Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

Az idei Pestext díszvendége a grúz származású Grigorij Salvovics Cshartisvili, ismertebb nevén Borisz Akunyin, akit világszerte a Fandorin-sorozatról ismernek. A krimik mellett ugyanakkor ír komoly szépirodalmi műveket, történelmi könyveket és japanológusként is tevékeny. A fesztiválon a koronavírus-járvány miatt csak virtuálisan tudott jelen lenni, de mesélt a siker lehetséges okairól, az orosz politikához való viszonyáról és arról is, miért nem olvas jó pár éve szépirodalmat.

Ruff Orsolya | 2020. szeptember 24. |
  • Borisz Akunyinnal, a Pestext díszvendégével a Helikon Kiadó irodalmi vezetője-főszerkesztője, M. Nagy Miklós beszélgetett – a pandémia miatt az író nem tudott Magyarországra jönni, ezért bretagne-i otthonából jelentkezett be. Rögtön fel is merült, hogy miért Franciaországban él a legnépszerűbb orosz író, mire Akunyin elmondta, hogy valójában három országban él. Hogy éppen hol dolgozik, az attól függ, milyen irodalmi műfajban alkot: „Mindegyik hely, ahol dolgozom, egy-egy irodalmi műfaj szellemiségéhez köthető”. Bretagne-ban a borongós időjárás miatt komoly irodalmat írni a legjobb. Londonban non-fictiont szokott írni, a szórakoztató irodalmi könyveket pedig Dél-Spanyolországban. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy 2014 óta nem járt Moszkvában – kiemelte, hogy tényleg szereti az országát, de azért jött el, hogy továbbra is tudja szeretni, és nagyon nem tetszik neki, ami az orosz belpolitikában történik.
  • Akunyin úgy vélte, hogy a Fandorin-sorozattal szerencséje volt, szerzőként jó pillanatban bukkant fel „a múlt század végén”, és munkássága egy irodalmi középutat képviselt. Szerinte a világon mindenütt a nem angolszász irodalom hátránnyal indul, és egy fordításnál sokszor csak a mondanivaló jelentése marad meg. Szerinte a könyvei igazán attól élvezetesek, hogy sok olyan belső tartalom és utalás rejlik bennük, amelyek elsősorban az orosz olvasókra lettek szabva.
  • 4 éves korától 45 éves koráig mindig sokat olvasott, de 25 éve egyáltalán nem olvas szépirodalmat, csak non-fictiont, mert úgy érzi, íróként ártana vele magának, kizökkentené.
  • Azért kezdett bele az orosz történelmi sorozatába, mert egy napon rájött, hogy nem érti a saját országát – a legfontosabb neki, hogy könyveiben ne érzelmi alapon közelítsen az orosz történelemhez: „Szeretném megérteni, Oroszország miért olyan, amilyen”.
  • 40 évesen úgy döntött, nem akar többé dolgozni, nem akar munkába járni. Csak azzal akart foglalkozni, amit nem munkának élt meg – azóta pedig azzal foglalkozik, amit szeret. Megértette viszont, hogy 2-3 hetente műfajt kell váltania, ezért egyszerre mindig három könyvet ír.
  • Az író és az öngyilkosság című régebbi könyvében elég sokat írt Magyarországról és a magyar írókról. Még a szocialista időkben járt Magyarországon – míg Oroszországban már javában zajlott a peresztrojka, Magyarországon emlékei szerint „még a szocialista rend volt az uralkodó”. Most már csak azért is szívesen jött volna Magyarországra, mert az egyik projektje az 1914-es évekhez és az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódik. Ugyanakkor aggasztja a jelenlegi politikai helyzet Magyarországon („nem jó, hogy nincs elég szabadság”).
  • A Fandorin-sorozat véget ért, eredetileg is 16 kötetesre tervezte, de nem tartotta kizártnak, hogy Fandorinról majd egy másik műfajban ír valamit.
  • A közelmútlban (a maga számára is váratlanul) összeállított egy mesegyűjteményt, címe: Népmesék a világ különböző országaiból, hamarosan megjelenik.
  • Szóba került az ellenzéki Navalnij ügye is – Akunyin a legjobban a politikus rendíthetetlen bátorságát tiszteli, hiszen rengeteg veszítenivalója van. Az író szerint ami Navalnijjal történt, egy gyilkossági kísérlet volt, és túlmegy minden határon, hogy az orosz állam még csak nem is hajlandó kivizsgálni az esetet.

A teljes beszélgetést itt tudjátok végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Borisz Akunyin a PesText vendége lesz ősszel

Második alkalommal rendezik meg idén ősszel a világirodalmi fókuszú PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivált. 

...
Hírek

Borisz Akunyin is elkapta a koronavírust

A népszerű orosz író Facebookon jelentette be, hogy elkapta a koronavírust, már jobban van. Posztjában összefogásra buzdít.

...
Nagy

Borisz Akunyin: Arra vágyom, hogy komolyan vegyenek

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Gyerekirodalom

Mészöly botcsinálta meseírónak érezte magát

„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét” – jegyezte fel egyszer Mészöly Miklós, akinek a kényszerű szilencium éveiben gyakran a gyerekirodalom volt az egyetlen írói menekülőút. Így aztán írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, számolatlanul. Szolláth Dávid új monográfiája és az Arcanum adatbázisa segítségével annak jártunk utána, milyen erők vezették gyerekirodalmi pályára a száz éve született Mészöly Miklóst, és mit gondolt vajon a meséről és a bábról.