Illyés Mária irodalomtörténész, a költő lánya az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás létrehozása nem volt könnyű feladat, egyrészt, mert Illyés Gyula életműve rendkívül hosszú időszakot ölel fel az 1920-as évektől az 1980-as évekig, és ezt tablón, röviden megmutatni nem egyszerű, de amiatt is alaposan át kellett gondolni a koncepciót,
mert Illyés elsősorban lírai költőnek tartotta magát.
„A lírai költő a lelke mélyéről emeli ki az élményeket, gondolatokat, és azokat áttételesen, vers formájában teszi a nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy ezt valaki értékelni tudja, figyelemre, csöndre, elmélyülésre van szükség, amire egy kültéri tárlat nem igazán alkalmas” ‒ fogalmazott.
Illyés Gyula életpályája átívelte az egész 20. századot, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat és kétszer terjesztették fel irodalmi Nobelre. Miközben irodalmi munkássága a mai napig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen tekintéllyé teszi, vonzódása a baloldali rezsimekhez a kor ellentmondásosságait is jól tükröző alakká formálja.
Tovább olvasokUgyanakkor hozzátette, hogy az édesapjának volt egy másik, a közélet felé forduló arca is, annak ellenére, hogy hivatalos közéleti szerepet igazán sosem vállalt. „Egész életművét, verseit, prózáit, színdarabjait, tanulmányait áthatja a közéleti gondolat, a politikum, és legyen bár szó a pusztai cselédek sorsáról, a két háború közötti szegény parasztságról vagy a határon túli magyarokról,
a közösség iránti felelősségérzet mindig valamilyen módon a magyar sorskérdéseket pendítette meg benne.”
A kiállítás koncepcióját kidolgozó Gróh Gáspár irodalomtörténész a költőnek erre a közéleti arcára hívja fel a figyelmet, ezt hangsúlyozza ki a tablókon, amelyeknek nemcsak a szövegét írta, de a képanyagot és az idézeteket is maga válogatta ki ‒ fűzte hozzá Illyés Mária.
A kerítéstárlat jövő év elejéig lesz látható.
Forrás: MTI
