Fotó: Tóth Zsófi
A Hazai Attila-díj zsűrije ebben az évben is március elején találkozott, hogy eldöntse, 2020-ban ki legyen az a kortárs író, aki elnyeri az egymillió forint pénzjutalommal járó elismerést. Az alapítvány szokás szerint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra tervezte a díjazott nevének nyilvánosságra hozását. A megváltozott körülmények miatt azonban idén rendhagyó módon online jelentették be a győztest a Hazai Attila Facebook-oldalon.
A díjat 2020-ban Kiss Tibor Noé nyerte el, akinek hamarosan érkezik az új regénye (a Literán lehet elolvasni belőle egy részletet, de a Jelenkorban és az Élet és Irodalomban is jelentek meg belőle szakaszok). Az író szerint „nagyon szerelmes, romantikus, de azért szó esik benne a fejzsugorító indiánokról is.”
Kiss Tibor Noénak eddig két regénye jelent meg, az Inkognitó és az Aludnod kellene. Az Inkognitóról a következőket nyilatkozta nekünk 2010-ben:
"Nem akartam elmagyarázni az olvasóknak, hogy mit jelent a transzszexualitás vagy a transzvesztitizmus fogalma, erre ott vannak a lexikonok. Akik emiatt vették meg a könyvet, csalódni fognak. Az Inkognitó azt ábrázolja, hogy min megy keresztül az, aki ráébred saját transzneműségére. De nemcsak a transzneműek találkozhatnak ismerős érzésekkel a szövegben. Több olyan olvasóval is beszélgettem, aki hasonlóságot érzett a saját élete és az én történetem között, még akkor is, ha egészen más jellegű identitásproblémákkal küzdött. Számomra ez okozta a legnagyobb örömöt."
Kiss Tibor Noé: Ehhez bátorságra van szükség - Könyves magazin
Kiss Tibor Noé, ha tehetné, mindig női ruhában járna, de mégsem vállalkozna nemátalakító műtétre. Ha olyan napja van, női ruhát vesz fel, de focizni borostásan megy a barátaival. Inkognitó című könyve egy helyét, nemiségét és önmagát kereső transznemű férfiról szól. Nem tartja magát írónak, de minden valószínűség szerint nem az Inkognitó lesz az utolsó könyve.
Második regényéről ezt írtuk kritikánkban:
„Kiss Tibor Noé első kötete, az Inkognitó (kritikánkat a kötetről ITT találod) a személyes, és az író által is átélt kiszolgáltatottság története volt a transgender tükrében. Önvallomás, mely szépirodalomba burkolva beszélt arról, milyen férfiként a hosszú identitáskeresés közben arra jutni, nőként jobban érzed magad. A kiszolgáltatottság az Aludnod kellene című második regényének is alapélménye, de a szereplők egészen mások - máshonnan jönnek, de már nem tartanak sehová. A helyszín a Sátántangóból és Tar Sándortól ismert telep, a minta egyébként létező település Budapest közelében, amelyet a rendszerváltáskor mintha mindenki magára hagyott volna. Itt már senki sem rendez focibajnokságot az állami gazdaság tehenészeinek és traktorosainak, Pongrácz Antal pedig a jó pillanatban úgy privatizálta az egész telepet, ahogy van, bagóért. Így lett nyomorult úr a nyomorultak fölött. A politikát nem érdeklik az ittfelejtődött emberek, csak ritkán, egy gyors ikszelés erejéig némi zacskós levesért, nugátért, a megadott rubrikába. Az ún. társadalom pedig mintha a bekötőútnál véget is érne, aki továbbmegy, zsákutcát talál, minden értelemben. Egy olyan zsákutcát, ahonnan nincs visszaút abba, amit mások életnek neveznek.”
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. A Hazai Attila Irodalmi Díjat az alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy – egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából – évente 1 000 000 forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.
Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, továbbá Berta Ádám, Németh Gábor, Sarankó Márta és Szegő János. A döntésben a kuratórium és az általuk felkért zsűri közreműködött, melynek tagjai: az előző évben díjazott Nemes Z. Márió, valamint Gaborják Ádám, Nagy Gabriella és Szüts Miklós.
A Hazai Attila-díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland, 2019-ben pedig Nemes Z. Márió nyerte el.
