíteni a rendszerezésben a faltól-falig érő könyvespolcok között. Kilencven doboz könyvet válogattam ki, amelyek már a régi középiskolámban vannak. Kánonképzés otthon a négy fal között, mi maradjon feltétlenül, mi az, amire nekem nem, de másnak szüksége lehet. Karl Ove Knausgard százötven oldalon keresztül pakolja az apai házat, Jonathan Franzen egy esszén keresztül az anyjáét, hozzájuk képest én megúsztam. A legfontosabbnak az tűnt számomra, hogy megmentsek valamit nagypapám lakásából úgy, hogy az a sajátommá váljon. Így lett a lakásfelújítás és otthonteremtésem központi szervezőeleme a könyvespolc.

Néhány éve arról beszélgetünk, hogy mi lehet a következő lépés a Könyvesblogon, mert ugyanazokat a köröket futjuk, pedig többet, jobbat és máshogy szeretnénk. Lebontani, átalakítani, kifesteni, végeredményben újragondolni az újságot, amit tizenhárom éve csinálunk ebben a küzdelmes kulturális és médiapiaci térben. 

Amihez képest a könyvpiac pörög, rengeteg cím jelenik meg, fontos szerepe van az újságírónak az információ átadásában. Megírni, mit gondolunk egy könyvről, beszélgetni magyar és külföldi írókkal, megmaradni szövegközelben, mi alapvetően ennyit akarunk, mert annak nem látjuk értelmét, hogy miközben egyszerre örülünk és sírunk azon, hogy a magyar irodalom csak a miénk, azt definiálgatjuk, ki a magyar író, hiszen még a világirodalmat is magyarul olvassuk.

Az irodalom a mi buborékunk, a nyelvünkbe vagyunk zárva.

Az igazság utáni korszakban élünk irtóztató médiazajban, amiben trollhadseregek befolyásolnak lokális és globális kérdéseket, erről mondjuk Hararinál olvastunk. Ha semmi sem igaz, akkor tényleg csak a könyv marad meg egyetlen biztonságnak. Az olvasás információszerzés, a másik megértésére való törekvés, de mindenek fölött élmény, szórakozás, kikapcsolódás, és persze folyamatos párbeszéd nemcsak a világ különböző pontjain élő kortársainkkal, hanem múltunkkal is. 

Nagypapám könyvtára semmiben nem különbözött Borges bábeli könyvtárától, igazi safe space, minden tudás ott van a könyvekben. Ezek nem gyorstudások, a válaszokat lassan, olvasva kapjuk meg. Dragomán György szerint, ha nem tudunk napi harminc percet olvasni, akkor megette a fene. Mi a Könyvessel ehhez a legalább napi harminc perchez szeretnénk a legtöbb muníciót megadni. Évek óta azt állítjuk, hogy megmondjuk az olvasóinknak, mit olvassanak. Most arra vállalkozunk, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb könyvet. Azt, ami megváltoztatja az életét.  

Mert egy könyv elolvasása előtt és után nem vagyunk ugyanazok az emberek.

Nem ígérünk gyors eredményeket, annak az egynek a megtalálásához is sokat kell olvasni, de a munka egy jelentős részét, az előszűrést, a válogatást, a navigálást elvégezzük. 

A Könyves az a weboldalt, print kiadványt, podcast csatornát és kulturális eseményeket összefogó kulturális platform, amely azt bizonyítja, hogy a könyv, a szöveg az a közvetítő, ami segít magunkat, egymást és az ismeretlent is megérteni. A könyv lesz az útlevél, amivel beutazhatunk bármilyen tájat az autofikciótól a költészeten át a gyerekirodalomig, a weirdtől a képregényen keresztül az irodalomtörténetig, közben  sorozatainkban pszichológiával, klímaválsággal, képzőművészettel, oktatással, filmekkel, színházzal, Trianonnal és a kötelező olvasmányokkal is foglalkozunk. 

A mi olvasatunkban minden könyv. 

A Harry Potter magyar kiadásának 20. évfordulójára megjelent print kiadványunk után tematikus lapszámokkal folytatjuk az együttműködést a Central Médiacsoporttal, ezért az áprilisi Könyves Magazinban azt is megmondjuk, melyek a 2010-es évek legfontosabb könyvei. 

Februárban a Szatyorban elindítottuk Orvos-Tóth Noémi pszichológussal a Sorsok között című eseménysorozatot, aminek Szabó T. Anna és Babarczy Eszter voltak az eddigi vendégei. A Ludwig Múzeumban az internet végéről beszélgettünk az aktuális kiállításhoz kapcsolódó Ludwig Lounge sorozatunkban. Visszaszámlálás címen március 23-án kezdődnek az Ökológiai Kutatóközponttal közös estjeink, amelyeken a tudomány és az irodalom szemszögéből próbáljuk értelmezni, mi lesz velünk a közeli jövőben: első alkalommal Jordán Ferenc és Dragomán György beszélgetnek, áprilisban Garamszegi László és Závada Péter.

A saját buborékjainkban élünk, amelyeket nem pukkasztunk ki, hanem újakat fújunk. Az elmúlt heteket Don DeLillóval, Babarczy Eszterrel, Lydia Davisszel és Solymosi Bálinttal töltöttem, miközben a kiégésről és az analógok bosszújáról olvastam. Egyik sem az én buborékom igazán, de az olvasásban pont azokat a világokat keresem, amelyeket nem ismerek, amelyekben nem mozgok otthonosan. 

Legyen a Könyves Magazin közös buborékunk, találkozzunk minél többet, jó olvasást!

Hírek
...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.