Létezik egy díj, amelyet minden évben kiosztanak a legrosszabb regénykezdő mondatnak

1982-ben Scott Rice, a San Jose-i Állami Egyetem angolprofesszora alapította meg a Bulwer-Lytton Szépirodalmi Versenyt (Bulwer-Lytton Fiction Contest), amelyen a nevezőknek "a valaha írt legrosszabb regény borzalmas nyitómondatát" kell megírniuk. Az irodalmi verseny Sir Edward George Bulwer-Lytton előtt tiszteleg, akinek 1830-as Paul Clifford című regénye így kezdődik:

"Sötét és viharos éjszaka volt".

Minden évben több ezren küldenek be rosszabbnál rosszabb mondatokat a megmérettetésre, és ezek közül egy szakmai zsűri - a Nem Kiemelkedő Bírákból Álló Testület (Panel of Undistinguished Judges) - választja ki a legrosszabbak közül a legjobbat (vagy a legrosszabbak közül a legrosszabbat). Az idei nyertes mondatot közöljük angolul, majd magyarul nyers fordításban. 

“I knew she was trouble the second she walked into my 24-hour deli, laundromat, and detective agency, and after dropping a load of unmentionables in one of the heavy-duty machines (a mistake that would soon turn deadly) she turned to me, asking for two things: find her missing husband and make her a salami on rye with spicy mustard, breaking into tears when I told her I couldn’t help—I was fresh out of salami.”

"Abban a pillanatban tudtam, hogy bajt hoz rám, amikor belépett a non-stop csemegeboltomba, ami egyben mosoda és detektívügynökség is volt, és miután egy adag fehérneműt bedobott az egyik ipari mosógépbe (ez a húzás hamarosan halálos tévedésnek bizonyult), hozzám fordult, és két dolgot kért: találjam meg az eltűnt férjét, valamint készítsek neki rozsos szendvicset szalámival és fűszeres mustárral, majd sírva fakadt, amikor mondtam neki, hogy nem tudok segíteni - éppen kifogytam a szalámiból."

A versenyre minden évben több ezer pályamű érkezik, és minden nyáron összeül az átlagos bírákból álló testület, hogy kiválassza a méltatlanul elfeledett nyitómondatok közül a legméltatlanabbakat.