Az ősi Mezopotámia egyik legfontosabb nyelve az akkád volt, és évszázadokon keresztül közvetítő nyelv maradt az ókori Keleten. Idővel az arámi fokozatosan kiszorította, majd teljesen feledésbe merült Nagy Sándor hódításai után.
Most, több mint 2000 évvel később az akkád nyelv „visszatért”: a Cambridge-i Egyetem professzora, a babilóniai és az asszír nyelvek szakértője, Dr. Martin Worthington ugyanis akkád nyelvű verseket, mítoszokat, és más szövegeket kezdett felolvasni és rögzíteni, köztük a Gilgames-eposzt is.
Bele is hallgathatsz, hogyan kel életre az irodalom egyik legrégebbi szövege az ősi akkád nyelven.
A Gilgames-eposz az ókori Kelet egyik legismertebb és legnagyobb hatású mitológiai eposza. Az akkád nyelvű eposzváltozatok a sumer Gilgames királyról szóló történetek, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi szövegek összedolgozásával keletkeztek, miközben folyamatosan bővültek egyéb elemekkel is, és bennük az uruki király egyre inkább hérosszá vált.
A legrégebbi ismert írás több mint 5000 éves. De ki lehetett az első szerző, akit név szerint ismerhetünk? Vélhetőleg Enheduanna, egy akkád papnő és költő.
Tovább olvasokAz első tábla kezdősorai magyarul:
"Aki mindent látott és mindent megismert,
megértvén minden dolgok tudnivalóit;
aki látta birodalmak sorsát, s rejtett titkokat napfényre hozott;
aki bölcs volt s minden mélység megnyílt őelőtte;
aki hírt hozott a vízözön korából:
hosszú utat tett meg s minden szenvedése
kemény kőtáblákba lett végül bevésve."
(ford. Zászlós Levente)
Forrás: Open Culture
