A regények, kisregények, novellák és egyéb fikció olvasása sokak számára rendkívül népszerű időtöltés – ennek ellenére a mai napig nem született tudományos konszenzus arról, milyen hatással vannak ezek a könyvek az olvasóik agyi működésére. Ezt a hiányt igyekezett bepótolni egy, a Journal of Experimental Psychology: Generalban megjelent tanulmány. A több mint 180 kutatás eredményét összesítő tudományos cikk arra a következtetésre jutott, hogy a fikció olvasása pozitív hatással van kognitív képességeinkre.
Több mint 40 ezer résztvevő
„Egy objektív, kvantitatív összegzést akartam, aminek alapján eldönthetjük, hogy valóban fejleszti-e az agyat a fikció olvasása” – magyarázta a PsyPostnak adott interjúban Lena Wimmer, a Würzburgi Egyetem kutatója és a kutatás vezetője.
A tanulmányhoz
a kutatócsoport módszeresen átnézte és szintetizálta a témában megjelent kutatások eredményeit.
Ezt két kategóriában tették: az elsőbe kerültek azok a felmérések, amik a fikcióolvasás kognitív hatásait más tevékenységekkel (pl. non-fiction könyvek olvasása, filmnézés) összehasonlításban tanulmányozták, míg a másodikba azok, amik azt mérték, miben különböznek a kognitív képességei az egész életükben fikciót olvasóknak azokétól, akik nem olvastak ilyen könyveket.
A két kategória feltételeinek összesen 184 kutatás felelt meg, amikben összesítve több mint 40 ezer alany vett részt. Az első csoport kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy
a felmérések szerint a fikció olvasása kis, de statisztikailag szignifikáns pozitív hatással van a kognitív képességekre,
elsősorban az empátiára, valamint a tudatelméletre – vagyis a mások szempontjának és érzelmeinek megértésére való képességre.
Jó hírrel szolgált a második csoportba eső kutatások összegzése is: a felmérések pozitív kapcsolatot mutattak a fikció egész életen át való olvasása és a kognitív képességek között. Az első csoporttal ellentétben itt mindenekelőtt a beszédképesség, az érvelés, az elvont gondolkodás és a problémamegoldás fejlődését emelték ki a kutatók, de kevésbé hangsúlyos módon az empátia és a tudatelmélet is megjelent.
Külön érdekesség, hogy mindkét kategóriából az derült ki, hogy
a pozitív hatás akkor is megjelent, amikor a kontrollcsoport non-fiction könyveket olvasott.
Magyarán a különböző képességek nem csupán az olvasás következtében erősödtek a kísérleti alanyokban, hanem kifejezetten a fikciók olvasása miatt.
„Mindez arra enged következtetni, hogy a fikciót olvasó emberek jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, mint azok a társaik, akik egyáltalán nem vagy csak kevés ilyen könyvet olvasnak” – összegezte a kutatás eredményét Wimmer.
További kutatás szükséges
Ugyanakkor a két kategória közötti különbségek világossá teszik, milyen nehéz bebizonyítani, hogy a kutatásokban kiemelt képességek tényleg a fikció olvasásának következményeként erősödtek meg.
„Amikor az első csoport eredményeit néztük meg, csak az empátia és a tudatelmélet terén mutattak a fikciót olvasók jelentős eltérést. Ezzel szemben a második csoport kutatásaiban szinte az összes kognitív képesség megerősödött” – mutatott rá Wimmer.
„Ez két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a fikció olvasása rövid időn belül képes megerősíteni olyan társas kogníciós képességeket mint az empátia és a tudatelmélet, míg a többi képesség csak hosszú távon alakul ki, és így csak a második kategóriába tartozó kutatások voltak képesek kimutatni – magyarázta. – Vagy pedig azt, hogy valójában nem áll fenn ok-okozati kapcsolat a fikció olvasása és a legtöbb kognitív képesség fejlődése között, és
a kutatási eredményeket más változók, így például a végzettség befolyásolták.”
A kérdések tisztázására egy hosszútávú felmérés lenne a legjobb, ami képes egyszerre tanulmányozni a fikció olvasásának következtében beállt kognitív változásokat, valamint azt, hogy ezek a változások mennyire maradandóak hosszútávon.
„Egy ilyen kutatás nagyszerű lehetőség lenne, azonban sajnos nagyon nehéz támogatást kapni rá” – mondta Wimmer. Amíg ő és társai egy újabb kutatás elindításán dolgoznak, mi mindenesetre bátran olvashatjuk tovább kedvenc regényeinket.
Nyitókép: Cottonbro Studio/ Pexels
(PsyPost)
