Olvass sok fikciót, a tudósok szerint jót tesz az agyadnak

A regények, kisregények, novellák és egyéb fikció olvasása sokak számára rendkívül népszerű időtöltés – ennek ellenére a mai napig nem született tudományos konszenzus arról, milyen hatással vannak ezek a könyvek az olvasóik agyi működésére. Ezt a hiányt igyekezett bepótolni egy, a Journal of Experimental Psychology: Generalban megjelent tanulmány. A több mint 180 kutatás eredményét összesítő tudományos cikk arra a következtetésre jutott, hogy a fikció olvasása pozitív hatással van kognitív képességeinkre.

Több mint 40 ezer résztvevő

„Egy objektív, kvantitatív összegzést akartam, aminek alapján eldönthetjük, hogy valóban fejleszti-e az agyat a fikció olvasása” – magyarázta a PsyPostnak adott interjúban Lena Wimmer, a Würzburgi Egyetem kutatója és a kutatás vezetője.

A tanulmányhoz

a kutatócsoport módszeresen átnézte és szintetizálta a témában megjelent kutatások eredményeit.

Ezt két kategóriában tették: az elsőbe kerültek azok a felmérések, amik a fikcióolvasás kognitív hatásait más tevékenységekkel (pl. non-fiction könyvek olvasása, filmnézés) összehasonlításban tanulmányozták, míg a másodikba azok, amik azt mérték, miben különböznek a kognitív képességei az egész életükben fikciót olvasóknak azokétól, akik nem olvastak ilyen könyveket.

A két kategória feltételeinek összesen 184 kutatás felelt meg, amikben összesítve több mint 40 ezer alany vett részt. Az első csoport kiértékelése után a kutatók megállapították, hogy

a felmérések szerint a fikció olvasása kis, de statisztikailag szignifikáns pozitív hatással van a kognitív képességekre,

elsősorban az empátiára, valamint a tudatelméletre – vagyis a mások szempontjának és érzelmeinek megértésére való képességre.

Jó hírrel szolgált a második csoportba eső kutatások összegzése is: a felmérések pozitív kapcsolatot mutattak a fikció egész életen át való olvasása és a kognitív képességek között. Az első csoporttal ellentétben itt mindenekelőtt a beszédképesség, az érvelés, az elvont gondolkodás és a problémamegoldás fejlődését emelték ki a kutatók, de kevésbé hangsúlyos módon az empátia és a tudatelmélet is megjelent.

Külön érdekesség, hogy mindkét kategóriából az derült ki, hogy

a pozitív hatás akkor is megjelent, amikor a kontrollcsoport non-fiction könyveket olvasott.

Magyarán a különböző képességek nem csupán az olvasás következtében erősödtek a kísérleti alanyokban, hanem kifejezetten a fikciók olvasása miatt.

„Mindez arra enged következtetni, hogy a fikciót olvasó emberek jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, mint azok a társaik, akik egyáltalán nem vagy csak kevés ilyen könyvet olvasnak” – összegezte a kutatás eredményét Wimmer. 

További kutatás szükséges

Ugyanakkor a két kategória közötti különbségek világossá teszik, milyen nehéz bebizonyítani, hogy a kutatásokban kiemelt képességek tényleg a fikció olvasásának következményeként erősödtek meg.

„Amikor az első csoport eredményeit néztük meg, csak az empátia és a tudatelmélet terén mutattak a fikciót olvasók jelentős eltérést. Ezzel szemben a második csoport kutatásaiban szinte az összes kognitív képesség megerősödött” – mutatott rá Wimmer.

„Ez két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a fikció olvasása rövid időn belül képes megerősíteni olyan társas kogníciós képességeket mint az empátia és a tudatelmélet, míg a többi képesség csak hosszú távon alakul ki, és így csak a második kategóriába tartozó kutatások voltak képesek kimutatni – magyarázta. – Vagy pedig azt, hogy valójában nem áll fenn ok-okozati kapcsolat a fikció olvasása és a legtöbb kognitív képesség fejlődése között, és

a kutatási eredményeket más változók, így például a végzettség befolyásolták.”

A kérdések tisztázására egy hosszútávú felmérés lenne a legjobb, ami képes egyszerre tanulmányozni a fikció olvasásának következtében beállt kognitív változásokat, valamint azt, hogy ezek a változások mennyire maradandóak hosszútávon.

„Egy ilyen kutatás nagyszerű lehetőség lenne, azonban sajnos nagyon nehéz támogatást kapni rá” – mondta Wimmer. Amíg ő és társai egy újabb kutatás elindításán dolgoznak, mi mindenesetre bátran olvashatjuk tovább kedvenc regényeinket.

 

Nyitókép: Cottonbro Studio/ Pexels

(PsyPost)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...

Sokkal több felnőtt olvas YA-könyveket, mint gondolnánk

A Harper Collins kiadó beszámolója meglepő képet fest a YA, vagyis young adult irodalom olvasóiról: a valódi célcsoportnál többen vannak az „igazi” felnőttek.

...

Te is mindig magadban olvasol? Pedig van 6 érvünk, amiért hangosan kéne

Ha a lehető legtöbbet szeretnéd kihozni az olvasásból, jobb, ha elkezdesz hangosan olvasni – egyedül, másokkal, otthon vagy akár útközben is.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján.