Krasznahorkai László nyerte az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben. A világ legrangosabb irodalmi elismerésének győztestét csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban. A 71 éves szerző a második Nobel-díjas magyar író, Kertész Imrét 2002-ben díjazták.
Gyulai Nobel-díjas
A méltatás szerint a magyar szerző a világ legrangosabb irodalmi elismerését a „meggyőző és látnok erejű életművéért” érdemelte ki, „amely az apokaliptikus borzalmak közepette is képesek megmutatni a művészet erejét”.
A díj bejelentése óta folyamatosan érkeznek a gratulációk.
A friss Nobel-díjas Krasznahorkai nyugodt és ideges egyszerre.
Tovább olvasokOrbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a hírre: „Magyarország büszkesége, az első gyulai Nobel-díjas, Krasznahorkai László. Gratulálunk!”. A Telex emlékeztet rá, hogy a miniszterelnök két hete a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz átadóján épp Krasznahorkai egyik munkáját idézte.
„Szívből gratulálok Krasznahorkai Lászlónak az irodalmi Nobel-díjhoz!" – írta ugyancsak a közösségi oldalon Sulyok Tamás köztársasági elnök. „Büszkeség: újabb magyar Nobel-díj! Gratulálok Krasznahorkai Lászlónak az irodalmi Nobel-díjhoz!" – így a posztjában Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hasonlóan lényegretörő volt Orbán Balázs és Kocsis Zoltán államtitkár is.
Vitályos Eszter kormányszóvivő videót posztolt a magyar sikerről: „Na, ez a nem semmi, a magyarok halmozzák a Nobel-díjakat. Karikó Katalin és Krausz Ferenc után most Krasznahorkai László kapott Nobel-díjat. Szívből gratulálunk neki!”
A politikai paletta túloldala is üdvözölte a frissen díjazottat. Magyar Péter posztjában a gratuláció után felhívta a figyelmet arra, hogy „A legújabb magyar Nobel-díjas legjobb regényei az elfeledett magyar vidék, a hatalom által elnyomott emberek világát mutatják be. Legnagyszerűbb regénye, a Sátántangó, amelyből Tarr Béla készített kultikus filmet, megmutatja, hogy mit tett a magyar vidékkel a szocializmus. Műveiben ugyanakkor árad az elesettek iránti együttérzés és szeretet.”
Karácsony Gergely is Krasznahorkait idézve gratulált: „Meg kell mondani az embereknek az igazat, és ebben a szellemben kell építészetet, költészetet, zenét, tudományt és gondolatot létrehoznia annak, aki művész..."
Bödőcs Tibort saját magát idézi, az Addig se iszik című regénye soraival köszöntötte a Nobel-díjast: „Ahogy a gyulai népi mondás tartja: rosszul nézel ki, Krasznahorkai-mondatba már ne kezdjél bele!"
„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm" – nyilatkozta a Népszavának az író alkotótársa, Tarr Béla filmrendező. Úgy folytatta: „A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”
A Telexnek pedig Krasznahorkai jó barátja, akivel több alkotáson is dolgoztak együtt, úgy fogalmazott: „A legnagyobb örömmel fogadtam a hírt. Ez egy megérdemelt, méltó elismerése Krasznahorkai László életművének, szerintem nagy elégtétel. Évek óta számítottam rá. Ha valakinek van egy ennyire egyéni, saját nyelve és határozott világlátása, az maximálisan megérdemli ezt az elismerést.” A rendező felidézte, hogy Balassa Péter esztétától kapta meg a Sátántangó kéziratát.
A hírt elsőként megosztók között volt Nyáry Krisztián is, aki az Aprómunka egy palotáért egy idézetével üdvözölte a hírt, illetve Morcsányi Géza fényképével, akinek, úgy véli, szintén szerepe volt a díjban.
A Tarr-filmeket zeneszerzőként jegyző, de a Sátántangó főszerepét is eljátszó Víg Mihály így reagált a 24.hu-nak: „Nagyon örülök, nagyon megérdemelte. Hosszú évek óta emlegetik az esélyesek között. Mindig ott lebegett a dolog. Magyarországon nagyon magas szintű az irodalom, és örömteli, hogy ezt már másodszor is észreveszi a világ.”
Cserna-Szabó András egy 10 évvel ezelőtti egypercesét idézte fel:
Krasznahorkai első angol fordítója, akivel 2015-ben Nemzetközi Booker-díjat nyertek, George Szirtes is posztolt. „Micsoda nagyszerű hír neki és Magyarországnak!” – írta.
Vámos Miklóst a HVG érte el. Az író Krasznahorkait a barátjának tartja, minden könyvét olvasta, így szólt róla: „Krasznahorkai László életműve azért egyedi a magyar irodalomban, mert egy bizonyos stílusban íródtak, és egyetlen témáról szólnak: arról, hogy mennyire kiszolgáltatott az ember. Az ő alapeszméje a szolidaritás, és ez nagyon fontos a jelenünkben, ahol a szolidaritás egyre kevésbé számít, Magyarországon csakúgy, mint nagyon sok pontján a világnak. Én mindig csodáltam, hogy hogyan tud olyan alakokat ábrázolni, akik nagyon messze állnak az ő személyes világától. De egy igazi író bármit tud ábrázolni.”
Krusovszky Dénes pedig, szintén a HVG-n közölt írásában, többek között azt hangsúlyozta: „ezt a díjat nem a szent magyar irodalom kapta, hanem Krasznahorkai László”, akinek életműve nem állít valamit a világról, hanem világot teremt a magyar nyelvvel.
