Glukhovsky új regényében a gyűlölet vírusa terjed

A posztapokaliptikus Metró-trilógia szerzője, Dmitry Glukhovsky a nemrég magyarul is megjelent új regényében, a Posztban egy járványról írt. Bár az ő történetében a vírus nem biológiai, hanem sokkal inkább a gyűlölettel függ össze, a Novaja Gazetának azért adott egy interjút, amelyben a Covid-19 is szóba került. A cikk néhány részlete most a Nyugatitér blogon olvasható, M. Nagy Miklós fordításában.

Könyves Magazin | 2020. május 08. |

Fotó: Valuska Gábor

Az interjúban Glukhovskyt többek között arról kérdezték, hogy nem rémisztő-e számára, hogy az új regénye, a Poszt cselekménye gyakorlatilag a szeme előtt valósul meg. Az író elmondta, hogy a regényében azért nem biológiai vírusról van szó, hanem valami másról: „az emberek szavakon keresztül fertőzik meg egymást, látszólag értelmetlen szövegekkel: veszetté válnak tőlük, és ezt a veszettséget adják át másoknak”. Ez a vírus tulajdonképpen a gyűlölet.

Dmitry Glukhovsky
Poszt
Helikon Kiadó, 2019,  440 oldal

Gluskovsky arról is beszélt, hogy az irodalom mindig is igyekezett valamit megjósolni a jövőből és sokszor felvázolták már az emberiség összeomlását is, hiszen az emberek szeretik az apokalipszist. Szerinte különösen a gazdag időkben nő meg az igény az apokalipszis-ábrázolások iránt. Így nem is csoda, hogy az utóbbi években népszerűek voltak az ilyen jellegű történetek.

Hallgatni arról, hogy mi történik Oroszországban: tilos - Könyves magazin

„A Metro 2033 önarcképe és egyben karikatúrája a saját hazámnak" - mondja nagysikerű sci-fi sorozatának 10 évvel ezelőtti első darabjáról Dimitry Glukhovshy, a most megjelent zárórészben, a Metro 2035-ben viszont egy friss vázlatot rajzol a mai Oroszországról.

A koronavírus-járvány is szóba került az interjúban. „Az államok első reakciója mindenesetre a veszély tagadása volt, a második az elhatárolódás: újra megjelentek, szinte egy pillanat alatt, a nemzeti határok, amelyek évtizedeken át mintha csak egyre fakuló vonalak lettek volna a térképen. És aztán már a tartományok, sőt a városok köré is réges-rég nem létező határokat húztak. A pestis elől mindenki bezárkózik, falak nőnek ki a földből ott, ahol valamikor – még ha több száz évvel ezelőtt is – megálltak a frontvonalak.”- mondta. Szerinte a pandémia felébreszti az idegenektől való félelmet az emberekben, mivel a vírus maga láthatatlan, míg a fertőzöttek láthatók. Mindez jó táptalaja a stigmatizációnak, a félelemnek, a bizalmatlanságnak és a babonáknak is. „De a vírus határok fölötti, és nem válogat.”

Olvassátok el a magyarul megjelent interjúrészleteket ITT.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Dmitry Glukhovsky: Oroszország válaszúton van

...
Hírek

Film készül Glukhovsky disztópiájából, a Metró 2033-ból

...
Nagy

Borítópornó: Dmitry Glukhovsky - Text

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.