A világháború utáni magyar irodalom megújítójaként említette a 100 éve született Mészöly Miklóst a német cikk szerzője, Gregor Dotzauer, igaz, megjegyezte azt is, hogy Mészöly sosem volt ténylegesen népszerű író, leszámítva a vele hasonlóan gondolkodók körét. A magyar gimnáziumokban ugyanakkor a mai napig tanítják a Jelentés öt egérről című novelláját, amelyet a cikkíró a 20. századi totalitárius megsemmisítési szándék allegorikus ábrázolásának nevez. Prózájának megújító erejéről csak halovány benyomásaink lehetnek, ám a centenáriumi év szerzőként esélyt kínálhat neki egy második életre. A cikkíró szerint legalábbis még sosem voltak ilyen kiválóak a feltételek ahhoz, hogy Mészöly kristálykeménységű, metsző írásművészetét és titokzatos személyiségét megértsük.
A lap megemlíti, hogy húsz évvel Mészöly halála után Szolláth Dávid irodalomtörténész folytatta tanára, Thomka Beáta munkáját, és monográfiát szentelt az életműnek (szekszárdi riportfilmünket, amelyben megszólal Szolláth Dávid is, ITT tudjátok megnézni), emellett kitér arra is, hogy Mészöly olyan írókra volt nagy hatással – mint a Németországban is ismert és népszerű – Esterházy Péter, Krasznahorkai László és Nádas Péter.
A cikk megjegyzi, hogy Berlinben keletkezett Mészöly Film (németül: Rückblenden) című regénye, amely egy idős házaspár, az Öregasszony és az Öregember útját követi nyomon Budapesten. Németországban a Hanser Verlag adta ki, amely sokáig reménykedett abban – ma már tudjuk, hasztalan –, hogy Mészöly Miklós egyszer Nobel-díjat kap. Mindenesetre német olvasói reménykedhetnek, mert az osztrák Thanhäuser kiadó azt tervezi, hogy 2022 elején Mészöly-elbeszéléskötettel jelentkezik.
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára cikksorozattal emlékeztünk - ha kimaradt volna, kattintsátok végig:
10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről
Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből
Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony
