Előkerült Franz Kafka 14 éves kori jegyzete – kamaszos életérzés vagy baljós intelem?

Előkerült Franz Kafka 14 éves kori jegyzete – kamaszos életérzés vagy baljós intelem?

Franz Kafka legkorábbi írását egyesek figyelmeztetésként, mások a kamaszos letargia mintapéldájaként olvassák. Mutatjuk!

bs | 2024. december 06. |

Franz Kafka legkorábbi ismert írására lehet licitálni a Bonhams aukciósháznál (halálának 100. évfordulójáról itt emlékeztünk meg, itt pedig újraolvastuk A pert). Egy rövid jegyzetről van szó, melyet a szürreális és abszurd világok nagymestere 14 évesen hagyott hátra barátja, Hugo Bergmann emlékkönyvében.

Íme a szóban forgó néhány sor:

„Es gibt ein Kommen und ein Gehn
Ein Scheiden und oft kein – Wiedersehn
Prag den 20. November.
Franz Kafka.”

Van tehát érkezés és távozás, elválás, és gyakran nincs – viszontlátás.

A Literary Hub újságírója szerint van ebben valami „emo”, bár azért valljuk be, nehéz két sorba nagy dolgokat belelátni. Mivel azonban ekkora jelentőségű alkotó hagyatékáról van szó, a túlértelmezés szinte elkerülhetetlen.

„Amikor Kafka éppen a Barmitzvah-korba lépve leírta ezeket a szavakat, vajon gondolt arra a mély jelentésre, amelyet ma tulajdonítunk nekik?” – tette fel a kérdést évtizedekkel később a 90 éves Bergmann a barátja üzenetével kapcsolatban – „valószínűleg értelmezhetjük a sorait figyelmeztetésként egy generáció számára”.

Az aukció szervezői szerint a fiatal Franz jegyzetéből már itt sugárzik a jellegzetes „kafkai” nyugtalanság, elidegenedés,

amit persze fel lehet fogni az egyszerű kamasz-életérzés kifejeződésének is. Bárhogy is legyen, ahhoz kétség nem fér, hogy irodalomtörténeti szempontból Kafka legrégebbi írása jelentős érték – amelyet most meg is szerezhet egy lelkes rajongó.

(Literary Hub)

(Nyitókép: Wikipédia)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Franz Kafka nagyságát Márai ismerte fel először Magyarországon [Kafka 100]

A világirodalom ikonikus alakja, Franz Kafka 1924. június 3-án, mindössze 41 évesen Kierlingben, egy Bécs melletti klinikán halt meg, napra pontosan 100 évvel ezelőtt. Mutatunk öt magyar írót, akire nagy hatást gyakorolt.

...

Kíváncsi vagy a szerelmes Kafkára? Ebből a filmből megismerheted

A német nyelvű regény alapján készült feldolgozás Franz Kafka életének utolsó évét követi nyomon, és a Dora Diamanttal való románcára koncentrál.

...

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

Hírek
...

Meghalt Kolosi Tamás, a Líra Könyv tulajdonosa

...

Díjazott költő volt a családanya, akit egy szövetségi ügynök lelőtt Minneapolisban

...

Tóth Krisztina csodálatos verssel búcsúzik Tarr Bélától

...

Történészek és irodalomkutatók vizsgálják az 1989 előtti erdélyi magyar irodalmi életet

...

Indiába is eljutottak Krasznahorkai László szövegei

...

Érkezik Bodor Ádám új novelláskötete

A hét könyve
Kritika
A Mormota-nap dán verziója filozófiai mélységű kultregény – itt egy irodalmi szenzáció az év végére
Mécs Anna: Zsákbamacska, kiből mit hoz ki az anyaság

Mécs Anna: Zsákbamacska, kiből mit hoz ki az anyaság

Milyen változások zajlanak egy nő testében és főként a lelkében egy lombikprogram során? Interjú.

Kiemeltek
...

„Ez egy nekem való pali” – Tarr Béla és Krasznahorkai László örök párosa

Hogyan indult Tarr Béla és Krasznahorkai László barátsága, miként alakult a közös alkotói világuk? 

...

„Ma többet hallunk problémás családokról, de mindig rossz volt a helyzet” – interjú Lars Elling norvég íróval

A tóvidék hercegei egy vérbeli skandináv történet – interjú Lars Elling íróval.

...

Ez az oka, hogy sok magyar írót soha nem jelöltek irodalmi Nobel-díjra

Jelöltek már nem létező szerzőt nem létező művét is.