Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket
A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

„A starttal meg kell hogy elégedve legyek” – Amerikában kezdett új életet a híres nyomdászdinasztia tagja
A Levelek a Kner család életéből című kötet betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek - levelezéséből válogat. Olvass bele!

Marianne Fillenz hihetetlen magas fokon, intenzíven élte az életet
Egészen kivételes életutat tudhatott magáénak a temesvári születésű Marianne Fillenz, aki családjával a világháború kitörésekor Új-Zélandra emigrált, majd később Oxfordban tanult és az idegrendszer kutatója lett. Emlékiratait a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel váltott levelei egészítik ki.

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást
A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Szegénység, kitelepítés, jogfosztottság: egy megrázó családtörténet a 20. századból
Naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy sváb-magyar parasztcsalád története a Tények és Tanúk sorozat legújabb kötetében. A Megtartó erőben az Illés család megrázó és eleven történetét ismerhetjük meg két életinterjú nyomán. Olvass bele!

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története
Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

Szüts Miklós: istenem, a város szarrá-bombázását ramazurinak hívja!
1983-ban Szüts Miklós egy 1945. január 14-én írt levelet kapott az édesanyjától amit apjának címzett, és szó van benne a Tamás nevű kisfiúról, egy udvarra esett bombáról

Fehér Renátó: Jó, hát akkor hogy’ fogunk élni?
"Rajk László nem relativizálta apja bűneit, nem lett apja apologétája, és nem lett apja elvesztésének rabja sem. Nem lett Hamlet, sem a kádári konszolidáció kis janicsárja. A tavaly ősszel elhunyt Rajk László A tér tágassága című könyvéről Fehér Renátó írását olvashatjátok.