Minden nap kapsz egy kicsit a Drakulából, ha feliratkozol erre a projektre

fk | 2022. május 02. |

Dracula Daily, azaz Napi Drakula címmel izgalmas projekt indult a Substacken: május 3-tól november 7-ig minden nap kaphat egy „darabot” a Drakulából az, aki feliratkozik a Studio Kirkland hírlevelére.

Az ötletgazdák szerint Bram Stoker Drakulája egy levélregény, levelekből, naplórészletekből, táviratokból és újságcikkekből áll össze, és ráadásul mindegyikhez dátum is társul. Innen tudjuk, hogy az egész történet május 3. és november 10. között játszódik. A Dracula Daily-projekt ezt a pontos időrendet használja ki: a feliratkozók minden egyes nap kapnak az email fiókjukba egy részt a történetből, ráadásul éppen azt tudják meg, ami azon a napon történt a karakterekkel.

A projekt angolul zajlik, feliratkozni ITT lehet rá.

A Drakuláról tavaly egy nagyobb cikkben emlékeztünk meg, mivel a gótikus irodalom iskolapéldája, az angolszász irodalom egyik legismertebb műve új fordításban jelent meg.

BRAM STOKER
Drakula
Ford.: Bartók Imre, Helikon, 2021, 460 oldal
-

„Már a korabeli olvasók is elégedetten borzongtak Drakula rémtettein, és a betetőzést a filmes adaptációk hozták el, élükön Lugosi Bélával, akire később rá is égett a szerep. Magyarországon már a 19. század végén hirdették a könyvet, a Kakas Márton című élclapban megjelent hirdetés szerint 1 forintba került az „igen vastag kötet”. Később – mások mellett – Bartos Tibor és Sóvágó Katalin is lefordította a regényt, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg” – írtuk akkor.

A Drakula előzményregényéről pedig itt írtunk: 

A Drakula előzményregénye az első lépés a ránk hagyott rejtély megértése felé
Tovább olvasok

Forrás: Open Culture

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Drakulának megvan az a jó szokása, hogy időről időre visszatér

A Drakula 1898-ban jelent meg magyarul, számos szövegváltozata elérhető, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg ismét. De mitől imádunk borzongani rajta még ma is?

...

A Drakulában Bram Stoker az emberek valós félelmeire játszott rá

...

Vakcinával várják a látogatókat a Drakula-kastélyban

Bármilyen kísértetiesen hangzik is, a Drakula-kastély látogatóit mostantól tűszúrásokkal üdvözlik. Oltóközpont lett ugyanis a híres erdélyi turistalátványosságból. Könyvek hírek mellé.

...

Mohácsi Balázs: A szakmánk szerint kényszerolvasók vagyunk (Podcast)

...

Litkai Gergely podcastjának könyvajánlója: 2 könyv a fák erejéről

...

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

A hét könyve
Kritika
„Meghalni is csak állva lehet” – Vérfagyasztó látlelet Hitler Németországáról
Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Závada Péter: A kiabálást ki lehet nőni, de a lírát nem

Mindenki autofikciót akar írni, erre Závada Péter mit csinál? Új kötetében mindent ráfog az Éngépre, ami megírja a verseit. 

Olvass!
...

Mosodában beszélgetni a túlvilágról – miért ne? Olvass bele Tess Gunty bestseller regényébe!

Az Isten hozott itthon a magány, a vágyakozás, az otthon- és szabadságkeresés regénye

...

„Képtelenség feloldódnom másutt, / csak az érintésben” – részlet Kustos Júlia verseskötetéből

Megjelent a Tehetetlen bálványok.

...

Mihez kezd egy fiatal nő, ha megtudják róla, hogy szexmunkás? 

Palotai Zója regénye a szexipar kulisszái mögé kalauzolja az olvasót: olvass bele!

Gyerekirodalom
...

„Nem jöhetnek rá, hogy nem ember vagyok” – folytatódnak az alakváltó gyerekek kalandjai, olvass bele!

Olvass bele a Woodwalkers második részébe!

...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

A gyerekek új barátai a született újrahasznosítók, a Kacatkák

Sally Gardner kétrészes könyvsorozatából sok mindent megtudunk a tengerek élővilágáról is, és arról, miért használjuk tévesen a „szemét” kifejezést.