Megjelent Gárdos Péter filmrendező, író új regénye, a Hamisítók, ami egy önéletrajzi ihletésű felnövéstörténet a szocializmus világából arról, hogy milyen szembesülni a propaganda működésével.
A Balázs Béla-díjas alkotó korábban olyan nagysikerű könyveket írt, mind például a Hajnali láz, ami nemzetközi szinten is igen népszerű volt, később maga a rendező készített belőle filmet, valamint a Semmelweis Ignácról írt regénye is igen sikeres volt. Az új könyvében az 1970-es évek tévés világába enged betekintést.
Felnőtté válás a propaganda világában
1971-ben járunk, Goldstein Balázs egy fiatal, ambiciózus rendezőként a Filmhíradónál kezd el dolgozni, de hamar rájön, hogy a valóság nem az aminek látszik. A munkája elsősorban nem az igazság feltárása, hanem megalkotása. A vágás mellett a manipuláció is munkaeszköze lesz: bakanccsal roncsolt archív felvételek, statisztákkal újrajátszott jelenetek, gondoson kitalált és elhelyezett narráció, csak pár fogás, amivel az igazság egy kicsit más megvilágításba kerül.
A Hamisítók az elnyomó rendszerek médiagépezetét és manipulációs technikáit mutatja be, számos ma is égető kérdést vet fel a valóság és a fikció kapcsolatáról, a hatalom és a média szövetségéről.
A kötet utószavában olvashatjuk, hogy a regény több helyen is egyezik a szerző életpályájával, például 1971-ben maga is a Filmhíradónál dolgozott. A könyv tehát úgy épül fel, ahogyan a bemutatott időszak is: valami igazi, valami hamis. Gárdos így fogalmaz ezzel kapcsolatban: „A lényegi kérdés az, mit hiszünk valóságnak. Mi az, amiről kimondhatjuk, minden kétséget kizárólag megtörtént, tehát igaz”.
A szerző már korábbi regényeinél is előszeretettel alkalmazott személyes emlékeket, családi történeteket, erről egy interjúban mesélt is nekünk.
Fotó: Valuska Gábor
