Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és három napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a könyvtár Copia felületén. Ennek köszönhetően új távlatok nyílhatnak a nemzetközi Liszt-kutatásban.
A projektet ismertető hétfői sajtótájékoztatón Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár az MTI szerint arról beszélt, hogy a projektnek köszönhetően „sikerült közelebb hoznunk a jelenhez Magyarország egyik legnagyobb alkotójának szellemi örökségét”.
Liszt Ferenc levelei révén bepillantást nyerhetünk egy rendkívüli élet mindennapjaiba, művészi küzdelmeibe, barátságaiba, valamint abba a szellemi hálózatba, amely a 19. századi Európa kulturális életét is formálta”
– tette hozzá az államtitkár.
Megszólal a hétköznapi ember
Az OSZK és a Zeneakadémia közös munkája révén feldolgozták és online hozzáférhetővé tették Liszt Ferenc leveleit és naplóit, azokat a kéziratos forrásokat, amelyekben nem a zeneszerző vagy az ünnepelt művész, hanem a gondolkodó, a levelező, a hétköznapi ember szólal meg – hangsúlyozta Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora.
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója pedig azt emelte ki, hogy „egy olyan zeneszerző óriás előtt tisztelgünk, aki nem csak a magyar, de az egyetemes európai kultúrának is az egyik legfényesebb csillaga”.
A több hónapon át végzett feldolgozó munka során online közzétették Liszt Ferenc teljes, a magyar nemzeti könyvtár különböző táraiban őrzött levelezését.
Naplók és levelek
A megjelent anyag több mint nyolcszáz tételt foglal magába. Ezek között több olyan dokumentum található, amely részben ismert volt ugyan a szakma számára, ám jelentős részük mindeddig publikálatlan maradt, vagy utoljára a 20. század elején jelent meg nyomtatásban.
A Copia „Levelek” menüpontja alatt nemcsak Liszt Ferenc autográf levelei kaptak helyet, hanem azok is, amelyeket neki címeztek, illetve amelyek közeli családtagjaihoz és művésztársaihoz kötődnek.
A gyűjteményben megtalálhatók többek között Liszt egyik legjobb barátja és mecénása, Augusz Antal, valamint nagy szerelme, a lengyel nemesi családba született Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegné levelei is, amelyek
értékes adalékokkal szolgálhatnak a korszak kulturális és személyes kapcsolatrendszereinek feltárásához.
A gyűjteményben különleges helyet foglal el Liszt leveleskönyve, amely a zeneszerző által 1877 és 1878 között lejegyzett levelek több mint háromszáz fogalmazványát őrizte meg.
A kötet több mint száz éve az intézmény tulajdonában van, és korábban is tanulmányozható volt, a benne szereplő levelek jelentős része azonban mindmáig ismeretlen maradt a Liszt-kutatás számára.
A „Naplók” aloldalon szintén figyelemre méltó dokumentumok váltak elérhetővé.
Ide került két olyan kalendárium, amely Liszt Ferenc autográf bejegyzéseit tartalmazza.
Az egyik egy öröknaptár formájú napló, amelyet a zeneszerző 1861-ben használt, a másik pedig egy 1876-ban vezetett Cecília-naptár, vagyis katolikus egyházzenei évkönyv.
Ugyancsak hozzáférhetővé vált Zaphiry Helénának, Liszt egyik tanítványának 1878-ban vezetett határidőnaplója, amelyben elsősorban Liszt Ferenccel kapcsolatos emlékeit örökítette meg.
(MTI)
Nyitókép forrása: Pexels, Wikipedia
