Olvass sok fikciót, a tudósok szerint jót tesz az agyadnak

A regények, kisregények, novellák és egyéb fikció olvasása sokak számára rendkívül népszerű időtöltés – ennek ellenére a mai napig nem született tudományos konszenzus arról, milyen hatással vannak ezek a könyvek az olvasóik agyi működésére. Ezt a hiányt igyekezett bepótolni egy, a Journal of Experimental Psychology: Generalban megjelent tanulmány. A több mint 180 kutatás eredményét összesítő tudományos cikk arra a következtetésre jutott, hogy a fikció olvasása pozitív hatással van kognitív képességeinkre.

Több mint 40 ezer résztvevő

„Egy objektív, kvantitatív összegzést akartam, aminek alapján eldönthetjük, hogy valóban fejleszti-e az agyat a fikció olvasása” – magyarázta a PsyPostnak adott interjúban Lena Wimmer, a Würzburgi Egyetem kutatója és a kutatás vezetője.

A tanulmányhoz

a kutatócsoport módszeresen átnézte és szintetizálta a témában megjelent kutatások eredményeit.

Ezt két kategóriában tették: az elsőbe kerültek azok a felmérések, amik a fikcióolvasás kognitív hatásait más tevékenységekkel (pl. non-fiction könyvek olvasása, filmnézés) összehasonlításban tanulmányozták, míg a másodikba azok, amik azt mérték, miben különböznek a kognitív képességei az egész életükben fikciót olvasóknak azokétól, akik nem olvastak ilyen könyveket.

A két kategória feltételeinek összesen 184 kutatás felelt meg, amikben összesítve több mint 40 ezer alany vett részt. Az első csoport kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy

a felmérések szerint a fikció olvasása kis, de statisztikailag szignifikáns pozitív hatással van a kognitív képességekre,

elsősorban az empátiára, valamint a tudatelméletre – vagyis a mások szempontjának és érzelmeinek megértésére való képességre.

Jó hírrel szolgált a második csoportba eső kutatások összegzése is: a felmérések pozitív kapcsolatot mutattak a fikció egész életen át való olvasása és a kognitív képességek között. Az első csoporttal ellentétben itt mindenekelőtt a beszédképesség, az érvelés, az elvont gondolkodás és a problémamegoldás fejlődését emelték ki a kutatók, de kevésbé hangsúlyos módon az empátia és a tudatelmélet is megjelent.

Külön érdekesség, hogy mindkét kategóriából az derült ki, hogy

a pozitív hatás akkor is megjelent, amikor a kontrollcsoport non-fiction könyveket olvasott.

Magyarán a különböző képességek nem csupán az olvasás következtében erősödtek a kísérleti alanyokban, hanem kifejezetten a fikciók olvasása miatt.

„Mindez arra enged következtetni, hogy a fikciót olvasó emberek jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, mint azok a társaik, akik egyáltalán nem vagy csak kevés ilyen könyvet olvasnak” – összegezte a kutatás eredményét Wimmer. 

További kutatás szükséges

Ugyanakkor a két kategória közötti különbségek világossá teszik, milyen nehéz bebizonyítani, hogy a kutatásokban kiemelt képességek tényleg a fikció olvasásának következményeként erősödtek meg.

„Amikor az első csoport eredményeit néztük meg, csak az empátia és a tudatelmélet terén mutattak a fikciót olvasók jelentős eltérést. Ezzel szemben a második csoport kutatásaiban szinte az összes kognitív képesség megerősödött” – mutatott rá Wimmer.

„Ez két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a fikció olvasása rövid időn belül képes megerősíteni olyan társas kogníciós képességeket mint az empátia és a tudatelmélet, míg a többi képesség csak hosszú távon alakul ki, és így csak a második kategóriába tartozó kutatások voltak képesek kimutatni – magyarázta. – Vagy pedig azt, hogy valójában nem áll fenn ok-okozati kapcsolat a fikció olvasása és a legtöbb kognitív képesség fejlődése között, és

a kutatási eredményeket más változók, így például a végzettség befolyásolták.”

A kérdések tisztázására egy hosszútávú felmérés lenne a legjobb, ami képes egyszerre tanulmányozni a fikció olvasásának következtében beállt kognitív változásokat, valamint azt, hogy ezek a változások mennyire maradandóak hosszútávon.

„Egy ilyen kutatás nagyszerű lehetőség lenne, azonban sajnos nagyon nehéz támogatást kapni rá” – mondta Wimmer. Amíg ő és társai egy újabb kutatás elindításán dolgoznak, mi mindenesetre bátran olvashatjuk tovább kedvenc regényeinket.

 

Nyitókép: Cottonbro Studio/ Pexels

(PsyPost)

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Hírek

Sokkal több felnőtt olvas YA-könyveket, mint gondolnánk

A Harper Collins kiadó beszámolója meglepő képet fest a YA, vagyis young adult irodalom olvasóiról: a valódi célcsoportnál többen vannak az „igazi” felnőttek.

...
Nagy

Te is mindig magadban olvasol? Pedig van 6 érvünk, amiért hangosan kéne

Ha a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni az olvasásból, jobb, ha elkezdesz hangosan olvasni – egyedül, másokkal, otthon vagy akár útközben is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

A Trónok harca írója szerint az adaptáció szinte mindig rosszabb a könyvnél

...
Hírek

Ezeket a tanácsokat fogadd meg, ha könyvklubot indítanál

...
Szórakozás

Bombadil Toma végre szerephez jut A Gyűrűk Ura-sorozatban

...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Margó 2024
...
Nagy

Nagy hazugság, hogy boldognak kellene lennünk ‒ Háy János a Margón

...
Nagy

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

...
Nagy

A papírtáskában felejtett díj, a titkos könyv és a harmadik kiadás – Sántakutya a Margón