Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

Nagy közhely, hogy a Youtube igazi aranybánya, és néha véletlenszerűen is elképesztő beszélgetésekbe lehet botlani. Először csak bele akartam hallgatni Vitray Tamás 1974-es Ötszemközt-adásába, amelynek a poliglott Lomb Kató volt a vendége, aztán azon kaptam magam, hogy ott ragadtam. Az eredetileg vegyész végzettségű Lomb Kató 16 nyelven beszélt és dolgozott, szinkrontolmácsként kereste a kenyerét. Az adásban beszél a kezdetekről, a nyelvtanulási módszereiről, és arról is, hogy melyik nyelvtanuló előítéletre haragszik a leginkább. Lomb Kató 2003-ban 94 évesen halt meg, de a nyelvtanulással kapcsolatos megállapításai közül sok még ma is korszerűnek számít. Pontokba szedtem a legérdekesebbeket, de érdemes az egész beszélgetést végignézni.

ro | 2021. november 26. |
Lomb Kató
Így tanulok nyelveket
Könyvmolyképző, 2008, 160 oldal
-
  • Lomb Kató egyik legnépszerűbb könyve az Így tanulok nyelveket, ami a beszélgetés időpontjában két kiadásban jelent már meg, és kiadásonként 24 ezer példányban ment el.
  • A magát lingvistának tartó Lomb Kató gyerekkorában nem tanult nyelvet. A saját kiejtését közepesnek nevezte, aminek szimplán az az oka, hogy felnőttként kezdett nyelvet tanulni.
  • Három nyelvi előítéletet sorolt fel, melyekre nagyon haragudott: 1. csak gyerekfejjel lehet nyelvet tanulni, 2. nyelvtehetség kell ahhoz, hogy egy bizonyos szintig eljusson valaki, 3. a külföldi tartózkodás a célravezető módszer.
  • Az első kapcsán fontosnak tartotta megkülönböztetni a készséget és az ismeretet: az elsőt valóban könnyebb gyerekként elsajátítani, de az ismeret elsajátítására a felnőtt az alkalmasabb.
  • A misztifikált nyelvtehetség szerinte sok embert visszatartott a nyelvtanulástól.
  • Szóba kerültek olyan műfordítók is (köztük Arany János), akik csodálatosan fordítottak, mégis szörnyű kiejtéssel beszéltek idegen nyelveket - Lomb Kató Gáspár Endre műfordítót hozta fel példaként, akit, ha csak a kiejtést vennénk alapul, nyelvi antitálentumnak, ha a fordítási készségét, akkor nyelvzseninek lehetne nevezni.
  • 1941-ben választotta az oroszt, ennek oka pedig nem "az ideológiai fejlettsége és a politikai előrelátás" volt, hanem az, hogy egy körúti antikváriumban rábukkant egy 1880-ból való orosz-angol szótárra, és "megejtette a varázsa". A második világháború után az egyetlen ember volt, aki cirillbetűs írógépen tudott írni, 1945 februárjában így helyezkedett el az akkori budapesti polgármester orosz tolmácsaként.
  • A tanulás folyamatában az örömöt tartja elsődlegesnek, hiszen az emberek nagyon szeretnek játszani. Szerinte akkor érdekes egy nyelv megtanulása, ha kielégíti a játék iránti vágyat, ha az ember egy megfejtendő keresztrejtvénynek tekinti.
  • A 16. nyelvnél le akart állni, de egyszer akadt egy üres hónapja, nem tudott mit kezdeni magával, és megvett egy svéd regényt. Végigolvasta, de nem tudott tájékozódni benne, másodjára viszont előjött a kontextus, a grammatikai összefüggés, harmadik olvasásra pedig tisztába jött a szabályokkal. Utána már könyvet fordított svédből, amit felajánlott a Magvetőnek, de kiderült, hogy a szóban forgó könyv már megjelent magyarul. A svéd kiejtéssel az interjú készítése idején sem volt még tisztában, de motiváció esetén megtanulta volna azt is.
  • A szótárazás szerinte lelassít és elkedvetleníti az embert, így a szótárt csak a nyelvtanulás kezdetén ajánlotta.
  • Borzalmasnak nevezte azt a régi görögön és latinon alapuló oktatási módszert, hogy "megetették" a diákkal az egész nyelvtani rendszert abban a hiszemben, hogy a diák ebből majd meg tud tanulni beszélni.
  • Egyszer spanyol nyelvterületre kellett utaznia, de nem érezte magát eléggé felkészültnek a nyelvből. Ám nem akart nyelvtanárt fogadni, mert attól tartott, hogy a tanár mindig csak a hibáira hívná fel a figyelmet, helyette vett egy könyvet (egy női ponyvát), végigolvasta, és úgy indult el a kiküldetésre. Önironikusan annyit azért megjegyzett, hogy a kiejtését furcsállták.
  • Kínait és oroszt is tanított, de a saját módszere szerint.
  • A türelmetlenség szerinte rendkívül egészséges dolog a nyelvtanulásban, de nem lehet eredményt elérni benne, ha a heti 12-14 órát nem fektetjük bele. Tanárral ezt még anyagi okokból is nehéz kivitelezni, ugyanakkor nem állítja, hogy az olvasással lehet a legjobb hatásfokon nyelvet tanulni.

A teljes beszélgetést itt lehet végignézni:

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Grosan Cristina komfortosan érzi magát a többnyelvűségben

Grosan Cristina, A legjobb dolgokon bőgni kell című film rendezője és társ-forgatókönyvírója, a Margó Irodalmi Fesztivál art directora volt a legújabb Margó Extra vendége, aki a többnyelvűségről, a borítótervezésről és a legszebb magyar szóról is mesélt Ott Annának.

...
Nagy

Felszabadító, ahogy Esterházy fittyet hány a nyelvi prüdériára - #olvassesterházyt Harag Anitával

Az #olvassnádast közös olvasás után Ott Anna Esterházy Péter életművével ismerkedik. A tizenkét héten át tartó online olvasókör második adásában az Egy nőről Harag Anitával beszélgetett.

...
Beleolvasó

Szilasi László könyvéből kiderül, hogyan lehet kapcsolatot, szerelmet, nemzetet építeni a nyelvből

A Tavaszi hadjárat Szilasi László új kötete két kisregényből áll. Az Ostorod című történet a rodostói emigrációban élők közösségéből indul, a Koppantyú lovagjai pedig egy szerelmi sokszögön keresztül ad panorámát a 19. századi magyar történelem válaszútjairól. Olvass bele a Tavaszi hadjáratba!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban