Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Az idei Pestext díszvendége a grúz származású Grigorij Salvovics Cshartisvili, ismertebb nevén Borisz Akunyin, akit világszerte a Fandorin-sorozatról ismernek. A krimik mellett ugyanakkor ír komoly szépirodalmi műveket, történelmi könyveket és japanológusként is tevékeny. A fesztiválon a koronavírus-járvány miatt csak virtuálisan tudott jelen lenni, de mesélt a siker lehetséges okairól, az orosz politikához való viszonyáról és arról is, miért nem olvas jó pár éve szépirodalmat.

Ruff Orsolya | 2020. szeptember 24. |
  • Borisz Akunyinnal, a Pestext díszvendégével a Helikon Kiadó irodalmi vezetője-főszerkesztője, M. Nagy Miklós beszélgetett – a pandémia miatt az író nem tudott Magyarországra jönni, ezért bretagne-i otthonából jelentkezett be. Rögtön fel is merült, hogy miért Franciaországban él a legnépszerűbb orosz író, mire Akunyin elmondta, hogy valójában három országban él. Hogy éppen hol dolgozik, az attól függ, milyen irodalmi műfajban alkot: „Mindegyik hely, ahol dolgozom, egy-egy irodalmi műfaj szellemiségéhez köthető”. Bretagne-ban a borongós időjárás miatt komoly irodalmat írni a legjobb. Londonban non-fictiont szokott írni, a szórakoztató irodalmi könyveket pedig Dél-Spanyolországban. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy 2014 óta nem járt Moszkvában – kiemelte, hogy tényleg szereti az országát, de azért jött el, hogy továbbra is tudja szeretni, és nagyon nem tetszik neki, ami az orosz belpolitikában történik.
  • Akunyin úgy vélte, hogy a Fandorin-sorozattal szerencséje volt, szerzőként jó pillanatban bukkant fel „a múlt század végén”, és munkássága egy irodalmi középutat képviselt. Szerinte a világon mindenütt a nem angolszász irodalom hátránnyal indul, és egy fordításnál sokszor csak a mondanivaló jelentése marad meg. Szerinte a könyvei igazán attól élvezetesek, hogy sok olyan belső tartalom és utalás rejlik bennük, amelyek elsősorban az orosz olvasókra lettek szabva.
  • 4 éves korától 45 éves koráig mindig sokat olvasott, de 25 éve egyáltalán nem olvas szépirodalmat, csak non-fictiont, mert úgy érzi, íróként ártana vele magának, kizökkentené.
  • Azért kezdett bele az orosz történelmi sorozatába, mert egy napon rájött, hogy nem érti a saját országát – a legfontosabb neki, hogy könyveiben ne érzelmi alapon közelítsen az orosz történelemhez: „Szeretném megérteni, Oroszország miért olyan, amilyen”.
  • 40 évesen úgy döntött, nem akar többé dolgozni, nem akar munkába járni. Csak azzal akart foglalkozni, amit nem munkának élt meg – azóta pedig azzal foglalkozik, amit szeret. Megértette viszont, hogy 2-3 hetente műfajt kell váltania, ezért egyszerre mindig három könyvet ír.
  • Az író és az öngyilkosság című régebbi könyvében elég sokat írt Magyarországról és a magyar írókról. Még a szocialista időkben járt Magyarországon – míg Oroszországban már javában zajlott a peresztrojka, Magyarországon emlékei szerint „még a szocialista rend volt az uralkodó”. Most már csak azért is szívesen jött volna Magyarországra, mert az egyik projektje az 1914-es évekhez és az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódik. Ugyanakkor aggasztja a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon („nem jó, hogy nincs elég szabadság”).
  • A Fandorin-sorozat véget ért, eredetileg is 16 kötetesre tervezte, de nem tartotta kizártnak, hogy Fandorinról majd egy másik műfajban ír valamit.
  • A közelmútlban (a maga számára is váratlanul) összeállított egy mesegyűjteményt, címe: Népmesék a világ különböző országaiból, hamarosan megjelenik.
  • Szóba került az ellenzéki Navalnij ügye is – Akunyin a legjobban a politikus rendíthetetlen bátorságát tiszteli, hiszen rengeteg veszítenivalója van. Az író szerint ami Navalnijjal történt, egy gyilkossági kísérlet volt, és túlmegy minden határon, hogy az orosz állam még csak nem is hajlandó kivizsgálni az esetet.

A teljes beszélgetést itt tudjátok végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Borisz Akunyin a PesText vendége lesz ősszel

Második alkalommal rendezik meg idén ősszel a világirodalmi fókuszú PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivált. 

...
Hírek

Borisz Akunyin is elkapta a koronavírust

A népszerű orosz író Facebookon jelentette be, hogy elkapta a koronavírust, már jobban van. Posztjában összefogásra buzdít.

...
Nagy

Borisz Akunyin: Arra vágyom, hogy komolyan vegyenek

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Fiala Borcsa hőse mindennapi túlélésre és medvetámadás esetére is ad hasznos tippeket

Fiala Borcsa ifjúsági regényében a hírhedt Bodrogközi Rém borzolja Dani és a nagypapája idegeit. Mire fény derül a több évtizedes rejtélyre, megtudhatjuk azt is, hogy, miért jó, ha van kéznél egy kis szárított rozmaring, tárkony vagy épp macskaalom. Olvass bele!

...
Nagy

A Félőlény nincs egyedül - Kiállítás nyílt Rátkai Kornél illusztrációiból

Rátkai Kornél illusztrált már bolygóvadászokat, elszánt magyar nőket, sárkányovisokat, és készített már történelmi szelfiket is. Grafikáiból pénteken nyílt kiállítás, amelyet Orosz Anett nyitott meg.

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

Holden Rose ifjúsági regénye borzongató nyári olvasmány, amelyben egy szellemalak keseríti meg a főhős életét, de a fantasy szálon kívül fontos témája még a kötetnek a zaklatás, a barátság és a bizalom is.

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.