Keresés

Száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, és a korszakról bár sokat tudunk, mégis rengeteg kibeszéletlen története van. Ám volt-e olyan pont, amikor Trianon története egészen más irányt vehetett volna és akkoriban mi sokkolta leginkább az embereket? Ablonczy Balázs történésszel, az Ismeretlen Trianon szerzőjével beszélgettünk.

Ungváry Krisztiánnal Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1944 című legújabb kötete kapcsán most saját Horthy-képének átalakulásáról, az egykori kormányzó elhibázott politikájáról, illetve ennek történelmi következményeiről beszélgettünk.

Száz éve írták alá a trianoni szerződést. Ablonczy Balázs új kötete arra fókuszál, miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát.

"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.

Száz éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst, aki a mai napig az egyik legvitatottabb megítélésű történelmi személyiség Magyarországon. Ungváry Krisztián új könyvében Horthy felelősségét firtatja, erről és a kormányzó megítéléséről pedig a héten Szakály Sándor történésszel vitázott.

Egy szövevényes, történelmi-szerelmi ügy szálait bogozza ki új könyvében Philippe Sands, akinek legelső kötetét a saját nagyapja története ihlette.

Ungváry Krisztián új kötetében egyenként teszi mérlegre a kormányzó legfontosabb döntéseit és választásait, amelyek alapvetően befolyásolták Magyarország lakóinak életét 1920 és 1944 között.

Philippe Sands szakmai és magánéletét alaposan felforgatta egy tíz évvel ezelőti lvivi út. Akkor kezdte el nagyapja történetét kutatni, és ez inspirálta Kelet-nyugati utca című könyvét, amely pár hete jelent meg magyarul. A kutatásai során viszont újabb és újabb történetek kerültek napvilágra.

Írhat egy író szimfóniát? Úgy tűnik, igen, hiszen Szántó T. Gábor legújabb regénye, az Európa szimfónia nemcsak címében, de négy részre tagolódó szerkezetében is a zeneművet idézi. A szerzővel családi titkokról, a megtévesztett értelmiségi ifjúságról, és a történelem ismétlődő mintázatairól beszélgettünk.