Egy bűnbánó könyvtolvaj most küldött vissza egy regényt, amelyet még a nyolcvanas években tulajdonított el a pécsi könyvtárból.
Nagyot nézhettek a pécsi Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtárának munkatársai, amikor tegnap kibontották a lenti csomagot. A küldeményben ugyanis egy könyv hevert, amelyet valaki még a nyolcvanas években lopott el a könyvtár állományából, és most – jó negyven évvel később – visszaküldött.
Az eltulajdonított kötet A lovakat lelövik, ugye? című regény volt Horace McCoy-tól, és a bűnbánó olvasó a következő üzenetet írta mellé:
Postabontás a Belvárosi Fiókkönyvtárban... Hát, sohasem késő...
Milan Kundera, a Párizsban élő cseh származású világhírű író a szülővárosában Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat - közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel.
Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik – Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.
Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.
„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.
Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!
Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!
