Keresés

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

A legtöbb sikerrel a csoportközi érintkezés kecsegtet, ám sztereotípiáink tartalmát ez is csak akkor változtathatja meg, ha a normák ellenében következetesen előítéletmentesen viselkedünk. Roma történelemről és jelenről ajánlunk könyveket a hír mellé.

A legjobb alkalmi verseket 1912 és 1948 között díjazták az olimpiai játékokon. Elavult rímek, álnéven indulók és a költészet utolsó olimpiai bajnoka. Te kinek drukkolnál a versolimpián?

Mennyit ér egy szimbolikus gesztus a mélyen gyökerező rasszizmussal szemben? Mit tanulhatna a magyarországi cigányság a Fekete Párducoktól? Orsós László Jakabbal beszélgettünk.

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

Steven Saylor neve mára összeforrt a történelmi krimi műfajával: Gordianus nevű nyomozója az ókori Róma kulisszái között kutat, közben olyan valós személyekkel keresztezik egymást az útjaik, mint Ciceró vagy Caesar. De hogyan jutott el a texasi születésű Saylor a Ben Hur iránti rajongástól egy szabad szemmel is jól látható zsáner életműig? Összeállításunkból kiderül.

A maradványok a Szent Péter térre vezető széles Conciliazione-sugárúton emelkedő Palazzo della Rovere-palota udvarán folyó ásatások során kerültek elő.

Steven Saylor 1991-ben indította útjára kedvenc ókori nyomozója azóta másfél tucat kötetet számláló fordulatos történetét, melynek első darabja, az idehaza is nagy népszerűségnek örvendő Római vér most újraszerkesztett kiadásban jelent meg. Olvass bele!

Milyen lehetősége volt egy alkotó nőnek a 17. századi Rómában? És milyen ára volt annak, ha egy férfiak által uralt területen kívánt maradandót alkotni? Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mi pedig a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről faggattuk.