Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Roderik Six: Ha nagy rajtunk a nyomás, előtör belőlünk a szörnyeteg
A flamand író Özönvíz című disztópiája egy napról-napra begyűrűző ökológiai katasztrófa közepette játszódik, melyet azonban a tinédzserkort épp elhagyó szereplői sokáig nem vesznek komolyan. A Sixszel készített interjúnkban szóba került a természet kíméletlen ereje, hogy miért ijesztő, ha nincsenek hangok, és az is, hogy az ember alapvetően jó-e vagy rossz.
Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket
A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.
Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?
A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!
Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg
Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.
Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré
A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.
Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek
A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.
Andrei Dósa: A fantáziálás és a prózaírás között hatalmas a szakadék
A kétnyelvű, mindkét műnemben alkotó Andrei Dósa Füveskert címmel látomásos prózakötetet írt. Külön polcon heverő román és magyar nyelvű klasszikusokról, íráskedvet fűtő érzelmekről és művészi szinten művelt halogatásról is beszélgettünk vele.
Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz
A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!
