Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Az idei Pestext díszvendége a grúz származású Grigorij Salvovics Cshartisvili, ismertebb nevén Borisz Akunyin, akit világszerte a Fandorin-sorozatról ismernek. A krimik mellett ugyanakkor ír komoly szépirodalmi műveket, történelmi könyveket és japanológusként is tevékeny. A fesztiválon a koronavírus-járvány miatt csak virtuálisan tudott jelen lenni, de mesélt a siker lehetséges okairól, az orosz politikához való viszonyáról és arról is, miért nem olvas jó pár éve szépirodalmat.

Ruff Orsolya | 2020. szeptember 24. |
  • Borisz Akunyinnal, a Pestext díszvendégével a Helikon Kiadó irodalmi vezetője-főszerkesztője, M. Nagy Miklós beszélgetett – a pandémia miatt az író nem tudott Magyarországra jönni, ezért bretagne-i otthonából jelentkezett be. Rögtön fel is merült, hogy miért Franciaországban él a legnépszerűbb orosz író, mire Akunyin elmondta, hogy valójában három országban él. Hogy éppen hol dolgozik, az attól függ, milyen irodalmi műfajban alkot: „Mindegyik hely, ahol dolgozom, egy-egy irodalmi műfaj szellemiségéhez köthető”. Bretagne-ban a borongós időjárás miatt komoly irodalmat írni a legjobb. Londonban non-fictiont szokott írni, a szórakoztató irodalmi könyveket pedig Dél-Spanyolországban. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy 2014 óta nem járt Moszkvában – kiemelte, hogy tényleg szereti az országát, de azért jött el, hogy továbbra is tudja szeretni, és nagyon nem tetszik neki, ami az orosz belpolitikában történik.
  • Akunyin úgy vélte, hogy a Fandorin-sorozattal szerencséje volt, szerzőként jó pillanatban bukkant fel „a múlt század végén”, és munkássága egy irodalmi középutat képviselt. Szerinte a világon mindenütt a nem angolszász irodalom hátránnyal indul, és egy fordításnál sokszor csak a mondanivaló jelentése marad meg. Szerinte a könyvei igazán attól élvezetesek, hogy sok olyan belső tartalom és utalás rejlik bennük, amelyek elsősorban az orosz olvasókra lettek szabva.
  • 4 éves korától 45 éves koráig mindig sokat olvasott, de 25 éve egyáltalán nem olvas szépirodalmat, csak non-fictiont, mert úgy érzi, íróként ártana vele magának, kizökkentené.
  • Azért kezdett bele az orosz történelmi sorozatába, mert egy napon rájött, hogy nem érti a saját országát – a legfontosabb neki, hogy könyveiben ne érzelmi alapon közelítsen az orosz történelemhez: „Szeretném megérteni, Oroszország miért olyan, amilyen”.
  • 40 évesen úgy döntött, nem akar többé dolgozni, nem akar munkába járni. Csak azzal akart foglalkozni, amit nem munkának élt meg – azóta pedig azzal foglalkozik, amit szeret. Megértette viszont, hogy 2-3 hetente műfajt kell váltania, ezért egyszerre mindig három könyvet ír.
  • Az író és az öngyilkosság című régebbi könyvében elég sokat írt Magyarországról és a magyar írókról. Még a szocialista időkben járt Magyarországon – míg Oroszországban már javában zajlott a peresztrojka, Magyarországon emlékei szerint „még a szocialista rend volt az uralkodó”. Most már csak azért is szívesen jött volna Magyarországra, mert az egyik projektje az 1914-es évekhez és az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódik. Ugyanakkor aggasztja a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon („nem jó, hogy nincs elég szabadság”).
  • A Fandorin-sorozat véget ért, eredetileg is 16 kötetesre tervezte, de nem tartotta kizártnak, hogy Fandorinról majd egy másik műfajban ír valamit.
  • A közelmútlban (a maga számára is váratlanul) összeállított egy mesegyűjteményt, címe: Népmesék a világ különböző országaiból, hamarosan megjelenik.
  • Szóba került az ellenzéki Navalnij ügye is – Akunyin a legjobban a politikus rendíthetetlen bátorságát tiszteli, hiszen rengeteg veszítenivalója van. Az író szerint ami Navalnijjal történt, egy gyilkossági kísérlet volt, és túlmegy minden határon, hogy az orosz állam még csak nem is hajlandó kivizsgálni az esetet.

A teljes beszélgetést itt tudjátok végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Borisz Akunyin a PesText vendége lesz ősszel

Második alkalommal rendezik meg idén ősszel a világirodalmi fókuszú PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivált. 

...
Hírek

Borisz Akunyin is elkapta a koronavírust

A népszerű orosz író Facebookon jelentette be, hogy elkapta a koronavírust, már jobban van. Posztjában összefogásra buzdít.

...
Nagy

Borisz Akunyin: Arra vágyom, hogy komolyan vegyenek

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Olvass!
...
Beleolvasó

A régi Budaörsöt fedezi fel magának Závada Pál Wandererje

Závada Pál legújabb regényében a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Végre itt a lehetőség, hogy megmentsük Nemecsek Ernőt!

Interaktív könyv készültt Molnár Ferenc kultikus regénye nyomán. A Pál utcai küldetésben az olvasónak minden fordulópontnál lehetősége van dönteni arról, hogy miként folytatódjon a történet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Woody Allen: Mindig utáltam a valóságot, de máshol nem lehet jó csirkeszárnyat kapni

Októberben magyarul is megjelenik Woody Allen életrajza, amelyben a rendező családról, forgatásokról, filmekről, barátokról és filmes barátokról mesél. Amerikában a könyv megjelenését kisebb botrány övezte, ti viszont már bele is olvashattok - mutatunk egy részt az Apropó nélkülből!

...
Beleolvasó

Így lettek a lázadó orosz hekkerekből Putyin katonái

Az orosz hekkerek története az egykori Szovjetunió kamaszainak története - így kezdődik Danyiil Turovszkij könyve, amely visszamegy egészen kezdetekig, miközben részletesen bemutatja azt is, kik feszülnek egymásnak az orosz kibertérben.

...
Beleolvasó

Már megjelenésekor az amerikai kortárs költészet klasszikusaként emlegették

A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyikeként tartják számon John Ashberyt, akinek végre magyarul is megjelent az Önarckép konvex tükörben című könyve.

...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.