Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Az idei Pestext díszvendége a grúz származású Grigorij Salvovics Cshartisvili, ismertebb nevén Borisz Akunyin, akit világszerte a Fandorin-sorozatról ismernek. A krimik mellett ugyanakkor ír komoly szépirodalmi műveket, történelmi könyveket és japanológusként is tevékeny. A fesztiválon a koronavírus-járvány miatt csak virtuálisan tudott jelen lenni, de mesélt a siker lehetséges okairól, az orosz politikához való viszonyáról és arról is, miért nem olvas jó pár éve szépirodalmat.

Ruff Orsolya | 2020. szeptember 24. |
  • Borisz Akunyinnal, a Pestext díszvendégével a Helikon Kiadó irodalmi vezetője-főszerkesztője, M. Nagy Miklós beszélgetett – a pandémia miatt az író nem tudott Magyarországra jönni, ezért bretagne-i otthonából jelentkezett be. Rögtön fel is merült, hogy miért Franciaországban él a legnépszerűbb orosz író, mire Akunyin elmondta, hogy valójában három országban él. Hogy éppen hol dolgozik, az attól függ, milyen irodalmi műfajban alkot: „Mindegyik hely, ahol dolgozom, egy-egy irodalmi műfaj szellemiségéhez köthető”. Bretagne-ban a borongós időjárás miatt komoly irodalmat írni a legjobb. Londonban non-fictiont szokott írni, a szórakoztató irodalmi könyveket pedig Dél-Spanyolországban. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy 2014 óta nem járt Moszkvában – kiemelte, hogy tényleg szereti az országát, de azért jött el, hogy továbbra is tudja szeretni, és nagyon nem tetszik neki, ami az orosz belpolitikában történik.
  • Akunyin úgy vélte, hogy a Fandorin-sorozattal szerencséje volt, szerzőként jó pillanatban bukkant fel „a múlt század végén”, és munkássága egy irodalmi középutat képviselt. Szerinte a világon mindenütt a nem angolszász irodalom hátránnyal indul, és egy fordításnál sokszor csak a mondanivaló jelentése marad meg. Szerinte a könyvei igazán attól élvezetesek, hogy sok olyan belső tartalom és utalás rejlik bennük, amelyek elsősorban az orosz olvasókra lettek szabva.
  • 4 éves korától 45 éves koráig mindig sokat olvasott, de 25 éve egyáltalán nem olvas szépirodalmat, csak non-fictiont, mert úgy érzi, íróként ártana vele magának, kizökkentené.
  • Azért kezdett bele az orosz történelmi sorozatába, mert egy napon rájött, hogy nem érti a saját országát – a legfontosabb neki, hogy könyveiben ne érzelmi alapon közelítsen az orosz történelemhez: „Szeretném megérteni, Oroszország miért olyan, amilyen”.
  • 40 évesen úgy döntött, nem akar többé dolgozni, nem akar munkába járni. Csak azzal akart foglalkozni, amit nem munkának élt meg – azóta pedig azzal foglalkozik, amit szeret. Megértette viszont, hogy 2-3 hetente műfajt kell váltania, ezért egyszerre mindig három könyvet ír.
  • Az író és az öngyilkosság című régebbi könyvében elég sokat írt Magyarországról és a magyar írókról. Még a szocialista időkben járt Magyarországon – míg Oroszországban már javában zajlott a peresztrojka, Magyarországon emlékei szerint „még a szocialista rend volt az uralkodó”. Most már csak azért is szívesen jött volna Magyarországra, mert az egyik projektje az 1914-es évekhez és az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódik. Ugyanakkor aggasztja a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon („nem jó, hogy nincs elég szabadság”).
  • A Fandorin-sorozat véget ért, eredetileg is 16 kötetesre tervezte, de nem tartotta kizártnak, hogy Fandorinról majd egy másik műfajban ír valamit.
  • A közelmútlban (a maga számára is váratlanul) összeállított egy mesegyűjteményt, címe: Népmesék a világ különböző országaiból, hamarosan megjelenik.
  • Szóba került az ellenzéki Navalnij ügye is – Akunyin a legjobban a politikus rendíthetetlen bátorságát tiszteli, hiszen rengeteg veszítenivalója van. Az író szerint ami Navalnijjal történt, egy gyilkossági kísérlet volt, és túlmegy minden határon, hogy az orosz állam még csak nem is hajlandó kivizsgálni az esetet.

A teljes beszélgetést itt tudjátok végignézni:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Borisz Akunyin a PesText vendége lesz ősszel

Második alkalommal rendezik meg idén ősszel a világirodalmi fókuszú PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivált. 

...

Borisz Akunyin is elkapta a koronavírust

A népszerű orosz író Facebookon jelentette be, hogy elkapta a koronavírust, már jobban van. Posztjában összefogásra buzdít.

...

Borisz Akunyin: Arra vágyom, hogy komolyan vegyenek

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Olvass!
...

Az utolsó nyár, amikor még nem pusztult el minden – Olvass bele a posztapokaliptikus felnövésregénybe!

Ha felnövünk, azzal a világ is elpusztul? Olvass bele Szalkai Szabó Ádám regényébe!

...

Kihajtanak minket, mint csavart az anyából: Olvass bele Cserna-Szabó András családregényébe!

„Szóval ezúttal anyázni fogok. Buzgó szüvel.”

...

„Úgy ragyogott a nap, mintha nem lenne alatta háború” – Olvass bele Terék Anna verses regényébe!

Háború és béke, szerelem és széthulló család – ezek a témák kerülnek elő Terék Anna nagyszabású verses regényében.

A hét könyve
Kritika
Lehetek-e idegen a saját életemben? – Krusovszky Dénes hősei a bizonytalan valósággal küzdenek
„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

Milyen egy jó erotikus regény, mitől lesz forró, és nem nevetséges egy szexjelenet a könyvben? Műfordítókat kérdeztünk.